Nyugat · / · 1930 · / · 1930. 19. szám · / · FIGYELŐ · / · KÖZGAZDASÁGI FIGYELŐ
A gazdasági rendetlenségben mind divatosabb tájékoztató eszköz az index-szám, amely vagy a multba, vagy más országok viszonyaira mutat. Mindakét iránya népszerű, mert számainak látszatbizonyosságával azt a hitünket igazolja, hogy régen jobb volt a gazdasági élet, mint most és hogy másutt jobb, mint itt.
De az index-számoktól mást kapunk, mint amit várunk. Mást, mert nem világító számok ezek. Nincs jellemző erejük, mert tartalmuk csak annyi, hogy ma a viszonyok mások, mint máskor voltak. Az a feltevés, hogy valamikor jó lett volna az élet, tehát az azóta bekövetkezett változás egyúttal a rosszabbodásnak is jele, azért téves, mert a társadalmi életben nincsenek standard-állapotok, amelyeket szabad lenne mintának és mértéknek elfogadnunk, mert azokban talán a társadalmi igazságosság érvényesülésének mértéke teljesebb lett volna, mint ma. Az az ösztönszerű követelés pedig, amely az index-számok szemléletében és elemzésében megnyilvánul, hogy a számmal is mérhető változás legyen egyenletes; hogy például a drágulás mértéke minden árucikknél egyforma mértékű legyen, azért képtelenség, mert az egyenletes változás lényegében változatlanság lenne. A változást - különösen gazdasági síkban, tehát az áraknál - éppen az idézi elő, hogy valamelyik ponton eldőlt valamilyen részlet-harc és ez, azon a helyen, a győztes javára alakította át a helyzetet. Ez a változás ad rá okot, hogy az ehhez kapcsolódó másik ponton újabb feszültség támadjon, amelynek megint harc a tartalma és valamelyik fél győzelme az eredménye. A változásra csak ilyen részlet-küzdelmek szolgáltathatnak okot; semmi értelme sem lenne annak, hogy bármikor is megváltozzék a helyzet, ha a változásnak olyan lehetősége is volna, hogy egyszerre és ugyanabban a mértékben változzék minden ponton.
Az index-számok sem a múlttal való összehasonlításban, sem más országok, más gazdasági egységek felé fordulásukban nem szolgáltatnak mértéket az igazságosságra. Máskor mások voltak és másutt mások a viszonyok, mint most és mint itt, ennyit mond az index-szám. Az ár a gazdasági élet nyelve és mint minden nyelvnek, csak önmagában van igazolása. Okos gazdaságpolitikus akkor használ index-számot, amikor az feltűnően egyezik a neki megfelelő elgondolással.