Nyugat · / · 1926 · / · 1926. 5. szám · / · Figyelő · / · Zenei figyelő

Lányi Viktor: A királyné rózsája
A Király Színház új operettje

Ifjúkorunk kedves zsúrköltője, Farkas Imre, a zenés, vagy inkább nótás vaudeville-lel kezdte színpad-írói pályáját s eleinte a jó vidék, meg a jó Buda szájaíze szerint dolgozott. Évek során át több könnyebb fajsúlyú magyaros históriát szerkesztett, amelyeknek clouja mindig egy-egy elterjedt s már eleve népszerűséget biztosító dal volt. A még szükséges, nem nagy igényű dal- és táncbetétekért nem ment a szomszédba s mint saját verseinek komponistája is ügyesnek és szerencséskezűnek bizonyult. Ambíicióját megnövelték a nehézség nélkül elért sikerek és íme most legelső operettszínpadunkon mint a küzdelmes szezon egyik Üdvöskéjét látjuk viszont. A mű, amelyről szó van, már majdnem operett, bár ez is egy cigányhúzta ismert magyar nótára van kihegyezve s ez dönti el a sikerét. No meg a nóta eléneklője, az operettszínpad újonnan fölfedezett, nemes tündöklésű csillaga, a finom és komoly Berky Lili, aki nem kisebb feladatot vállalat és vitt diadalra, mint Erzsébet királyné alakjának színpadi megjelenítését. A lényében gyökeredző nemes ízlésnek és előkelő gráciának köszönhető, hogy kényes alakítása nem hat panoptikumszerű merevséggel, hanem valósággal legendát, álmot éreztet. Berki Lili: jelenség. A többiek körülötte: ügyes és részben kitűnő színészek. Lábass Juci elegáns primadonna-alakítását kultúrált, szép éneke emeli. Nádor Jenő eggyel megszaporította temperamentumos bonviván-fuguráit. Váli Ilona kedves szőkesége, Kertész Dezső könnyedsége, Halmay, Latabár vidám alakításai hozzájárulnak a sikerhez, úgyszintén Tihanyi színes rendezése és Losonczy Dezső lendületes dirigálása.