A Vasárnapi Ujság julius 16-ik száma a bálti tengeren az orosz hajóhad ellen küldött angol hajóssereg admirálja Napier Károly életleirását, fametszetben levő arczképe mellett röviden közölvén; sokan, tudom a Vasárnapi Ujság olvasói közül, kiknek más egyéb foglalkozásaik vannak, nemcsak az, hogy könyveket olvassanak, kedvesen veszik, ha ezen hatalmas embernek, kire egész Europa, sőt az egész mivelt világ figyelme függesztve van, hivatalos állásával is megismerkedhetnek: mert azon, miszerint minálunk nem mindegyik tudja azt, hogy miféle lehet az admiráli méltóság, éppen nem csodálkozhatni, mert azt nemcsak a magyar, hanem még más sok népek sem igen tudják, kik elzárva lévén helyeztetésöknél fogva a tengertől, hajóhaduk nem volt, és igy ezen hivatal sem ismeretes előttünk.
A mi illeti először is az admiráli szó eredetét, ez arab szó annyit tesz: mint ur vagy parancsoló, ezen szót az araboktól átvéve először használni kezdeték a szicziliaiak és genuaiak, kiknek az időtájban legjobb karban levő tengeri hajóhaduk volt, a hajóhadukon lévő vezért admirálnak kezdték nevezni, utánuk minden más népek már ma a tengeren levő vezéreket – a törököket kivéve – kik mai napig a tengeren levő vezért kapudán-basának hivják, admiráloknak nevezik.
Egy egész hajóssereg legfőbb parancsnoka tehát mindenkor admirál, és ez csak rangjára nézve áll utána a fő admirálnak, de nem hatáskörére nézve: mert a reábizott hajóssereg egyedül tőle függ.
Az admirál után következik, az aladmirál és ellen-admiral, melly utolsó s svédeknél és az éjszaki hatalmasságoknál, czhontby Nachtnak (azaz, ki éjszaka parancsol) az angolok pedig ezt, Reúr admirálnak hivják, mivel náluk az előcsapatot vezényli.
Minden hajósseregnél van továbbá admirali hajó, mellyet már vitorlájáról megismernek, melly az illy admiráli hajó közép árboczán felül lobog, e hajón szokott menni maga az admirál; – melly vitorlát azonban csak akkor huzhat fel, ha az admirál hajóját 20. az aladmirál és ellen-admirál hajóját 12 hajó kiséri; – mint minden hadseregnél, ugy a hajósseregnél is van egy, az al- és ellen-admirálok és hajós kapitányokból álló tanács, melly admiralitási collegiumnak vagy gyülésnek neveztetik, mellynek elnöke maga az admirál, ez ügyel fel mindenre, a micsak a hajóhadnál szükséges, ez parancsol minden hadi és kereskedő hajón levő hajós tiszteknek, és ez itél, minden kihágások, mint szinte a tiltott portéka kereskedése és csempészkedés felett: szóval e viszi az egész kormányzatot mind gazdászati, mind büntető ügyekben a hajós seregnél.