Nyugat · / · 1927 · / · 1927. 8. szám · / · IRODALMI FIGYELŐ · / · M. POGÁNY BÉLA: RÉVÉSZ BÉLA

M. POGÁNY BÉLA: RÉVÉSZ BÉLA
(Irodalmi arckép)
Ady

Ezzel a portréval, amelyet vázlatosan rajzoltunk csak meg, látszat szerint nem kapcsolódik össze az a pompás és megrázó trilógia, melyet Ady Endréről írt. Pedig úgy, amint van, nem írhatta meg más, mint Révész Béla. Ez a hármas mű az ő leglíraibb munkája, itt ismerhetni meg legjobban korával való összefüggésének millió szálát. Igazi, bátor, szikla-súlyos hitvallás ez politikai és irodalmi vonzódásairól. Megmutatkozik benne bozontos, ősi eredetisége, amint a szokványos erudició és adatgyüjtő biográfia módszereit felülmúló szakértelemmel új példaképet teremt az irodalmi essay-hez. Sokkal több ez annál: maga a történelem. Stílusával és tömegérző művészetével megtalálja módját, hogyan építse ki Adyban a huszadik század magyarságának jelképét. Szeretete halottidéző melegével életre támasztja a nagy halottat, visszaadja húsát, vérét és lázát, vonagló életből emel halhatatlan, élő szobrot neki. Lélekbelátó megértéssel megírta egy zseni csodálatos természetrajzát: társszellem műve.

Párizs