Tárogató.

Újabb adakozások. Garay árvák számára: Gralovits Imre ur 2 frt. p.p. – Egy vasmegyei, hollósi szegény állásu honleány 2 pf. Nehány bécsi magyar orvos növendék 57 pftot. Fogadják mindannyian a felkarolt nemes ügy nevében legforróbb elismerésünket.

– A Garay-árvák javára eddig begyült összegek a Pesti Napló közelebbi kimutatása szerint 9367 pft 17 krra mennek. Ebből csupán a nevezett lap szerkesztősége utján 7610 pft 9 kr. gyült be. A kimutatásban a többi szerkesztőségek között a Vasárnapi Ujság is meglevén emlitve, megjegyzendő, hogy a hozzánk érkezett összegek egy része általunk egyenesen az özvegy kezébe adatván át, az illető sommában nem foglaltatnak; korábbi küldemények pedig a Pesti Napló szerkesztőségének adattak át általunk, s igy a nála tömegesitett összegben találhatók.

A magyar irók segély-pénztárának alapszabálytervét, melly felső megerősités végett nm. gróf Teleki József és m. gr. Károlyi István urak által felterjesztetik, közöljük:

1. §. Betegség vagy a sors csapása általi inségre jutott magyar irók, azok családa s vagyontalan maradékai fölsegélésére Pesten egy pénztár alakittatik, mellynek czime: „a magyar irók segély-pénztára.”

2. §. E pénztárból segélyeztetik mindazon inséget szenvedő magyar iró, ki az irodalom valamelyik ágában magát kitüntette, vagy ki több évi folytonos irói munkásság által az általános irodalmi tevékenység részesévé vált.

3. § A pénztár jótéteményéből részesülend az illy iró családa is.

4. § E pénztár alapjául szolgálandnak az irók és irodalombarátok önkénytes adományai és alapitványai.

5. § A pénztár tőkéjének növesztését a bizalmi férfiak gyüjtő-ivek kibocsátása, az összes irók közremunkálásával szerkesztendő évkönyvek kiadása, évenkénti hangversenyek és szinházi előadások tartása, s más jövedelmi források utján eszközlik.

6. § A bizalmi férfiak, számra öten hat évre választanak s solidaris felelősséggel a pénztárt ingyen kezelik s a három tagból álló és 3 évre választandó vizsgálati bizottmány ellenőrködése mellett a segélyt titokban űzik.

7. § A bizalmi és ellenőrködő férfiak a magyar tudós társaság elnöke s Pesten lakó tiszteletbeli tagjai és a fővárosban megjelenő magyar politikai és szépirodalmi lapok felelős szerkesztőinek hozzájárultával, a legnagyobb öszveget alapitó és adományozó 24 irodalombarát által választatnak. Ezek távolléte vagy meg nem jelenése esetében a t. társaság elnöke a Pesten lakó alapitók és adományozók közől helyettesit.

8. § A bizalmi és ellenőrködő férfiak ujra választhatók.

9. § A kezelő és vizsgálati bizottmány az időközben elhalt bizottmányi tagok helyébe a magyar tudós társaság elnöke, a fentebb (7. §.) emlitett alapitók és adományozók részvételével választand uj tagot.

10. §. A bizalmi férfiak és ellenőrök képességi feltétele: az irodalom ügye iránti részvét és becsületesség.

11. § A pénztár állapotáról az ellenőrök ellenjegyzésével nyilvános számadás évenként adatik.

12. §. A pénztár megalakulásáig az adományok a m. t. társaság pénztárnoka által fognak kezeltetni.

13. §. A pénztár tevékenysége azonnal életbe lép, a mint az adakozások és alapitványok összege 30,000 pfrtra emelkedik.

14. §. A pénzkezelést rendező és az illetőket kötelező szabályok a t. társ. elnöke által e czélra felkérendő bizottmány által fognak kidolgoztatni.

15. §. A bizalmi s ellenőrködő férfiak választásánál mindig a t. társ. elnöke s a bizalmi férfiak tanácskozásain a legidősb korú tag elnököl.

– A lefolyt Medárd napi országos vásár ismét sürü panaszokra szolgált alkalmul a kereskedők s iparosok részéről. Ez alkalmatlan évszakba eső vásártól különben sem szokás sokat várni, de ez idén még a legcsekélyebb várakozásokat sem elégité ki. Kézműáruk igen csekély keletnek örvendettek, a termékek között még legjobb kelete volt a gyapjunak, ámbár e vásár a gyapjura nézve még korán esik; s azért ez idén is nem nagy mennyiségben volt található a vásáron; az árak az elébbi vásárhoz képest nevezetesen emelkedtek, mit azonban az ezüst mostani magas ára ismét kiegyenlitett. Összesen mintegy 12,000 mázsa különféle gyapju adatott el, a vevők között külföldiek, az az: az osztrák birodalmon tuliak, nem valának. Azonban minden arra mutat, hogy a következő juliusi gyapjuvásár az iránta táplált reményeknek teljesen meg fog felelni. A repcze mérője 7 ft. 15–40 kron kelt, repczeolaj 33–33 1/2 fton. A gabona ára, mindamellett, hogy szép kilátásokkal biztat az aratás, még mindig nem akart alább szállani, minek oka a gabonának mostani rendkivüli keresettsége. A bor árában a mult józsefnapi vásár óta nem történt változás, s miután eddig a szüretre általában nem kedvező a kilátás, az árak emelkedése várható. A többi termékekben igen mérsékelt forgalom uralkodott. Aránylag igen keresett s jól fizetett czikk volt a viasz és méz.

– A lóverseny is, melly ez idén régen tapasztalt élénk részvétre talált, bevégződött a rákosi gyepen. Pótlólag feljegyezzük még az utóbbi két napon kitünt nyerteseket. Szombaton (jun. 3-án): Az első dijra (nemzeti dij 230 arany, 30 aranyat érő serlegben) Carter R. ur lova Margarite. – A másodikra (gr. Károlyi István tétversenye 5000 pft.) Biel báró lova Smaragd. – A negyedikre (Hack-states-tét 10 pft.; aláiró 45): Károlyi Sándor gr. lova Brava. – Az ötödikre (Batthyány-Hunyady dij 100 arany): Hunyady József gr. lova Galvanism. – A hatodikra (ostordij, tét 10 arany; „fuss vagy fizess”): Kinsky Oktáv gr. lova Martha.

Hétfőn (jun. 5-én): Az első dijra (herczeg Liechtenstein Alajos dija 600 pft.): Hunyady József gr. lova Cora. – A másodikra (Asszonyságok pályadija 100 arany): Kinsky Oktáv lova Martha. – A harmadikra (Mezei gazdák versenye) futott összegen 7 ló. Nyertesek lettek Gár János 5 esztendős sárga mén lova (Alsó-Dabasról), nyert 75 pftot; Kácsor András 5 esztendős fekete kanczája (szintén Alsó-Dabasról), nyert 75 pftot. A negyedikre (Eladó verseny 100 arany): Hunyady József gróf lova Melody. – Az ötödikre (Elegy verseny 500 ft. tétel): Kinsky Oktáv gróf lova Zeta, – A hatodikra (Handicap: Tétel 100 ft.): Horváth Edmund ur lova. – A hetedikre (Sándor dij 100 arany): Ritter tábornok ur lova The Oaks.

– Piros pünkösd napjai s az utána következett mult heti napok olly hüvösek valának, hogy megemlékeztünk téli kabátjainkra és a – jolsvai prófétára. Az elsőket felhuztuk, a másikról meggyőződtünk, hogy elvétette a kalapács nyelét. Tavasz elején azt jövendőlte, hogy csak pünkösd táján lesz meleg időnk, addig ne is várjunk egyebet hidegnél és fagynál. Ugy akarta a sors, hogy ellenkezőleg üssön ki a dolog. Az egész majus – kevés kivétellel – gyönyörü volt, csak a pünkösd emlékezett késő octoberre.

– Szombaton f. é és hó 3-án Páncsován rémitő jégvihar volt. Két ujjnyi magasságra feküdt a jég a földeken; a pusztitás gondolható.

Pencz helységében hol ama jó borok termenek, minap egy furcsa dolog történt: Egy gazdaember kiment komájával lovát legeltetni; az út épen Rumany mellett vitt el (Rumanynak a pinczék sorait nevezik), de mivel torkuk kiszáradt, és a koma pinczekulcsa velök volt, elhatárzák a Rumanyt meglátogatni; de míg ők ott mulatoznak, azt gondolák, addig lovaik se szenvedjenek hiányt, azokat tehát bepányvázva egy rétbe bocsátották. Midőn már becsületesen bekaptak, haza vánczorgának; útközben a koma két lovat vesz észre a réten, figyelmezteté a másikat, nem jó lenne-e azokat behajtani, legalább hajtópénz fejébe holnap lesz pálinkára való, s ugy is tőnek. Másnap nagy megütközésökre tapasztalák, hogy saját lovaikat hajtották be, mellyekért 2 pftot voltak fizetni kötelesek. Rájok illik a közmondás: A ki másnak vermet ás, maga esik bele.