Ipar-, gazdászat- és természettani ismeretek.

Kőszénnel fűtés. Hazánknak több vidékén olly drága kezd lenni a fa, hogy a tüzelő többe kerül, mint az élelmi szerek. Pesten jelenleg egy öl fa alkalmas felvágatással együtt nem kevesebb, mint tizennyolcz p. forintba kerül. És ez igy van minden olly helyen, hol nagy a fogyasztás. E drágaságból semmi sem segit ki más, mint a kőszén. Két mázsa legjobb kőszén ára 1 ft. 20 kr. p. és ez épen annyi ideig tart mint fél öl fa. Tehát olcsóbb mindennemü tüzelőszernél, még a szalmánál és a tőzegnél is, hozzá járulván ez, hogy a szalmának nagy hely kell, a kőszén pedig sok elfér egy szegletben. Pesten a legtöbb uri házaknál ezzel kezdenek fűteni. Csupán arra kell ügyelni, hogy tüzelés előtt a szén be legyen áztatva, igy elveszti kellemetlen szagát az égéskor. Kivül fűtő kemenczékben egyszerü vaskosarat szokás alkalmazni, s ebbe rakván a szenet, kevés forgácscsal alá lehet gyujtani, azontul magától ég. Mind azok, kik ezt használják, csak azon sajnálkoznak, hogy mért nem használták már az előtt is? Angliában azt tartják, hogy a kőszénbányák becsesebbek az aranybányáknál. Nem sokára mi is át fogjuk látni ezen mondás igazságát.

A párisi tudományos akadémia 100 ezer váltó forintot tüzött ki jutalmul annak, ki a krumpli rothadás ellen valami általános szert talál fel. Ugyanennyit kap, ki a szőlőbetegség orvosságát felfedezi. Annak idejében a tett felfedezéseket mi is közölni fogjuk. Ez ideig a szőlőpenész ellen legfoganatosabbnak találtatott a penészes venyigéknek erős luggal való befecskendezése.

Uj találmány. Az ember minden csodáit a természetesnek hasznára kezdi forditani. A villám által izenetet küld (villanytelegraf), a gőzzel utazik, a napfénynyel rajzol (daguerotyp), most ismét egy uj felfedezést tettek a külföld vegytudósai. A chemia sok aranyat érőt feltalált már, a mióta az alchymia megszünt az aranyat keresni. Ez uj találmány abból áll, hogy mint lehetne a bolygó tüzeket valóságot gyertyákká átváltoztatni. Mint tudjuk, hazánkban is van több helyeken olly gyantás földréteg, mellyet tüzelésre lehet használni. A vegytudósok tehát felfedezték, hogy a turfából (gyantás föld-tőzeg) chemiai műtétel által kénsavanyos ammoniacumot, eczetsavanyos meszet, naphtát, olajat és paraffint lehet nyerni. Ez a paraffin pedig tökéletesen alkalmas gyertyakészitésre. Már most csak azt kell tudni, hogy mi ez a paraffin? Ha zsirmázt (kulimász) destillálunk, három különböző nedvesség válik belőle. A többi közt bizonyos sürü olaj, melly kénsavanynyal (vitriol) vegyitve, ettől 212 foknyira felforr, s megülepedve, egy szin nélküli olaj válik belőle, s ez a paraffin, mellyet azért hivnak igy, minthogy kevés vegytani anyagokkal van rokonságban (parum affinis). És illyen van igen nagy mértékben a turfa között, minélfogva most ezt Irlandban nagyban kezdik előállitani. Ime tehát nem puszta szó ez a példabeszéd: ollyan életrevaló ember, hogy még a kőből is olajat tud facsarni.

Párisból. Egyike a legnagyobb nevezetességeknek most Párisban a mult években elkészült és rendezett távirdai (telegrafi) torony. 1853-ban háromszázezernél több távirati sürgöny küldetett általa szét. Ezen mintegy 40–50 lábnyi magas torony a belügyministerium egyik udvarán áll, s Francziaország sziv kamarájának nevezhető. 150 sodrony terjed szét belőle, mellyek 64 megyével tartják fenn a folytonos összeköttetést. Irnokok, távirdászok, vegykémek, forditók, futárok s más illy személyek egész serege fut fárad benne éjjel nappal. Míg a belügyminiszter salonjában fogadja a látogatásokat, azalatt 64 megyefőnökkel társaloghat, s a hivatalnokok egész táborát hozhatja mozgásba az egész országban. Sőt egész Európa közlekedésében áll e toronynyal. Eddig is azt szokták mondani, hogy kinek jó füle van, az Párisban a világ ütemét hallgathatja; mennyivel inkább mondhatják ezt most azok, kik a párisi telegrafi toronyban dolgoznak!

Sok van még a nap alatt, a miről a bölcseknek nincs fogalmuk. Newton, a hires természettudós a mult század vége felé egy munkát irt szent Jánosnak „jelenések könyvéről,” mellyben az apostol jóslatai után, azt mondja: „jön idő, a midőn az emberek olly gyorsasággal fognak utazni, a minőről ez ideig senkinek sem volt fogalma, sőt az emberi ész oda fog jutni tudományos ismeretei által, hogy találand eszközöket, miknél fogva egy óra alatt tiz mérföldet lehet haladni.”

Ez állitást felkapta Voltaire, ki minden földfelettinek látszó eszmét tagadott, s illy szavakkal gunyolá ki Newtont:

„Nézzétek ezt a hatalmas eszü Newtont, ki a suly törvényét feltalálta s csodákat fedezett fel, miken elbámultunk. Most, hogy öreggé és gyermekessé lett, elkezdi azt a könyveket tanulmányozni, a mit bibliának hinak, s véleménye szerint, ha az abban foglalt meséket igazaknak akarjuk tartani, el kell hinnünk, hogy valaha az emberek tiz mérföldet fognak utazhatni egy óra alatt. Szegény öreg bolond.”

Igy szólt Voltaire, a bölcs. És nehány évtized mulva felfedezé Foulton a gőz erejét, s most utazunk tiz mérföldet egy óra alatt. Illyen azoknak bölcsessége, a kik csak tagadni tudnak, s a kikre nézve semmi sem létezik a mi az ő tudásukon kivül van.

Természeti tünemény. Valami általános hanyatlás kezd észrevehető lenni a természetben. Huszonnégy év óta a cholera pusztit az emberiségben, azóta nem csak a házi állatok közt, hanem e vadak seregében is tapasztaltatik valami irtó ragály, tavaly a nagy óriás kigyók döglöttek Afrikában szerteszéljel, az idén az atlanti tengerben vehető észre valami halálos vész a halakon, ugy hogy néhol a víz szine el van lepve felpuffadt halakkal. Azon kivül a növényországban is eddig nem ismert veszendőség kezd mutatkozni. Eleinte a burgonyavész, azután a szőlőbetegség, s most Amerikai lapok hirdetik, hogy ott a czitrom, kokusz, ananász és szegfüszeg kezd hasonló sinylésnek eredni. Tán a föld maga beteg? Már ezt igazán egyedül csak az Ur gyógyitja meg.