Ez előtt hétszáz esztendővel egész Europa harczban, fegyverben volt, milliók siettek a csatatérre győzni vagy meghalni. S mi volt e lelkesült harczok tárgya? A szent sír. Azon imahely Jeruzsálemben, hol az Idvezitő földi hamvai nyugszanak. E szent hely birtokáért viselt harczot Europa Ázsiával.
Hétszáz esztendő lefolyta után ujra megújult a világharcz, Europa és Ázsia fegyverben állanak, csakhogy most két részre szakadva, a keresztyén és a mozlemin harczol az orosz ellen, s a mi e harcz kezdetét megindítá, az ismét a szent sír.
Régóta vita folyt a szent hely birtoka fölött Franczia- és Oroszország, s e szerint a római és görög katholica egyházak között, s ebből támadt a nagy keleti kérdés, mellynek megoldása a kivont kardokra van bizva.
Mellőzve a kérdés politikai oldalát, tekintsük e szent helyet tisztán a történettudomány szempontjábol.
Ilona császárné, nagy Konstantin anyja épitteté a szent kereszt feltalálásakor e templomot Jeruzsálemben, 326 évvel Krisztus születése után a Kalvariahegy mellett. A nagy égés után ujra felépittetett az 1808-ban.
Husvétnapján nyitva áll e templom mindenki előtt, egyébkor csak díj mellett látogatható. Mellette 14 görög kolostor épült és a katholikus St. Salvator templom a Ferenczrendi kolostorral. 1841-ben Anglia és Oroszország protestans püspökséget is alapitott Jeruzsálemben.
Az Idvezitő sírjához minden keresztyénnek joga van, azt épen ugy nem lehet senkinek kizárólagos birtokába venni, mint a mennyországot; a nagy hatalmasságok érzékeny vitája nem eredt egyébből, mint hogy a keleten befolyást akartak maguknak szerezni. Oroszország czárja, mint az egész görög egyház főnöke, főúri hatalmat kivánt gyakorolni a jeruzsálemi görög ekklézsiák felett is, s e követelését később egész Törökország görög népességére kiterjeszté. Ezért nevezik az oroszok az ebből támadt harczot vallás-háborunak.