– Mióta a londoni nagy iparműtárlat 1851-ben olly fényes eredményeket mutatott fel, e példa dicséretes követésre talált más országokban is. Jelenleg a szomszéd Bajorország felé veszik utjokat a legtávolabb nemzetek iparmüvei, a müncheni tárlatra, melly a jövő hóban fog megnyittatni. A hirlapok közléseiből tudjuk, hogy hazai iparunk is több küldemény által lesz képviselve. Többi között e napokban indult utnak Beregszászi pesti zongorakészitő tárából egy zongora, mellyet készitője egy ideig közszemlére tevén ki, az itteni avatott műismerők tetszését nagy mértékben megnyeré. A zongora külső fája a marmarosi erdőkből került ritka szépségü körisfából készült s általában külformája a műnek épen olly választékos izlésü, mint a minő teljes, tiszta és finom lágyságu a hangja. Örvendhetünk, midőn iparunk illy derék képviselőre akad.
– Figyelmet érdemel a ponyvairodalom, de szintén azon mértékben a ponyvaművészet is; értjük a rajzoló és festő müvészet azon termékeit, mellyeket uton utfélen, utczaszélen és sarkon olcsó pénzen árulgatnak. Ennek tökéletesitése nagy befolyással lehetne azon számosak, kik olcsó pénzen innen elégitik ki szellemi vágyaikat, izlésének nemesitésére. A ponyvák irodalma és müvészete közt jelenleg még azon különbség van, hogy mig amaz többnyire honi termék, ez utóbbi rendesen még távolabbról származó spekulatió, mit világosan elárulnak a képek alatt olvasható czimek. Példának okáért e napokban a nemzeti szinház tájékán kinálkozó ponyvamütárlatban egy hatásra számitott képet láttunk illy felirással: „A Dussolok a Hussarok a sicon ftkezetbe elestekér.” – Fellehetne adni találos mesének. Gyanitani lehet, hogy a szavak ezt jelentenék: „A busoló huszárok a síkon ütközetben elestekért.” Hát még hány illy példát lehetne felhozni!
– Nagy divatba jön ismét, jótékony czélokra a közönség adakozó részvétéhez folyamodni. Ez ellen, főkép ha a czél igazán jótékony, általában nem lehetne kifogás; csupán azon fonákságok s azon könnyelmüség ellen emelünk szót, mellynél fogva hiuság s bal felfogás köti magát gyakran a jótékony czélhoz. Szándékosan nem akarunk világosabban szólani, s ezuttal csak annyit jegyzünk meg, hogy a czél nem szentesiti az eszközöket s mindenki azon tehetségével igyekezzék egy jótékony ügy köré vonni a közönség filléreit, a melly igazán megvan benne s melly iránt már előre is bizalommal birhatunk. Lehet valaki jó szinész, de ha énekelni nem tud, ne adjon hangversenyt; lehet valaki jó szabó, de azért csizmákat ne varrjon, s lehet valaki ügyes olvasó, de azért még könyvet ne irjon – mert ámitása csak boszankodást fog előidézni, ha még egyszer olly nagy betükkel hirdeti is ki, hogy a mit tett, ez vagy amaz jótékony czél felsegélésére teszi. Áldozzék mindenki a maga terén s azzal, a mivel bir.
– A mult vásár alatt junius 5–8-ik napjain a Magyar Gazdasági Egyesület köztelkén közszemléletre kiállitott gazdasági eszközök és gépek összes száma 73 volt összesen 10 kiállitótól. Albrecht cs k. főherczeg. Ő Fensége részéről próbatétel végett egy Marczell-féle kukoriczadaráló küldetett be. Gépészeink között legtöbb tárgyat küldött be Vidács István u. m. 38-at, továbbá Farkas István 15-öt, Szijj Sámuel 10-et, Temlin Károly 3-at, Edlmeyer Antal 1-et (mind Pestről); Simon Péter (Tükrösmajorból) 1-et- végre Benkő Dániel – 1-et, Korizmics László pénzügy tanácsos 2-őt, a pesti czukorgyár egyesület 1-et.
– A jégverés ellen kölcsönösen biztositó magyar egyesületnél folyó évi junius 3-ig 483 fél biztositott: 460,390 ft., f. é. jun. 4-től jun. 10-ig 85 fél biztositott 78,190 ft., összesen 568 fél biztositott 538,580 pengő ft.
– Nyiregyházán a jégvihar f. h. 4-én a vetéseket tetemesen megcsapta. Osztrák különféle kerületekből is hasonló szomoru hireket kaptunk. – Gajdobtón Bács megyében junius 5-én borzasztó jégvihar dühöngött. A kendervetések majdnem egészen oda vannak. Parabut és Hadzság helységet is mint hallani, hasonló szerencsétlenség érte.
– Debreczen, Miskolcz és Kassa közt is lesz vasut! A felföld összeölelkezik az alfölddel. Erre nézve az első kezdeményezés már megtörtént s miután az előleges költségekre szükséges 30,000 pft gyorsan fedezve lön, a részvénytársulat most a m. kereskedelmi miniszteriumhoz folyamodott az előmunkálatok megkezdhetésére szükséges engedelemért. E nagyszerü vállalat eszméjét a tavasz elején Bécsben, számos magyar földbirtokosok és bécsi bankárok penditették meg, kiknek élén gróf Andrásy György és Zsedényi Eduard hazánkfiainak nevét olvassuk. E vasut által közelebb érdeklett megyék: Szepes, Sáros, Abauj, Gömör, Torna, Zemplén, Borsod, Heves, Szatmár, Szabolcs – közel két millióra menő népséggel s nyers terményeik és nevezetes bányáikkal A vállalat iránt már eddig is olly élénk a részvét, hogy a szükséges részvények gyors elkelése az érdekelt vidéken lakó földbirtokosok, városok, testületek és tökepénzesek között kétségbe sem vonható. Adja Isten, hogy ezt minél elébb meg irhassuk.
– Azon férfiu, ki veszélyes betegségében olly nagylelkü hagyományt tett a m. akademia, nemzeti szinház stb. pénzalapja számára, főtiszt. Gruber György cz. kanonok és széki plébános ur nem halt meg, hanem sulyos betegségéből felgyógyult. A gondviselés megengedé érnie, hogy tanuja lehessen azon tiszteletnek, mellyet nemes bőkezüsége, hazafiui érzelmei országszerte ébresztettek. S most velünk együtt mindenki azt ohajtja, bár még soká viruljanak számára az élet örömei. – A Pesti Naplóból ezen örvendetes hiren kivül még azt is értjük, hogy Gruber György ur szerény falusi egyházában, minden szűk jövedelmei mellett, áldásteljesen működött az egyház falain kivül is. Kaposvár és Pécs között fekszik Szék, hol a tisztelt férfiu éveit tölté. A kik kissé vissza tudnak emlékezni, tudják minő siralmas állapotban volt e vidéken a gazdászat és kertészet. Most ezer meg ezer gyümölcsfát láthatni itt, mellyett Gruber ültetett és nevelt, hol elébb még cserje sem tenyészett; láthatni a legszebb virányt, hol előbb olly vizmosások voltak, hogy tornyokat lehetett volna a mélységbe leereszteni a nélkül, hogy a kereszt kilássék belőle, s láthatni a legválogatottabb szőlőtőkéket, hol előbb dudva és bujtorján termett. Azonkivül a derék férfiu buzgó pártolója a nemzeti irodalomnak és szorultságba jött hiveinek mindenkoron és mindenben kész segitője. Sok illy derék falusi lelkészt hazánknak.
– A Garay árvák számára Háromszéknek igen kicsiny zugából, Cs. J.-né 1 ft., Szt. Ig.-né 1 ft., Cs. Z.-fi k. a 20 kr., G. L. 30 kr., J. Jo 20 kr., S. f. 20 kr., L. D. 20 kr., D. M., 10 kr., öszvesen 4 forint pengő juttatnak általam az annyi meleg keblüek önkénytes adományából összegyült tőkéhez. – Sz. Udvarhely, junius 1. 1854.
Mihál Antal.