Könyvismertetés.

Hirlapszótár az orosz-török viszály előidézte háborunak magyarázatára. – Betürendbe szerkesztett segédkönyv hirlapolvasók számára. Németből. Pest 1854. Edelmann Károly sajátja, 154 lap. Ára 1 ft 20 kr. p. p.

Örömmel vehetjük észre, hogy irodalmunk mindinkább lépést igyekszik tartani az idővel. A most folyó nagy világmozgalom is feltalálja nálunk magyarázóit, előadóit, s ha e részben nagyobbára idegen kutforrásokat látunk is használni, ezt igen természetesnek fogjuk találni, ha meggondoljuk, hogy amaz események szinhelye eddigelé idegen országokban merült fel. A jelen munka kiadója valóban nagy szolgálatot tett hirlapolvasó közönségünknek s kétszeres elismerést érdemel, hogy a magyar kiadás olly gyorsan követé az eredetit, melly csak mult hónapban hagyá el a sajtót. Állitani merjük, hogy számitásában csalatkozni nem fog, s olvasó közönségünk ohajtása s szükségei irányában helyes tapintattal számitott.

Korszerüségén kivül különösen ajánlja e munkát a szótári alak választása. Mennyi ismeretlen tárgygyal találkozik most még a leggyakorlottabb olvasó is a hirlapokban, mennyi név fordul elő majd minden hasábon, mellyeket vagy már elfeledénk, vagy csak homályosan, vagy épen nem ismertünk. A „Hirlapszótár” e részben becses felvilágositásokat nyújt. Abczé rendben foglaltatik benne mintegy 2000 kisebb nagyobb czikk, mellyek között több önálló becscsel is bir, mint p. o. „Anglia,” „Ausztria,” „Dánország,” „Franczia-,” „Orosz-,” „Porosz-,” „Svéd-,” „Törökország” ismertetése, ezeknek tettleges részvéte az orosz-török viszály eddigi bonyodalmaiban; „Mentzikoff” alatt a viszály kezdete, „Miklós czár,” „III. Napoleon” alatt annak folytatása adatik, e két fejedelem nyilt leveleinek közlésével együtt; saját külön czimeik alatt előadatnak az eddigi hadműtételek, csaták, katonai mozgalmak, a szereplő egyéniségek életirásai; várak, erősségek, városok, hegyek, folyók, népségek geographiai leirásai; ide vonatkozó régibb történeti mozzanatok, Orosz- és Törökország közötti régibb békekötések; mértékek, pénznemek stb., ugy hogy e munka méltán tarthat igényt valódi segédkönyv czimére.

Sajnáljuk, hogy hely szüke miatt egyes czikkeket nem közölhetünk e munkából, világosabb átnézés végett azonban ide iktatjuk egy (rövidebb) betű alá foglalt czikkek sorozatát. A G. alatt ezeket találjuk: „Galatz,” „Galib pasa,” „Gallipoli,” „Georgia,” „Ghika,” „Giafer pasa,” „Guirgevo,” „Gladova,” „Gortsakoff,” „Gori,” „Görögország,” „Görög fölkelés,” „Görög-skláv hetäriák,” „Gothenburg,” „Gottland,” „Gretsch Miklós,” „Gruszá,” „Gumri,” „Guria,” „Guyon,” „Gyulai Ferencz grf” stb. Illy elrendezéssel találhatni e segédkönyv változatos tartalmát.

– Egy igen hasznos kis könyvecske jelent meg legközelebb Szarvason: „Tanitók és anyák könyve,” Riemann után forditotta Szeberényi Lajos. – Tanitókat nevelő intézeteink hiányában, utmutatásul szolgálhat e könyvecske számos tanitónak, miként kezeljék nagy és fontos hivatásukat, mikép kezdjék el a gyöngéd gyermekeknél az első ismeretek becsepegtetését, az értelmi tehetségek fokonkénti fejlesztése nagy munkáját. Ki tanitónak termett, azt józan esze és tapintata ösztönszerüleg helyes utra vezérli ugyan, de a helyes utmutatás mennyire meg könnyitheti fáradságos munkáját ennek is, mennyire tökéletesitheti eljárási módját, mennyire nevelheti kedvét, örömét, hivataláhozi vonzalmát! – nem szükség bővebben magyarázni. S azért méltánylandó a forditó igyekezete, hogy ezen a külföldön elismert müvecskét átültette irodalmunkba. Annál inkább ajánlja ezt azon körülmény, hogy anyák, kik magok akarják gyermekeik első oktatását kezdeni, szintén biztos vezérfonalul használhatják. Kivánatos, hogy az illy közhasznu és olcsó röpiratok, minél nagyobb számban találjanak magyar forditókra s a nagy közönség között minél inkább terjedjenek.