Nyugat · / · 1921 · / · 1921. 6. szám · / · Figyelő · / · Babits Mihály: Megjegyzések Földessy Ady-könyvére

Babits Mihály: Megjegyzések Földessy Ady-könyvére
11.

Ezt a szabadságot jól meg kell figyelnünk, mert Ady verselésében nagy szerepet játszik. Lényege az, hogy némely hosszú szótag rövidként szerepel, pl. a hangsúlytalan, vagy csak helyzeténél fogva hosszú szótag a hangsúlyos, vagy hosszú-magánhangzós "született" hosszú szótaggal szemben. Ez a szabadság költészetünkben egyre gyakoribb lesz, sőt újabbak kísérletek történtek az anapaestikus verselésnek (sőt még a görögös versnek is) egészen ilyetén megalapozására.*

Ady maga rendkívül gyakran használja az ily szabadabb ütemet, ahol jambusi verseiben a rímelő sorok szótagszáma nem egyenlő, ott igen sokszor egy-egy ilyen, a fülnek kitűnően hallható, de a szótagmérő tanári szem által még nem látott, anapaestus rejlik. A Földessytől idézett példák nagy része ilyen s Földessyt útba igazíthatta volna, hogy némelyik egészen tiszta anapaestus, pl.

Utá|lom, irigy|lem és |unom
Most már|hadd jőjj|enek a|mesék.

Az ilyen sorok teljesen orthodox módon rímelhetnek jambusi sorokkal, amelyekkel pedig nem egyenlő a szótagszámuk. Egyáltalán: hol van az megírva, hogy a rímelő soroknak az orthodox-versben egyenlő a szótagszámuk? Lássuk csak Aranynál:

Rá visszasüt a nap, ádáz tusa napja (12 szót.)
Tetején lobogós hadi kopja (10 szótag)
S vadul a sebből a tőrt kiragadja (11 szót.)
Kacag és sír s fenvillogtatja (9 szót.)

Talán ezek sem elég orthodox sorok? ("Rapszodikus, szabadjára eresztett" forma pl. a Szondi Két Apródjának formája?) Ady sorainak orthodoxiája csak annyiban kevesebb, hogy az anapaestusok nem mindig tiszták, de hiszen az Arany utoljára idézett sorában sem tiszta az anapaestus. Ettől már csak egy lépés az ilyenekhez:

Bugják|bus ó|don é|nekek (8. szót.)
Mió|ta vá|ros ép|íttetett (9. szót.)

A vers egészen az anapaestussal váltakozó német vagy angol jambus. Éppígy ez a strófa:

Mindent|akar|tunk s nem|maradt
Faló csók|jaink|ból egy|falat
Vágy, á|lom, bá|nat, cél, ok|ság:
Egy pil|lanat|nyi jól|lakott|ság.

Az ütemeket, ahol nem volnának maguktól is egész világosak, élesen a fülbe rajzolja a hím vagy női rím, s megerősíti a további strófák megfelelő sorainak egészen hasonló s gyakran teljes élességgel kihangsúlyozódó üteme. Amit Földessy mint az Ady-sorok általa megtalált, s állítólag egészen új rendszerű ütemeződését mutat be (Mindent akartunk|s nem maradt Faló csókjainkból|egy falat stb.) az majdnem pontosan: ennek az orthodox lejtésű "nyugateurópai" versnek teljesen, szinte aggodalmasan orthodox cezúra-váza (cezúra pl. a 3-ik ütem közepén), mely csak emeli az ütemek csengésének nyugateurópai szabályszerűségét - s hogy ezt Földessy összetévesztette az ütemvázzal, s hogy nem ismerte meg benne a jambikus sorok teljesen megszokott és szabályos cezúra-sémáját: az csak versolvasottságának igazán meglepő hiányosságát mutatja.