Jelen képünkben mutatunk be egy csoportozatot napjaink leghireseb vezérei közül. Omer basa a török, Saint Arnaud tábornok a franczia és lord Raglan az angol seregek fővezére tartának illy hadi tanácskozmányt, májusban Várna mellett.
Ez utóbbi vezér életrajzát közölni érdekesnek találtuk.
Lord Raglan, az angol szárazföldi segédcsapatok első parancsnoka Törökországban, rendkivüli szeszélyével találkozott életpályáján a historiának. Ugyanazon férfiu Wellington mellett, kinek kedvelt titkára volt, száz véres csatát vivott a Bourbonok érdekében Napoleon ellen, hogy ennek családját letaszitsák a franczia trónról, amazokat pedig visszahelyezzék, mint tudva van a muszkák közremunkálásával: most Napoleon franczia császár seregeivel barátságos kezet fogva, az oroszok ellen száll sikra.
Lord Raglan, előbb lord Fitzroy-Somerset, mint minden admiralja s tábornoka az angol seregnek, öreg ember, 66 éves agg férfiu. Hanem igen sokat tartanak felőle, mert ő a nagy Wellingtonhoz mindenkor legközelebb állott, s igy legtöbbet tanulhatott el annak hadi nézeteiből és terveiből. Személyes bátorságáról és tiszta élénk eszéről, száz meg száz tanubizonyságot mondanak Wellington mellett elkövetett jeles tettei. Azon hős tetteket, mellyeket Wellington Portugalliában kezdett meg s Waterloonál bevégzett, alig lehet felemliteni a nélkül, hogy Somerset lord vitéz tetteivel ne találkoznánk. A Roleia, Vimiera, Tolovera, Busaco mellett küzdött véres csatákban részt vőn s nehéz sebet is kapott. Oporto elfoglalásánál, a Soult marsal elleni hadi működésekben, Massena üldözésében, Badojos ostromlásánál, a salamancai ütközetben, Madrid bevételénél, mikor a francziákat Vallodilodból kiüzték, Burgos ostrománál, a Portugalliába való visszavonulásnál, az 1813 utolsó előrenyomulásban, a vittoriai és pyrenaei csatákban, szóval a hol csak harcz háborut viseltek, egész Napoleon elfogatásaig, mindenütt ott volt, minden harczban részt vett. – A mint Napoleon Elbából menekült, ismét ott volt Somerset lord Wellington oldala mellett, és harczolva a waterlooi dicsőségért, olly veszélyes sebet kapott jobb karján, hogy azt le kelle vágni. S ezzel fejezte be katonai pályafutását.
Azóta egyszer-másszor elvállalt különféle államhivatalokat, az alsó házban is ült és szavazott, mindig a conservativ párttal, de nem szónokolt soha. A nagy Wellington halálával őt tették táborszernagygyá, s ugyanazon időben lord Raglan” czimet, es felsőházi ülést nyert.
Már tizenhat éves korában 1804-ben tiszt volt a könnyülovasságnál, 1809-ben pedig Wellington hadi titkára. Wellingtonnak ezen bizalma, mellyet lord Somerset minden alkalommal fényesen igazolt, annyira átszivárgott a közvéleménybe, hogy csak őt tarták képesnek mostani nagy fontosságu hivatalára, épen ugy mint a tengeri seregek vezérletére Napier Károlykát, ki 500 tengerészszel Mehemed Alinak 50,000 emberét megverte, békét diktált neki, s Törökországgal mindent rendbe hozván, igy irt kormányának. „Minden jó rendben van, méltóztassék aláirni.”
Derék két agglegény.