Nyugat · / · 1934 · / · 1934. 8. szám · / · TÖRÖK SOPHIE: VERSEK

TÖRÖK SOPHIE: VERSEK
II.

Igaz, csak egy ember vagy, egy, egyetlenegy!
Se fajta, se osztály nem büszke reád.
Sohasem szóltál még más helyett,
csak magadért szóltál, s hitted:
a költő magáról beszélve a világról beszél.

De nem vagy a világ - csak egy asszony vagy,
csak egy élet! zárt és kizárt, fölösleges.
Ha száz élet volnál, vagy ezer! vagy millió!
sikolthatnál milliók helyett -
de egyetlen elakadt életért még sirni sincs jogod.

Másokért sirj! ne mások helyett!
Rossz ember voltál, sohasem akartál sirni
a népért, csak egy testvérért, egy veszteségért.
A sok az semmi! minden az egy! - mondtad,
s magad maradtál -
még az Egyisten sem adott igazat neked!