Tárogató.

– Rövid idő mulva ismét ujabb örömnapok várnak hazánkra s különösen Budapestre. Azon küldöttség tagjai, kik a felséges császári pár egybekelése után, april 26 án Magyarország nevében valának szerencsések hódolatukat bemutatni, nem győznek eléggé magasztalólag beszélni a kegyelmes fogadtatásról s ő Felsége ujabb nyilatkozatai a legszebb reményeket keltik minden szivben. A Császár magyar húszárezredesi egyenruhában, a Császárné magyar diszöltözetben fogadá a küldöttséget. Végül e szavak hangzottak ő Felsége ajkairól ékes magyarsággal: „Isten áldása kisérje önöket! Örömmel fogom rövid idő mulva a Császárné és Királynét magam az Én Magyarországomba elkisérni!”

– Garay szüléi és jótevőik. Egyik vidéki t. levelezőnk irja: Országszerte gyül és növekszik a kegyes adomány a Garay-árvák javára; de ime midőn a nagy rész az árvák ügyét karolja fel, egy nemesi uri család az ősz szülékre forditja figyelmét és megtesz mindent, hogy kemény sorsukon enyhitsen. Miről a szerénység eddig nem szólott, azt a hála és tisztelet nem képes elhallgatni. Ugyanis több év óta láthatni Szegszárdon az öreg Garayék bérháza előtt időnként egy megrakott szekeret megállani, s annak tartalma csakhamar az öregek sovány éléstárát hozza a legjobb karba, sőt a jótevő kezek megnyitják a tárczát is, és gazdag adomány örvendezteti meg az elérzékenyült aggokat. – Kik e jótevők? Ugyanazok, kik Garay Jánost nem egyszer vigasztalták meg nyomasztó körülményei között, és őszinte szivességgel nyujtottak neki alkalmat, hogy mig egy részről a füredi fürdők használata által enyhitsen testi baján, más részt szórakozást találjon, a munkás lélek kipihenje fáradalmait. Igy keletkeztek a „Balatoni kagylók” a nagylelkü jóltevőknek ajánlva. Háláját a költő gyöngéden fejezé ki a „Bucsú Füredtől” dalában. E napok Garaynak boldogabb napjai közé tartoztak. De nemcsak az elhunytat pártolta a mélt. báró Bézsán család, hanem általában nemzeti irodalmunknak is lelkes pártolója; nem jelenik meg a hazában érdekesebb munka, mellyett azonnal meg ne szerezne. Lelkesitő példa a követésre, s kétszeresen örvendetes, midőn látjuk, hogy nagyjaink mennek elő a példával. Párhuzamot nem akarunk vonni a jótevők érdemeinek megitélésében, de bizvást elmondhatni, hogy nem csekélyebb érdem az elaggott szüléket segiteni, mint az árvák sorsán segiteni. – Ugyanezen levélből értjük, mikép a Garay-árvák javára Szegszárdon, az elhunyt költő születése helyén april 2-kán hangverseny tartatott, melly igen látogatott volt, s közel 300 p.ftot jövedelmezett. A nagy vendéglő teremét a bérlő ingyen engedte át, kivilágitását maga a város eszközölte, feldiszitéséről pedig Rozenstok kereskedő gondoskodott. Jelen voltak a költő agg szüléi is, a 77 éves atya s a mélyen meghatott édes anya, kik illy derék magzattal ajándékozák meg a hazát.

– Pesten arról folyik most a tanácskozás, hogy a napról napra jobban terjedő Lipót külváros is heti vásári szabadalmat nyerjen. Nemcsak az ottani sürü lakosság kényelme miatt kivánatos ez, hanem azért is, hogy majd a városi és külvárosi két piacz versenye jó hatással lehet általában az élelmi szerek olcsóbb árára is.

– Örvendetes tünemény, valahányszor a vidéki könyvsajtó munkásságáról tehetünk emlitést. Jelenleg Nagy Kanizsán Markbreiter gyorssajtójában jelent meg egy csinos kiállitásu, közhasznu munka, mellynek czime: „Az árvaügyek s azok gyakorlati vezetésének módja.” A magas kormány rendeletek s legujabb törvényekre alapitva közhasználatul irja Szobovits Ferdinand. I. kötet. – Idvezeljük a szerzőt ezen eddigelé elhanyagolt ügy körüli gyakorlati fáradozásaiban s müvének érdemlett elterjedést ohajtunk. – A II. kötet szintén sajtó alatt van, s rövid idő alatt jelenik meg.

– A budai hajógyárban erősen készülnek azon hajók, mellyeknek rendeltetése, hogy szükség esetében a duna vidéki csatatéren megsebesültek számára korházakul szolgáljanak. Már az ágynemüek is munkába vannak véve s ez igen gyorsan halad, mert nem emberi kezek varják össze a lepedőket s matráczokat, hanem egy nem régiben fölfedezett szabólegény, ki sem enni, sem inni nem kér – egy varrógép. Ez utóbbiról még bővebben fogunk szólani.

– Végre elmondhatjuk: itt a tavasz, melly ugyancsak megvárakoztatott az idén. Még aprilis vége is olly hideg volt, hogy beillett volna novemberbe s találkoztunk egy budai öreg urral, ki dicsekedve mondá magáról, hogy ezuttal ő volt a bölcs ember, mert a fütéssel még nem hagyott fel. Valóságos muszka klima! – De legalább az a vigasztalásunk megvolt, hogy hideg bár, de sűrü esőben részesült a kiszáradt, szomjas föld – boszuságára minden gabona uzsorásnak s örömére a mezei gazdának. Most kisütött a nap melege. A verőfény kicsalta a fák leveleit, a madarak énekét, a mezők virágait – mintha a természet is csak arra várt volna, hogy az ostromállapot megszünését ünnepelje.

– Hazafiui áldozat. A közbizalom visszatértével ujra figyelem fordul közintézeteinkre is. Gruber György széki lelkész és czimzetes kanonok ur Ő cs. k. Felsége legmagasabb egybekelésének emlékére a magyar tudós társaságnak hatezer hatszáz pengő forintot, a magyar nemzeti szinháznak négyezer pengő forintot, s ugyanezen intézet nyugdij alapitványának kétezer hétszáz pengő forintot ajándékozott. E nemes tett minden magasztalásnál magasabban áll. Az áldozat áldást hozott és visz…

– Kolozsvárról szintén egy illy nemes áldozatról tudósitanak a lapok. Itt ugyanis cs. k. főhadnagy Szabó Ferencz ur egy magyar ajku nőnevelő intézet alapitására 2000 p.ftot ajándékozott. A ki tudja, minő fontos a leányok nevelése, hogy a gyermekekre legelső és legnagyobb befolyással vannak az anyák, s a nők minden családi boldogságnak alapjai, bizonyosan legszebb sikert fog kivánni e nemes példának s tisztelettel emlitendi nevét azon férfiunak, ki illy kiáltó szükség fedezéséhez járul áldozatával.

– Garai árvák részére ujabban beküldettek a „Vasárnapi Ujság” szerkesztőségéhez következő összegek: Székely-Udvarhelyről Lázár Ádám ur gyüjteménye 50 ft, és Rajkáról Fetik György segédlelkész ur gyüjteménye 11 ft 36 kr p. Magát tiszteli meg a nemzet, melly költőjét igy tiszteli.

– Mult héten Szász Lajos egykor szinházi rendező, több ismerői biztatására vendéglőt nyitott meg, melly igen elmésen „Csokonai”-hoz van czimezve. Hogy a költő ős czimerét és a jó magyaros ebédet a közönség nem hagyta látogatás nélkül, azt el lehet gondolni. A megnyitási ebéden csupán iró és szinész hetvenkettő volt jelen. A kedélyes magyaros tanya a muzeummal átellenben 30. sz. alatti házban van felütve; – a ki jó bort, izletes magyar ételeket, irót, szinészt és czigányzenét akar látni, hallani, enni és inni, az tartson oda!

– Heckenast Gusztáv kiadónknál ujolag több ajánlásra méltó könyv jelent meg. Közkedvességü regényirónk Jósika Miklós összes regényei népszerü olcsó kiadásban egy kötet ára 30 kr. p. Eddigelé három kötet jelent meg Abafit és Zólyomit tartalmazó. A ki Jósikát olvassa, a legkellemesebb uton ismerkedik meg a magyar historiával, és a magyar nyelv szépségeivel, minden magyar családnak birni kellene az ő munkáit. – Ugyanitt jelent meg Tóth Lőrincz, ismert jogtudósunktól: „Az örökösödésről és végrendeletekről az ujabb törvények szerint”, mellyet, mint legalaposabb munkát, a melly e tárgyról nyelvünkön megjelent, s ügyvédeinkre nézve legkielégitőbb, bizton ajánlhatunk. – Ugyanitt kaphatók: „A zöld vadász”, regény 3 kötetben, az Eszter szerzőjétől; – Állattan Jancsótól, felsőbb iskolák számára igen diszes kiadás. Földrajz Fényestől forditva Bellinger után; Természetrajz Jánositól, mind ajánlhatók tanulni vágyó ifjuság számára, mint szinte Stifter német olvasó könyve, gyüjteménye a legszebb német költői műdaraboknak.

– Megjelent Müller Gyulánál Friebeisz István: „Magyar nép könyvtára.” Ára öt füzetnek 1 pft.

– Nemz. szinház. Egressy a jövő héten fog fellépni Lear királyban, addig az ideig folyvást operáltatják a közönség füleit. E héten mutatta be magát a közönségnek Aranyvári kisasszony eszményi tánczokban, fiatalságától sokat lehet még reményleni. Az előadott ballett egészen uj, „Az apaátok.” Mint halljuk báró M… ur egykori komornyikjának szerzeménye. Egyébiránt Rousseau (Russzo) is komornyik volt, és nagy költő, de illyen ballettet még sem csinált.