Tárogató.

– Ő cs. kir. Apostoli Fetsége legfensőbb, születésnapi ünnepélyének előestéjén, f. hó 17 valamennyi szinházban, fényes kivilágitással s a néphymnus eléneklése mellett diszelőadások voltak. Másnap reggelén a két testvérváros külön egyházaiban ünnepélyes istentiszteletet tartatott.

– A nemzeti kölcsönre belföldön tett aláirások a mult heti kimutatások szerint már tetemesen mephaladták a 300 milliót, mindamellett hogy számos községből még nem érkeztek meg az eredmények. Az eredeti határidő, mint tudva van, aug. 19-én telik le, a bécsi lapok szerint azonban remélhető, hogy a távollevő községek és a külföldi aláirók tekintetéből e határidő f. hó végeig ki fog terjesztetni.

– Kik Urházy György „Keleti képeire,” mellyekből mai számunk közől egy töredéket, előfizetni szándékoznak, figyelmeztetjük, hogy a dijakat „a Pesti Napló kiadó hivatalába” intézni sziveskedjenek. Előfizetni lehet helyben 1 ft., postai küldéssel 1 ft. 10 krral p. p. Mint tudjuk, a munka igen diszes kiállitásu lesz s mintegy 14 ivet teend. A munka közérdeküségét bizonyitni felesleges volna most, midőn minden szem ugy is keletre van forditva. A szerző, mint a „P. Napló” levelezője, a mult télen öt hónapig tartózkodott török földön s ez idő alatt tett személyes tapasztalatait irja le könyvében.

– E hónap elejéről ismét számos és nagyszerü károkról tudósitanak a hirlapok, mellyeket jégeső és viharok okoztak. Aug. 3-án Apatinban és Ó-Sziváczon tornyokat döntögetett, háztetőket sepert le s fákat szaggatott ki tövestől a vihar, a mellett a nevezett helységeken kivül még Sztápár, Szeghegy, Feketehegy, Ó és Uj-Verbászon (Vajdaságban) olly sürün esett a jég, hogy a mezőn, kertekben és szőlőhegyeken kinn lévő termékeket mind tönkre tevé.

– A magyar-óvári cs. k. gazdasági intézetben oct. 16-án kezdődik a tanév. A tanfolyam két évig tart. Minden évfolyam két szakból áll; a téli szak oct. 16-án kezdődik s márczius 15-én végződik, a nyári kezdete april 1-eje s vége aug. 30-e. Az első év két szakára külön külön 40, az utóbbi évben külön külön 20 pft. fizettetik tandijképen. Szegényebb sorsu s érdemes növendékek szabad tanitásban és segélypénzben részesülhetnek. Bővebb felvilágositásokkal szivesen szolgál az intézeti igazgatóság.

Bánffy-Hunyadon (Erdélyben) él egy parányi emberke, ki még igen hiressé lehet, ha akarja. Most még csak nevét sem tudjuk s a B. P. „Hirlap” csak annyit ir róla, hogy anyja oláh nő, ő maga 8 éves, de mai napig sem nagyobb egy 6 hónapos gyermeknél. S épen ezen törpeségben fekszik az ő lehető nagy hirének csirája. Minap egy komédiás, ki a vásáron meglátta, már igért is 20 pftot anyjának, ha neki engedi át a gyermeket. De az anya semmi áron sem akart gyermekétől válni.

– Aug. 10-ik B. Füreden 1800-ra ment az ott megfordult vendégek száma.

– Legközelebb megjelent müvek, miket közönségünk figyelmébe ajánlhatunk: Az uj váltóeljárás, Szeniczey Gusztávról. – A magyar nemzet története, Jókai Mórtól. Az orosz-török háboru története, Fényes Elektől. Megjelentek e müvek Heckenast Gusztávnál. Séták a kristály palotában, Biranyi Ákostól, szerző tulajdona. Erdélyi képek, novellák Jókai Mórtól. Emich Gusztáv bizománya, kiadó Számvald Gyula. Erdély aranykora, irta Jókai Mór, második kiadás, Számvald Gyula tulajdona. A részletes ismertetéseket a hely és idő rövidsége miatt kénytelenek vagyunk jövő számunkra halasztani.

– Figyelmeztetjük tisztelt olvasóinkat, a lapjaink mai számában közlött nagy sorsjátéku hirdetményre, mellynek az eddigiek felett azon előnye van, hogy a ki négy jegyet vásárl a kitett föltételek mellett, az tizenegyszer játszik a különböző húzásokban, s nyerhet aranyot ezüstöt és bankót a sors tetszései szerint s huszonkét forintból hatot minden esetre vissza kap. A főnyertes kétszázezer forintot talál.

Baranyából is csak középszerü termésről irnak. A széna jósága azonban pótolja a termés középszerüségét. A szőlőhegyeket több helyen, különösen Pécsett, elverte a jég. A napszámosok méregdrágák; 25 garas egy aratónak napibére, sőt volt nem régiben olly idő is, midőn 3 ftot fizettek és bort egy napra, de a városi tanácsnak sikerült e zsarlást megakadályozni.

Kassa vidékén a termés jobb a középszerünél, takarmányban nem lesz hiány; gyümölcs, kivált szilva, bőven termett.

Bereg-ugocsai levelezőnk pedig ezt irja: Sohasem volt jó, nem is lesz, előre nagy igényeket s reményeket táplálni, vagy a medvebőr árát meginni. A tavasz bokros zöldje silány aratást nyujta. Ki jókor kaszált, kormos szénát gyüjtött; zabunk van, van árpánk is; a kukoriczát és kerteket szárazság perzseli. A szükség és drágaság alig távozand nyakunkról.

Tisza–Ujlakkal határos Sáros-Oroszi helységben, nagy szerencsétlenség történt. Egy magát jólbiró s különben becsületes gazdaember egy bitang s kóborló csikóssal elcsigázott lova miatt szóváltásba s veszekedésbe jött – miután a csikós, káromlása mellett még ostorral-veréssel is fenyegette volna a gazdát, ez a kapa fokával nehányat ráütött, s szerencsétlenül épen a fejét ütötte meg, minek következtében rövid idő mulva a csikós meghalt. – Az emlitett gazda Beregszászban várja itéletét. – Atyámfiai! ne legyünk magunk magunknak birái, legyünk indulatunknak urai s kivált ne üssünk senkit.

– A pesti épitkezések között most legnevezetesebb a Dunapart szabályozása, mind a pesti, mind a budai oldalon. Különösen Pesten, nagy figyelmet ébreszt még folyvást a lánczhid feletti parton szakadatlanul folyó nagyszerü munka s a roppant gép- és emberi erő, melly a felhalmozott szálfákat, köveket s egyéb épitési anyagot rendeltetése helyére szállitja. Kevés idő mulva ez is nagy változást fog előidézni Pest külsején, melly különben is még mindig olly gyorsan változik, hogy a ki nehány évig nem fordult meg benne, ugyancsak akad nézni s bámulnivalója. S ez valóban örvendetes.