× Uj hirlap Chinában. Hongkongban, China fővárosában, nem rég óta egy hirlap jelenik meg chinai nyelven, mellynek czime: „Hia-or-kuan-csin (gyöngyfüzér közel s távolból), közlöny a civilisatio terjesztésére.” A kik olvasták, azt mondják, hogy igen gyakori irányu, s tekintetbe veszi mind a szellemi, mind az anyagi érdekeket, beszél vallási erényekről, de szintugy a gőzgépekről is, ad utazási rajzokat, de szintugy ismerteti a kereszténység szellemét is. Egyébiránt azt sem hallgatja el, hogy sok van a keresztények között, a mit nem érdemes követni. Különben egészen nemzeti szellemü a lap, mindamellett, hogy a keresztény polgárisultság felé töri a chinaiak számára az utat. Chinában sok száz esztendő óta ismeretes ugyan már a könyvnyomtatás – sokkal régebben, mint Europában – hanem a mit nyomtattak, az csak vaskalaposok és könyvmolyok számára való száraz eledel volt. De mióta Europával és keresztény eszmékkel jött érintkezésbe, azóta kezdi a sajtó Chinában is civilizáló hatását gyakorolni. Hiába épitették hajdan azt a nagy chinai kőfalat!
× Hajótörés. Mult hó elején fedeztetett fel egy tört hajó rommaradványa Irland déli partjától csekély távolságra a tengeren. A mint a mentőhajó hozzáért, rajta a hajólegénység fenmaradt részét a legsiralmasb állapotban találta; 11 nap óta sem nem ettek, sem nem ittak már. Hat ember, köztök a kapitány, már 2–3 nappal az előtt halt meg éhen. Az életben levőkre legnagyobb gondot forditottak azonnal, de később még négyen haltak meg közülök. Mindössze heten maradtak életben, kikről azt hitték, hogy lassanként egészen magukhoz fognak térni. Ezektől tudták meg, hogy a szenvedés hosszu ideje alatt borzasztó jelenetek adták elő magokat a hajón. Az éhség olly iszonyuan dühöngött, hogy a legénység már sorsot akart huzni, ki essék el áldozatul, hogy a többinek eledelül szolgáljon. Egy haldokló önként ajánlkozott; azonban ajánlatát visszautasitották, minthogy egy társuk, kiben még sok lelki erő volt, erélyesen ellene szegült s még mindig szabadulási reményekkel tudta kecsegtetni társait. Ama szerencsétlen, ki önmagát ajánlotta áldozatul, később karjának két helyén nyitá meg ereit, azonban vér nem akart folyni. Ugyanazon napon meg is halt, miután egy társa ketté metszé torkát. A mi ezután történt, annyira irtóztató, hogy nem lehet elbeszélni.