Nyugat · / · 1930 · / · 1930. 22. szám · / · FIGYELŐ · / · KÖZGAZDASÁG

Hirschfeld Márk: A HOMO AMERICANUS

Idestova 10 éve, - mióta Uncle Sam vendégszeretetét élvezem, vadászom a homo americanus-ra. Szeretném alaposabban szemügyre venni ezt az embert, hogy magyarázatát lássam annak, miért van az, hogy ma Amerika gazdaságilag is, katonailag is a leghatalmasabb állam a világon. És még hány «miért».

Miért lett Amerika az egész világ financiális diktátora, miért van itt a legtöbb automobil, telefon, rádió, fürdőkád és pompásan gondozott országut? Miért fogyaszt az átlagos amerikai család húst, cukrot, kávét és sok más cikket aránytalanul nagyobb mértékben, amint az átlagos európai háztartás?

Az útszéli válasz ezekre a kérdésekre az, hogy Amerikában több a pénz. De ez még nem magyarázat arra, hogy miért van Amerikának több pénze?

Az a homo americanus mégis csak különb agyagból teremtődött, mint testvére a homo europaensis!

Mr. John W. Cunningham 30 év óta tanítja az amerikai történelmet és irodalmat. Ő annak a kiveszőfélben levő típusnak egyik példánya, ki a demokrácia szellemét nem csupán hirdeti, hanem önmagára nézve kötelezőnek tartja. Elkésett tanítványa Lincoln Ábrahámnak, kivel itt-ott lehet még találkozni. Sorsa azonban csaknem azonos a rézbőrűvel. A modern szellem elsöpri azt a típust Amerika politikai színpadjáról.

- Ha önnek sikerül egy olyan homo americanust valahol elcsípnie, - magyarázta nekem a tudós professzor, - hozza ide hozzám, én is szeretném látni. De, - folytatta -, nagy a gyanúm, hogy vadászata eredménytelen lesz. Homo americanus nincs és nem is volt.

- Vonatkozásban a fehérekkel, - kikapcsolva a négert és indiánt -, nincs specifikus amerikai faj. Pedig a nyelv és a vallás által előidézett különbségeket nem véve számba, el kell fogadnunk, hogy van egy európai faj. Az európaiak további osztályozása germán, szláv és latin elemre kényelmi szempontból olykor fentartható, lényegileg azonban csak nyelvi differenciát jelent. A poroszok szlávok, kik az idők során megtanultak németül és a protestántizmust vették fel, - a csehek viszont germánok, kik elfelejtették ősi nyelvüket; a románok szlávok, kik latin idiomát beszélnek és a büszke spanyol latin tőbe oltott arab és germán keverék. Ugyanebből az okból, - folytatta mosolyogva a professzor, - nem értem az európai zsidók cionizmusát. Az európai zsidók 90 százalékának bölcsője nem ringott Palesztínában, hanem ott, ahol a germánoké, a latinoké és a szlávoké.

- Az európai faj egység és pedig kultúrális egység. Az európai faj benépesítette Európát és néhány évszázad óta benépesíti Amerikát.

- Nincs specifikus amerikai kultúra. Az első immigránsok magukkal hozták a bibliát, mely az európai kultúrának egyik alapja. Ugyanez a biblia a mi kultúránknak is egyik fundamentuma. Az első immigránsok magukkal hozták az angol jogrendszert és ezen alapszik itt az igazságszolgáltatás, - Louisiana állam kivételével, hol a Code Napoleon, ugyancsak egy európai kódex, van érvényben. A Declaration of Independence (Függetlenségi nyilatkozat), melyen az amerikai élet nyugszik, nem amerikai találmány. A francia enciklopedisták fektették le ezeket az elveket és a nagy Thomas Jefferson-nek és társainak halhatatlan érdeme, hogy volt bátorságuk ezeket az akkoriban világfelforgató doktrinákat a gyakorlatba átvinni. Ennek párhuzamos folyamatát látjuk ma Oroszországban, hol egy maroknyi ember kísérletezik azzal, hogy Marx tanait a való életben próbálják ki. Tudósaink, íróink és művészeink Európa emlőjén táplálkoztak. Nincs specifikus amerikai filozófia, vagy ökonómia; alsó és felső iskoláink európai mintára készültek. Kérdem tehát, hol és mikor alakulhatott volna ki a homo americanus?

- Az egy húsból és egy vérből való testvérek között mégis van egy lényeges különbség, de hogy ezt megérthessük, vissza kell mennünk az amerikai forradalomhoz.

- Az amerikai függetlenségi háború sorsdöntő fontossága nem csupán abban rejlik, hogy Anglia uralma az Egyesült Államok területére nézve megszünt, hanem abban, hogy ezen a területen az arisztokratikus államforma megdőlt. Bár a 18-ik században az angol feudalizmus nem volt oly nyomasztó Angliában (a katolikus íreket kikapcsolva), mint a francia feudalizmus volt Franciaországban, az angol politikai élet a mai napig túlnyomóan arisztokratikus, mindamellett is, hogy a munkáspárt szerepe épp napjainkban nem jelentéktelen. Csak rá kell mutatni a felsőházra, mely középkori alakulatát a mai napig megtartotta; megmaradt továbbá a korona házfeloszlatási joga, mely a demokrácia követelményeivel diametrális ellentétben áll.

- Az arisztokratikus felfogás szerint az individuum van az államért; a cél, hogy az állam mentül hatalmasabb legyen. Ezzel ellentétben a demokrácia azt hirdeti, hogy az állam az individuumért áll fenn, a cél az, hogy az állam keretén belül az egyén mentül jobban érvényesüljön. A demokratikus felfogás szerint az állam természeténél fogva mindig erősebb, mint az egyén és minthogy a hatalom birtokosában rendszerint megvan a hajlam arra, hogy hatalmát az egyén hátrányára gyakorolja, - nem az állam szorul védelemre az egyénnel szemben, hanem az esetek többségében az egyént kell megvédeni az állami hatalom túlkapásai ellen. Képlegesen kifejezve az arisztokratikus államban a törvény kard az államhatalom képviselőinek kezében, - a demokratikus államban viszont a törvény béklyó, melynek feladata, hogy a hatalom netáni túlkapásait csökkentse és korlátozza.

- Az egyéni szabadság garanciája a legszélesebb autonómia. Az amerikai község, a világváros és a legkisebb falu egyformán, a legautonómabb testület a világon. Hatalmának két határa: a község alapítólevele (charter) és az illető állam alkotmánya, mely csaknem mindenben azonos a szövetségi konstitúcióval. Ha a községi szabályrendelet alakilag szabályszerű és sem a charterbe, sem a konstitúcióba nem ütközik, érvényes és végrehajtható, ha egyébként a legabszurdabb intézkedéseket is tartalmazza. Csak maga a község változtathatja meg újabb szabályrendelettel. Hogy a szabályrendelet az előírt formában keletkezett-e és nem ütközik-e a charterbe és illetőleg a konstitúcióba, azt csakis a polgári bíróság döntheti el kontradiktórius eljárás során, egy perben, melyet bármely polgár megindíthat, ki a rendelet által alkotmányos jogaiban sértve érzi magát.

- Az autonómiában a második védelmi vonal a grófság (megye), a harmadik védelmi vonal az egyes államok kétkamarás törvényhozása és az állam kormányzója. Minden egyes állam szuverén, mely azonban szuverénitásának egy részét a Washingtonban székelő szövetségi törvényhozásra, illetőleg a szövetségi kormányra ruházta.

- Európában az állam szuverénitása a parlament és az államfő kezébe van letéve. Amerikában a szuverénitás egy harmadik és nem jelentéktelen faktora a Legfelsőbb Bíróság. A parlament által szabályszerűen meghozott és a köztársasági elnök által szentesített törvényt a Legfelsőbb Bíróság érvénytelennek nyilváníthat ki kontradiktórius eljárás során, ha úgy találja, hogy a törvény a szövetségi alkotmányba ütközik. Ez az egyén jogainak negyedik védelmi vonala.

- Az Európából Amerikába vándorolt egyénnek nem kellett attól rettegni, hogy az államhatalom kardja bármikor lecsaphat rá. Kezén nem volt béklyó, mindkét keze szabad lett. Felszabadult energiája csodákat művelt. Száz év előtt a mai Amerika négyötöd része irdatlan vadon volt. A 19-ik század legnagyobb csodája az amerikai föld meghódítása. Seregestül jöttek a germánok, latinok és szlávok és irtották az őserdőket, művelés alá vették a soha fel nem tört földet, feltárták a bányákat, építettek utakat és vasútakat, szabályozták a vizeket és megteremtették Amerika hatalmas iparát. Amerika nem azért haladta felül Európát, mert természeti kincsekben bővelkedik, hanem mert felszabadította az emberi energiát, mely Európában szunnyadásra volt kényszerítve. Hogy itt több az automobil, telefon és rádió, mint Európában, hogy itt több hús, tej, cukor és kávé fogy, mint Európában, nem abban leli magyarázatát, mert a homo americanus jobb anyag, mint a homo europaensis, hanem abban, hogy az amerikai alkotmány jobb, mint bármely európai alkotmány.