A magyar helységnevek eredetéhez adalékul egy kegyes népmonda Veszprém-ről.

Nagyméltóságu Ranolder János veszprémi püspök ur, s a magyar királyné cancellárja, Gizela (Erzsébet) czimü legközelebb megjelent érdekes munkájában következő jámbor népregét közöl Veszprém elnevezéséről.

„Szent István első magyar király kegyes felesége Gizela a Bakonyban egy nagyszerü székesegyházat épittete, mellynek végmaradványa mai napiglan fenáll Gizela kápolnája névvel Veszprémben. Történt ez épités közben, hogy a királynénak pénze elfogyott, s a mint lecsüggesztett fővel azon gondolkoznék, mimódon folytassa az egyház épitését, földre szegzett szemei megakadának pompás köntösén, a melly drága prém-ből volt készitve. „Mire való a pompás öltözet a porladozó testnek, mondának a kegyes királyné suttogó ajkai; vevé a drága köntöst, és ezen szavakkal: „Vessz prém!” eladá a drága ruhát s felépité annak árából az Isten házát. És a város, melly ezen egyház körűl keletkezett, ezen eseménytől kölcsönzé a Veszprém nevet.” Igy szól a nép száján forgó legenda.