Nyugat · / · 1922 · / · 1922. 10. szám · / · TELKES BÉLA: KIRÁLY GYÖRGY HALÁLÁRA

TELKES BÉLA: KIRÁLY GYÖRGY HALÁLÁRA
I.

Finom, törékeny fényszóró törött el...
Nem volt való e mai durva korba.
Csak egyért élt, hogy eszméket ragyogna -
Itt, hol az élet mást sem tesz, csak öklel.

És mégsem fénye hunytán tör e könny fel...
(Örök fény az, él, ha most el is oltva;
Szent, láthatatlan áram... Ősi sorsa:
Új agyban gyúlni föl új fényözönnel).

De az Ő tiszta, jóságos szívének
Panasztalanná rejtett szenvedése
Perzsel, mintha az én szívemben égne...

Magasztalhatják késő nemzedékek;
Meghalt - mert fénye most hiába volt!
Óh vígasz-é, hogy nem a fény a holt?