– A törökök miért választották czimerül a félholdat? E kérdésre Decsi Sámuel, Osmanographia czimü classicus munkájának második kötetében, a 189-dik §-ban 345. 1. imigyen felel:
„A viadalra készülő hadi rendeket, valahol a hely és a föld fekvése engedi, a török fővezérek mindenkor félhold formájára állitják fel. Az illy félhold formáju hadrendben való viaskodás eleitől fogva minden napkeleti hadakozó nemzeteknél, s névszerint a persáknál, mamelukoknál, circassiaiaknál és szerecseneknél szokásban volt. Az osmanok is ezektől tanulták. E viaskodásbeli szokást legelsőbben Erdogrul, első Osman török császárnak atyja kapta fel, a ki (a mint némelly historicusok, s azok között Kantemir, moldvai fejedelem is megjegyzették) valahai álmában azt látta hogy egy félhold, Edebulis nevü saracenus prófátának kebeléből kijövén, az ég felé felemelkedett, és onnét Erdogrul kebelébe, lebocsátkozott. Mivel pedig a muzelmánok az álomnak eleitől fogva sokat tulajdonitottak, első Osman Erdogrulnak álmát, következhető szerencsés dolgaira, s birodalmának messze kiterjesztésére magyarázván, a félholdat országa közönséges czimerének választotta, azt minden zászlóira föstette, és ellenségeivel viaskodó hadi seregét is azon formára állitotta.”
Közli Edvi Illés Pál.
– Ujságolvasók. Némellyek nagy dolognak tartják, hogy egynémelly magyar ujságnak, néhány ezer előfizetője van. Mit mondanak majd, ha hallják, hogy az angol képes (illustrált) ujságból, melly hetenkint egyszer jelenik meg, ha érdekesebb a szám, négyszáz ezer példány is elkel? Pedig ez igaz. Angliában a mi rendes előfizetési módunk nincs szokásban, hanem vannak külön ujság-árusok, kiktől a közönség veszi a példányokat. Van köztök ollyan, ki egymaga 20–27,000 példányt ad el, s 10–12,000 pftot vesz be értök. Egy egy példány évenkint mintegy 20 pforintba kerül.
– A kolozsvári Hetilap irja: Szorgalmas gépészünk, Rajka Péter ur közelebbről ismét egy müvet végez be, a melly ujabb jele lesz ügyességének. A fejérvári kathedrale (főegyház) számára megrendelt órát értjük, melly már csaknem készen van. Alkalmunk volt a már járó gépezetet látni, s valóban örültünk azon tudatnak, hogy ez óra legkisebb szegétől kezdve legmesterségesebb kerekeig, nem csak magyar fő szüleménye, de kizárólag hazai gyártmány. A mint Rajka magyarázá: ugy van szerkesztve, hogy három napban egyszer kell felhuzni, négy felé mutat, órát, negyedet üt, és a toronyórákra eddig zavarólag ható azon körülmény, hogy szél, madarak stb. a mutatót megingatván, azt siettethették, azzal van kikerülve, hogy ez óra gépezete kettős, és a mutatók nem haladnak folytonosan, hanem minden perczben egyet ugranak. A felállitott gépezetet mindenki megtekintheti; Rajka ur szivesen látja vendégeit.
– Párisban, legközelebb ismét hiuságának esett áldozatul egy fiatal nő. Kissé hizásnak indulván, e szépségi hibán azon szerrel kivánt segíteni, mellyet közönségesen alkalmatosnak találnak e czélra. Szakadatlanul itta az eczetet. Nem lett kövér, de belehalt. Illy eset már több fordult meg.
– Spanyolországban még mindig divatban vannak az állatviadalok. Most, ugy látszik, nem érik már be csupán a bikaviadalokkal. Madridban, nem sokára egy hiéna fog küzdeni angol kutyákkal, s egy bika egy leopárddal és párduczczal. E vérengző harczok nézése, a spanyol nép legkedvesebb mulatságai közé tartozik s valóban vad izlésre mutat.
– A szerb nép jellemzésére szolgál a következő adoma: Egy szerb paraszt, nem régiben, későn érkezvén a kirendelt fegyvergyakorlatra, kapitánya huszonötöt vágatott rá. Más nap a paraszt igen korán érkezett meg, min annyira megörült a kapitány, hogy szóval is megdicsérte pontosságát. Erre a paraszt egész nyugalommal és felindulás nélkül azt válaszolja: „Tegnap halaszthatlan végezni valóm volt otthon, s kapitány uramnak nem kellett volna engem megbüntetni, annyival is inkább, mert eléggé jól értem a fegyvergyakorlatot, a minthogy mindjárt be is fogom bizonyitani.” Erre egész nyugalommal elkezdi a fegyverforgatást, tempó szerint megtölti puskáját, czéloz, és – a kapitány halva rogyik le.