Nyugat · / · 1933 · / · 1933. 17-18. szám · / · GELLÉRT OSZKÁR: SZÜLETŐ ELÉ

GELLÉRT OSZKÁR: SZÜLETŐ ELÉ
II.

No híres hős, aki az imént még voltál,
Aki fejjel döngetted a puha falat
És martál és mardostál és marcangoltál,
Mi lett belőled
A nap világán egy perc alatt!
Most, most indulsz neki a kalandnak
Aminek neve: élet,
És erre csak gyáva hangjaid vannak?
S csak prüszkölsz és nyávogsz és könnyeid ömlenek?
Csecsemő, bátorság, ne remegj!

Ha megnőssz majd s megéred a percet,
Hogy a lány előtt állsz, gyáva kamasz,
S szemed falánk lesz s véreres:
Keritőd a tavasz
Napfénye füledbe serceg:
Bátorság, bátorság, harapj, szeress!

Ugyis el jön az óra amikor fogad
Gyáván saját husodba tép.
Akkor leszáll majd körülötted a setét
Őszvégi alkonyat,
S fölül kigyúl a menny...
És akkor az éj majd azt pihegi: Menj
Menj meghalni. Bátorság.