Nyugat · / · 1931 · / · 1931. 2. szám · / · FIGYELŐ · / · Fordítások

Illés Endre: GRAND HOTEL
Vicki Baum regénye - Athenaeum

Nagy, világvárosi szálló.

Keresztmetszetben.

Ami ezekben a szobákban a zárt, kettős ajtók mögött történik, kavarog, át-átcsap a falakon s elkülönül, ahogyan a sok külön élet, mint különhangzó hangok káoszba folynak, összeolvadnak s a zűrzavarból mégis ki-kihangzanak: mindabból Vicki Baum, mintha egy régi cocktailt új, kesernyés ízekkel erősítene, valami széteső meséjű, bonyolult, néhol detektívregényütemű, másutt meg lírai érzelmességű történetet formál.

Kolportázs-regénynek nevezi.

Ez a történet talán tetszetős. Érdekelheti az átlagolvasót. Eléggé színes. Noha kissé zavaros is. De ha meseszálainak gubancolódásaival pusztán csak ez a történet jelentené a regényt: egy percig sem lenne érdemes külön foglalkozni vele.

Egy világvárosi nagyszálló féltucatnyi szobájában azonban féltucatnyi nagyrészt jól, sőt helyenkint igen jól megrajzolt embert is bemutat Vicki Baum. Embereket, akik függetlenek a köréjük szőtt történettől. Embereket, akiknek életét nem nagy szintézisben kapjuk ugyan, csak szokásaik, lélekzéseik, vetkezésük és öltözésük, tevés-vevésük pontos és hű leírásában. De ez a leírás az élet hitelességével jó. Annyira jó: hogy ebben a stílusban a legjobb. S úgy eléri célját, akár a legelőkelőbb irodalmi eszközökkel kiformált rézkarc: közvetlen-tisztán és éles vonalakban állít elénk egy-egy portrét. Egyet-egyet.

Ezek közé tartozik a halálos betegségében groteszkül az életbe kapaszkodó öreg könyvelő. Ezek közé az erősen korlátolt, improduktív gyárigazgató. Némely vonásában egy szélhámos báró. Teljes egészében egy kezdő kokott. S rajtuk túl: Berlin. A nagyvárosi élet egy-egy sávja, ahogyan belehull ezeknek az embereknek az életébe. Százas tempójú autóút. Repülés. Üzleti tárgyalás. Szegényember ruhavásárlása.

Gunyoros szavak, célbataláló mondatok, fínoman rakétázó szatíra. De a részletek mindegyike sem jó. Mert Vicki Baum ebben a könnyed technikában is igen találékony, de igen szeszélyes író. Legpontosabb megfigyelései papirossá válnak sokszor. Anélkül, hogy tudná: miért és hol? S ugyanígy a regény meséje is a papiros síkján halad csak előre.