Nyugat · / · 1939 · / · 1939. 4. szám · / · WEÖRES SÁNDOR:
Mennyi ajvé és személyi panasz!
jóság kell, pénz kell, meg ez, meg amaz;
meggyőzőn nyarvog a boldogtalan,
mint a mopszli, ha csikarása van.
Az ő számára annyi a világ,
amennyi kellemest ád, vagy nem ád.
S mert ez a kor a tyukszemére lép,
a huszadik század se-jó se-szép.
Ládd, nékem a jelenkor jó rokon:
embert nevel s nem langyos-vízbe nyom!
Mit bánom én, ha szív, agy és tüdő
ronccsá lesz bennem és végét kiáltja?
sorsomat lelkem csak messziről látja,
mint rongyos viskóját a repülő.