Egy hypochondriacus (képzelt beteg) egészségi jegyzetei. E napokban egy ollyan ember naplója akadt kezünkbe, ki több év óta azon szerencsétlen képzeletben él, hogy ő beteg és neki minden megárt, ennélfogva akármit tesz, vesz, eszik és iszik, az mind gyógyitás okáért történik; mulatságosnak találjuk példaképen és mások rémületére, nehányat felhozni e jegyzetek közül.
A képzelt beteg korán reggel kezdi a gyógyrendszert, és kiterjed az minden legkisebb mozdulatára.
„Midőn fölkelsz, egyszerre ki ne ugorj az ágyból, mert attól megfájdul a fejed.
Midőn leszállsz, mezitláb a földre ne lépj, mert abból támad a nátha hurut.
A flanell-réklit télen nyáron el ne hagyd, mert az őriz meg minden bajtól.
Ablakodat ki ne nyisd, mert csúzt kapsz.
Ne ásits és ne nyújtózkodjál, mert valami ér megszakad benned itt amott.
Tyukszemedet ne apritsd, mert bele vágsz, rákot kapsz, elpatkolsz.
Sipka nélkül ki ne menj, mert napszúrást kapsz, belehalsz.”
– Következik a reggeli.
„Kávét ne igyál, mert az méreg: epét támaszt,
Tejet ne igyál, mert az megsavanyodik benned, elrontja a gyomrod.
Csokoládét ne igyál, mert az megkeményiti a májat.
Árpakávét ne igyál, mert az nyálkát támaszt.”
– Mit igyál hát?
„Igyál vizet, pedig sokat, akár vagy szomjas, akár nem, de vigyázz rá, hogy még is meg ne ártson valahogy. Utána járkálj sokat.
A gyümölcsök közül ezekből ne egyél:
Baraczkot ne egyél, mert attól kilel a hideg.
Dinnyét ne egyél, mert attól cholerát kapsz.
Epret ne egyél, mert az görcsöket támaszt,
Almának hagyj békét, mert az keresztül hűt,
Körte étele nem jó, mert acidum van benne.
Megyet ne bánts, vagyon annak magjában acidum borussicum.
A többit pedig csak főve kóstoljad, mert állatok számára rendeltetett minden a mi nyers, – azt mondja.
– Ebben megnyugodva, tér a napi foglalkozására.
„Sokat ne dolgozz, mert az fogyasztja az életerőt.
Ülni nem jó, mert abból aranyér támad.
A kerti munkában megizzadsz, ne cselekedd.
Az olvasás főfájást okoz, hagyd abba.”
– Ez is megtörténvén, jön az ebéd ideje, a mikor ismét megmondja, hogy mit ne egyél.
„Levest ne egyél, mert az elveszi a gyomor rugékonyságát.
Húsfélét ne egyél, mert az bővérűséget okoz,
Spárgát ne egyél, mert az hevít nagyon.
Savanyut ne egyél, mert az ingerel.
Édest ne egyél, mert ellágyít,
Tésztát ne egyél, mert az dugulást okoz.
Babot, borsót ne végy magadhoz, mert azok felpuffasztanak.
Zsirost ne egyél, mert attól kilel a hideg.
Halat ne egyél, mert attól skorbutot kapsz.
Vizet étel közben ne igyál, bort pedig az után se igyál, pálinkát pedig se előtte, se utána ne igyál.”
– Mit egyél hát?
„Egyél sárgarépát sokat és spenótot akármennyit, mert azokban vagyon a földi természet ártatlansága.”
– Ekként megebédelvén, mit cselekedjél még egész nap?
„Dolog után ne láss, mert az gátolja az emésztés folyamatát.
Le ne fekügyél, mert az hájat növeszt.
Társaságba ne menj, mert megtalálnának haragítani s elönt az epe.
Beteget ne látogass, még gyermekágyas asszonyt sem, mert a baj rád ragadhat.
Szinházba ne menj, mert megizzadsz, meghülsz, meghalsz.
Ne vacsorálj.
– Le is fekünnél már. Illyenkor arra vigyázz.
„Mikor lefekszel, teljes nyugalomban légy, örizd magadat örömtől és szomoruságtol, sem a magad bajával, sem a máséval ne törődjél.
Lefekvén a gyertya hamvát el ne fúdd, mert attól megüt a guta.
Virág ne legyen éjszakára a szobádban, mert detto, a guta üt meg.
Ablakod nyitva ne maradjon, torokgyikot kapsz.”
Mikor pedig elalszol, erre vigyázz:
„Hanyatt ne fekügyél, mert megfájdul a fejed; oldalt se fekügyél, mert szivszorulást kapsz; mikor alszol, őrizkedjél a horkolástól, mert az rontja a lélekző műszereket.
Végre iparkodjál nem álmodni roszat, mert az zavarja a rendes vérforgást.”
* * *
Mind ezek pedig csak azok mulatságára vannak felhordva, a kik tulságos ovatossággal gyötrik magukat az életben. Rendes embernek rövid életszabálya ez: dolgozni, mennyi kötelesség; alunni, mennyi szükség; enni és inni, mennyi jól esik; örülni mikor alkalom van rá s nem ijedni meg a bajtól sem; a többit azután bizzuk a jó teremtőre; ő tudja, hogy kinek mi használ és ki mitől hal meg?