Született korunknak e nevezetes férfia 1782-dik év martius 6-kán. Atyja Napier Károly hajóhadi kapitány volt. Mint 14 éves fiu lépett a tengerész szolgálatba, mint önkénytes, s husz éves korára lett hadnagygyá. 1808-ban egy kisded hajóval egy franczia hadihajó ellen szerencsésen csatázott. 1813-ban a „Furious” (Dühös) hajóval elfoglalta Ponza szigetét, a legborzasztóbb ágyutüzelés ellenében. Gordon kapitány, ki ez alkalommal a hajóhadat Alexandria ellen vezette, rendkivül magasztalá az ifju Napiert. Azután sokáig pihent, mig 1833-ban ismét a Vinczefok előtt győzelmesen szétverte Don Miguel hajóhadát, s innen neveztetett ki Szent Vinczei grófnak. 1839-ben a syriai hadjáratnál megverte az egyiptomiakat, s 900 angol és 500 török élén ostrommal bevette Sidont, mellyet 2700 ember védett, s azokat mind elfogta. Ugyanekkor Beirut előtt ujra megverte az egyiptomiakat s a várost elfoglalta, s Szoliman basa egész seregével megadta magát az angoloknak, Angliába visszatérve érdemrendekkel és kitüntetésekkel halmoztatott el, előbb ellenadmiral, majd aladmirállá neveztetett ki. Marylebone választotta őt el az alsóházi követnek, a mi népszerüségének bizonyitványa. A mellett nemcsak jó katona, hanem tudományos ember is, leirta a spanyol háborut, a syriai hadjáratot s tudományos értekezéseket a hajóépitészetről, sőt 1828-ban egy általa készitett hajó mintáját nyujtotta be az admiralitásnak, melly a londoni muzeumban van most is letéve.
Kinézéséből e szelid arcznak aligha gondolná valaki, hogy e pillanatban háromezer ágyu szólalhat meg e jámbor tekintet egy intésére, s romba döntheti a világ leghatalmasabb várát s a leghatalmasabb uralkodók egyikének fővárosát.