Nyugat · / · 1928 · / · 1928. 1. szám · / · IRODALMI FIGYELŐ
Hanyatlóban a Goncourt-díj presztizse. Az idén már a díjat oly írás nyerte el, mely nem méltó erre az egyetemes érdeklődéssel lesett kitüntetésre. A negyvenéves Maurice
Az, amire a könyv címe utal, hogy a 60-ik északi szélességi fok alatt másképpen szeretnek, mint a 45-ik fok alatt, magyarul úgy hangzik, hogy «ahány ház, annyi szokás». Meséje annyi, hogy Jérôme, francia színműíró, halálosan beleszeret egy norvég leányba, Uni Hansenbe, eljegyzi, aztán elhagyja, mert megtudja tőle, hogy már nem ártatlan.
A regény voltaképpeni érdekessége a norvég társadalom rajza a francia Jérôme retináján, a nők szerelmi élete: a menyasszonyok házas viszonyban élnek vőlegényeikkel, a házas nők tetszés szerint elég gyakran váltogatják férjeiket; a szerető, a házasságtörés, a szerelmi hazugság fogalmát nem ismerik: szükségtelen is, hiszen a szerelem minden lehetőségét törvényes formába öltöztették már s az érzelmek bonyolultságának teljes kizárásával eljutottak odáig, hogy szeretni valakit nem sokban különbözik attól a nyájas gesztustól, mellyel felebarátaikat cigarettával kínálgatják. Ezek az érdekes ethnográfiai adatok - legalább is általánosításukban - egyrészt megerősítésre szorulnak, másrészt az irodalmi reportage területéhez tartoznak. Érdekességük belletrisztikai érvényesítését nem lehet egészen fair játéknak tekinteni.
A francia szellem ellenségei ne siessenek «Jérôme»-ban a francia irodalom hanyatlását látni.