A katonamértéket Francziaországban 1789 óta harmadizben szállitották lejjebb. Azt kérdi most a világ: több katonára van-e szüksége az országnak, vagy pedig csakugyan kisebbekké lettek a francziák? Majd meglátjuk.
Öreg katonák. Moldva fővárosából, Jassziból irják a mult hónap végéről: Nehány nap előtt ismét egy zászlóalj ősz szakállas harczos jelent meg nálunk, hogy városunkon keresztül a dunai orosz hadsereghez csatlakozzék. Elég jól voltak fegyverezve, de mindenki szánta a szegény öreg embereket; öregek voltak és gyöngék és sokat kellett küzdeniök a feneketlen utakkal, idővel és zivatarral. Alig szállásolták be őket, legelőször is fáradt, öreg csontjaikat pihentették ki, de a mellett olly vitézül neki estek a vutkinak (pálinkának), hogy egész ott létök alatt mindig mámorosak voltak, s a mellyik elment hazulról, alig volt többé képes szállására akadni. A Pruth folyó nagyon megáradt. Tul rajta egy csapat régen várja az apadást, hogy átkelhessen. Mondják, hogy ezen csapatnál a szekerészeknek bélyeg van égetve homlokaiba, mivelhogy Sziberiából valók. E rideg és hideg tartományba szokta tudniillik az orosz czár a bünösök egy részét számüzni, s hogy meg ne szökhessenek, megbélyegzik. Itt nagyon várják őket, s minden ember kiváncsi, vajjon igaz-e az a bélyeg, vagy csak mese? Ugy látszik, hogy Oroszország minden népeit mozgásba hozza, még a szibériaiakat is.
Hogy ünneplik Zürichben a tavaszt? Sweiczban, Zürich városban régi szokás, a tavasz tiszteletére népünnepet tartani. Ez idén is megtörtént az ünnep márczius 27én. Különösen kitettek magokért a hentesek és pékek. A hentesek egy 300 fontnyi nehéz kolbászt készitettek, mellynek megtöltésére 100 font borjuhust, 100 font marhahust, 80 font disznóhust s 20 fnt szalonnát használtak fel. 25 hentes inas hordotta a kolbászt a városon keresztül nagy proczeszszióval. Künn a szabadon azután nagy étvágygyal estek neki ennek az óriás kolbásznak. – A pékek pedig 25 forint jutalmat tűztek ki annak számára, a ki a legnagyobb kenyeret süti. Elő is került két akkora kenyér, hogy ollyat már a magyar gazdasszony sem igen sütne. Az egyik kenyér 256, a másik 186 fontot nyomott. Oda illett a kolbászhoz. A nagy ebédnél jelen volt a város valamennyi czéhe és tömérdek népség. Hanem azt nem irják, hogy arra a roppant kolbászra és kenyérre hány akó bort ittak meg.
Szerecsen hirlap. Liberia szerecsen köztársaságban Afrika déli partján (az északi széless. 8° táján), mellynek fővárosa Monrovia, jelenleg egy „Liberia Herald” czimü néger hirlap jelenik meg. Szerkesztő, dolgozótársak, nyomdász, szedők, olvasók mind mind szerecsenek, s a lap tartalma mindnyájoknak becsületére válik. Vezérczikkek és a rendek gyüléséről szóló közlemények stb. egyaránt müvelt szellemben vannak fogalmazva. Ezen köztársaság lakói eredetileg megszabadult rabszolgák; kiket leginkább angolok szállitának oda. Az emlitett lapról ugy vélekedik német kollegája, melly után közöljük e sorokat, hogy talán sokkal jelentékenyebb korszaki jel, mint számtalan fehérbőrü bölcsek álmodnak.
Mesterséges drága-gyöngy. A chinaiak rövid idő óta igen ravasz móddal készittetnek a gyöngy-kagylók által drága-gyöngyöt. Ugyanis a kagyló tekenőit kissé felnyitván, egy darabocska fát tesznek belé melly Budhát ábrázolja. Ezt a kagyló ollyformán iparkodik magától eltávolitani, hogy bevonja nedvével, ugyanazon nedüvel, mellyből a drágagyöngy készül. Ez után a chinaiak egészen uj kincset nyernek, mely annál becsesebb, minthogy az ő istenöket ábrázolja illy drága anyagból. A mesterséges gyöngy készités modját már Linné felfedezte. A gyöngyöket t. i. ugy lehet szaporitani, ha a gyöngyház kagylót átfurják, mit a benne lakó állatka önvédelmére azon nedüvel tölt meg, melly gyöngygyé szilárdul; hanem azért nincs gyakorlatban az eljárás, mert ott hol gyöngyház telepek vannak, a természetes olly mennyiséggel találtatik, hogy nem érdemelné a fáradságot az emlitett eljárás. Kiváltképen nevezetes gyöngyhalászatot üznek a Ceylon szigeten. Ezen halászat az angol és hollandi államok tulajdona, s néha igen mulatságos esetek adódnak gyöngyhalászat alkalmával; megtörténik ugyanis gyakran, hogy a rabszolgák valami nagyobbszerü gyöngyöt lelvén a kagylók felbontásakor, azt hirtelen lenyelik, mire aztán statusgazdászati indokoknál fogva tüstént előidéz a gyógyszerész, s a legjobb egészség mellett is bizonyos gyógyszert kell bevennie a vállalkozó rabnak, melly minden bizonynyal előidézi a megszöktetett drága gyöngyöt.
Ismét uj alkotmányu gőzhajók. Angolországban legközelebbi időkben olly gőzöst talált fel mr. Gwynne, mellynek sem kereke nincs, sem csavarja, mégis 40–50 angol (10 német) mfdet halad egy óra alatt. Két szivattyu eszközli ezt a roppant gyorsaságot, mellyek a hajó ormányánál egy csövön beszivják a vizet, s a hajó faránál pedig lökik a jármüvet. Angol lapok szerint illyen szerkezetü hajók mind gyorsaságra, mind biztosságra nézve sokkal fölül mulják a kerekes és csavaros hajókat. Egy tőkepénzesekből alakult társaság még tökéletesebb hajó-gyártásra egyesült mr. Higgensen szerint. Ezen társaság legelső uj hajója rövid időn siktengerre szálland, s annyit már bizonyosan állitnak felőle, hogy 10 német mfdnél többet halad egy óra alatt.
Druszaság. Legközelebb megjelent az északamerikai helységek névlajstroma, melly szerint 27 kerület és 156 város és falu Washington nevet visel, van továbbá 116 Franklin, 37 Milton, 5 Cromwell, 7 Napoleon, 7 Nelson, 6 Wellington, 10 Byron, 1 Lind Jenny nevü falu, 7 Lamartine, 2 Romeo, 2 Hamlet, 4 Memphis, 7 Cairo, 5 Cadix, 17 Lissabon, 20 Bécs, 21 Róma, 22 Páris, 5 London, 3 Berlin, 2 Buda stb. Itt aztán vakarhatja a fültövit ennyi drusza között a szegény posta expeditor ha nincsenek jól kijelölve a leveleken a kerületek és helységek.
Meglepő kölcsön. Egy külföldi lap szerint Rotschild báró a franczia hadikölcsönhöz 30,000,000 v. fttal járult. Az aztán bankár, akit alig szólítnak meg, zsebébe nyul, egy fogással kimarkol onnan harmincz milliócskát a nélkül, hogy csak egy hold földet elzálogositani, asvagy egy pár lábas jószágot vásárral hajtani kénytelenittetnék.
– Napier (olvasd Nepír) Károly, a keleti tengerre küldött angol hajóhad parancsnoka, régen látja a napvilágot. Született 1786. egy skót megyében, Falkirkben, s e szerint most 68 éves. Családjának több tagja fényes érdemeket szerzett mind a szárazföldi, mind a tengeri seregnél. E család egy Lennox nevü régi skót nemzetségtől származtatja magát, s a név változása igy történt. A skótok és angolok közt folyt egy hajdani csatában vitézsége által különösen kitünt egy Lennox. Midőn a csata végén maga köré gyüjté vezéreit a király, megdicsérte őket, hogy mindnyájan megtevék a magokét, hanem – ugymond – „Lennox na peer”, ami annyit tesz: Lennoxnak nincsen párja! E királyi magasztalás következtében ama Lennox a Napeer (Napier) nevet vette fel, s tőle származik az egész mostani család. Nemsokára meglátjuk, igaz-e csakugyan, hogy na peer?
– Emlitettük, hogy az oroszok a finn öbölben levő váraikhoz vezető keskeny utakat, mindenféle eltorlaszolás által igyekeznek veszélyessé tenni. Most még egy másik veszedelmes találmányról is tudósitanak a lapok. Ez abból áll, hogy a tenger bizonyos pontjaira, puskaporral s egyéb gyulékony szerekkel megtöltött vas ládákat eresztenek le, mellyek érczsodronyok által egy szüntelen működő galváni oszloppal vannak egybekötve. A ládák felett egy készület van, melly mihelyt egy felette elvonuló hajó fenekével érintkezésbe jön, azonnal a két galvános sodronyvég összeütközését, s ezáltal villanyszikrát hoz elő, melly a lőpor meggyuladását okozza. Ki van számitva, hogy e szétrobbanás ereje minden hajót azonnal elsülyeszt. Próbákat is tettek vele, és a süker bebizonyult. Illy tengeralatti veszedelem mintegy 100 helyen van elrejtve a kronstadti vizeken. Egyébiránt az angolok is ismerik és tudják e készületeket, de azért Napier flottája bátran és vigan uszik e vészek ellenébe, s jó tanácsban és tudományban bizonyosan nem fog szükséget szenvedni.