Nyugat · / · 1919 · / · 1919. 4-5. szám · / · Pintér Jenő: Az Ady-irodalom

Pintér Jenő: Az Ady-irodalom
1909.

Névtelen bíráló

Ady Endre: Az Illés szekerén

Vasárnapi Újság, 1909. évfolyam, 3. szám

Elismerő bírálat. Utal arra, hogy az új irodalmi mozgalommal szemben még azoknak is lehetetlen elkerülniük a vélemény-nyilvánítást, akik egy egész nemzedéken keresztül élvezték a határozott állásfoglalástól való óvatos tartózkodás kényelmességeit.

(A bírálatot Schöpflin Aladár írta)

A Holnap új versei

Második könyv

Budapest, 1909.

A költők ugyanazok, mint a Holnap első kötetében. A második könyv szerkesztőjének Kollányi Boldizsárnak bevezetéséből megtudjuk, hogy Arany János halála után az utánzás és rágódás korszaka következett be a magyar költészetben. Az esztétikusok azt hirdették, hogy a régi nagyságok után megállt a világ, s minden úgy van jól, ahogy van. Az öregek gyűlölettel fogadták az új dalosokat. Főleg három vádat szögeztek ellenük: a hazafiatlanságot, erkölcstelenséget és érthetetlenséget. Az utóbbira nézve megjegyzi a bevezető, hogy minden művészeti jelenségnek nagyon el kell laposodnia, ha köztetszésre akar számítani. A szimbolikus nyelv nem rág mindent szájba. Maga Ady Endre szellemóriás, aki teljesen sajátos, új formát hozott a magyar irodalom történetébe.

Névtelen: A Holnap új versei

Vasárnapi Újság, 1909. évfolyam, 17. szám

Ady Endrének a Holnap második kötetében közölt versei nem adnak semmit ahhoz a képhez, s nem vesznek el semmit abból a képből, melyet róla alkottunk magunknak. A többi hat költő mindegyikén megérzik, hogy azon a csapáson haladnak, melyet vezérük tört a magyar költészetben, de reminiszcenciáról csak egy-másik versben lehet szó.

(A bírálatot Schöpflin Aladár írta)

Görcsöni Dénes: A Holnap új versei

Alkotmány, 1909. évfolyam, 112. szám

Ady Endre teljesen le akarja rombolni a régi értékeket. Bűnös alapgondolat az újítás rohamában nem kíméli a gondolkodás és morál változhatatlan örök alapjait. A gyújtogató, lázító kisebbség szószólója ő: álmodik és félrebeszél. Posványos talaja a leplezetlen érzékiség.

- Ő. -: Versek

Budapesti Hírlap, 1909. évfolyam, 118. szám

A Holnap második kötetének hatása szomorú, sőt lesújtó. Bízvást oda írhatták volna címéül: lasciate ogni speranza! Két kötetet nem bír el az ember ebből a fajtából. Akik az első kötetben hóbortosnak látszottak, azokat itt már mániákusoknak nézzük. Ott még remélhette az ember, hogy megrendült idegrendszerük gyógyulni fog, itt már rendszert csinálnak őrültségükből. Szertelenségük, ízléstelenségük visszataszító. Amit ezek a holnaposok mind ez ideig alkottak, abban nem sok van, ami időállónak ígérkezik. Értelmetlenségük egyenesen kiáltó. Jobb költőik is úgy adják elő érzéseiket és gondolataikat, hogy nem lehet őket megérteni, szóval egészben véve rossz költők. Feltűnő azonkívül Ady Endre rosszhiszeműsége, ahogyan ki akarja aknázni a proletár-nyomorúságot a jobb módúak rovására. Ezek különösen hazug szentimentális vonások költészetében. Általában az új költészet inkább komikus hatást tesz. Ez az egész nagyváradi költői reformáció nem fogja megérni saját jelszavát: a Honlapot.

(A bírálatot Rákosi Jenő írta)

Fenyő Miksa: Hadi készülődések

Nyugat, 1909. évfolyam

A filiszterek harci módja kibontakozik: most a nemzeti szellem nevében szólítják föl híveiket a védekezésre, de ha majd nem győznek a magyarság jelszavával, akkor holnap az erkölcs nevében jönnek, holnapután az egészség nevében, stb. Az idő pedig ezalatt megfellebbezhetetlenül végzi a maga perdöntő munkáját. Rákosi Jenő a nagyváradi költők Holnap-kötete kapcsán a viccek özönébe szeretné fullasztani a legmodernebb magyar irodalmat, de erőlködése hiábavaló. Az, aki viccekkel üti el a komoly irodalmi szempontokat, nem teljesíti kötelességét az irodalom iránt.

ő: Komjáthy Jenő

Budapesti Hírlap, 1909. évfolyam, 283. szám

Sikabonyi Antal könyvének ismertetése kapcsán kiemeli azt a “rémes ellentétet, ami Komjáthy között van, aki homályban hal meg, és a modern költő között, aki koncertet rendez munkáiból. Ezek a mi borotvált képű kis felforgatóink nem halnak meg ismeretlenül. Ők szervezve vannak, ha nem is a halhatatlanság, de legalább a nyilvánosság számára." Ady a maga kétségtelen talentumával, de elég kétséges értékű verseivel a közfigyelmet nagy mértékben élvezi. Ellenben Komjáthy, az óriások közé való poéta szellem, teljesen kiesett a maga idejéből.

(A bírálatot Rákosi Jenő írta.)

A Nyugat Ady-száma

1909. évfolyam, 511-610. l.

Ady Endre arcképén és önéletrajzán kívül számos cikk, melyek a folyóirat olvasóit a magasztalás hangján tájékoztatják Ady költészetének jelentőségéről.

Fenyő Miksa: Ady Endre

Ady Endre érvényesülésének okai.

Az emberi élet mai örvényeit Ady Endre költészete hozta meg nekünk a költészetben. Lírája mélyből jövő, megrázó líra. Gazdag élete átömlött költészetébe. Költészete ki tudja fejezni az eddig kifejezhetetlen.

Kéri Pál: Ady Endre szociális gyökerei

Ady Endre kesergéseiből százezrek kesergése szól. Beteg kornak beteg költője. Elszakadt az ősi rögtől, belevetette magát a nagyvárosok zajába, ekkor szólaltak meg ajkán a semmibe sem vett szellemi proletárok kétségbeesett dalai.

Móricz Zsigmond: Én mámor-fejedelem

Ady Endre egyénisége és költészete megtestesíti az egész szilágysági világot. Nyelve és verselése csodálatosan új és eredeti költői termés. Versei között számos művészi remek.

Ignotus: Könyveinek összhangja

Ady Endre versei könyvben, egymás mellett hasonlíthatatlanul megkapóbbak, mint újságban, időközönként kiragadva. Gyűjteményes alakban látszik meg igazán gazdagsága és foltnélkülisége.

Schöpflin Aladár: Levél Osvát Ernőnek

Aki még nemrégiben is el merte árulni, hogy Ady Endre költészetét szereti, annak bátor embernek kellett lennie. Ady Endre híveivel ma is szemben áll a gyűlölködők és irigykedők nagy tábora. Nem lehet meggyőzni őket, mert nem okoktól vezettetik magukat, hanem indulatoktól. Egyéni pozíciók féltése, politikai ellenszenv és egyéb okok homályosítják el látásukat és lelkiismeretüket. Pedig Ady Endre föllépése irodalomtörténeti esemény: a magyar líra egy új fordulatának kiinduló pontja. Ma még nagy a harc a kérdés körül, nagy az ellentét az idősebb és ifjabb generáció között. Az egyik félen a hagyományok ereje, társadalmi súly, hatalom, befolyás, a másik félen a fiatal emberek jóhiszemű lelkessége. A jövő a fiataloké.

Hatvany Lajos: Indulás

Az ember szeretné jónak és szentnek tartani, amit az apái is jónak és szentnek tartottak, szeretné magát belekényszeríteni a nagyszakállú vének világába, ahol biztatólag veregetik az engedelmes ifjúság vállát, de nem megy. Áldott a pillanat, mikor a sápadtan lapuló tömegből kilép valaki és mit sem törődve a hagyománnyal, elsőnek mondja el a maga módján és a miénken, hogy a világ dolgait másként látja. A művész az élet előfutára és megváltója, s csak lassan csúszik utána a társadalom. Ady Endre hazugságokat söpört el, magunkra eszméltető igazságokat hozott. Átalakítólag nyúlt érzéseink és gondolataink világába. Most még folyik a küzdelem az új szó és az igaz látás ellen, a fiatalság harcol a megátalkodott butasággal. De hogyan is követelhetnék a Kisfaludy Társaságtól s a tengődő penészirodalom egyéb társaságától, hogy a teremtő kovászirodalom felé vezessenek bennünket.

Babits Mihály: Ady

Ady Endre utánozhatatlan egyéniség. Minden, ami jó benne, megtanulhatatlan. Sajátságos azután, hogy az utánzókat éppen az utánozhatatlan egyéniségek vonzzák. Ady Endre lelkének egyik fővonása valami dac. Elszakadni mindenáron nyugatra. Ez a büszkeségből és nagyravágyásból származó magyar dac fájdalmas tragikuma költői pályájának. Nincs ma nála fájdalmasabban, tragikusabban magyar költő. A magyarság kérdése lelkének örök, égető problémája. Ősmagyar egészséggel hipermodern. Amellett szimbolikus. Nem áll mg a metaforánál, nála minden hasonlat allegóriává nyílik szét. Saját külön mitológiája van. Költészete egyébként nem árul el semmi irodalmi hatást. Senkire sem szorul. Övé a nyelv is, ez a gazdag nyelv, mely sokszor dacosan pongyola, máskor tökéletes tömörségű. Bámulatos kifejező árnyalatai vannak, s a szavak újszerű összerakásával a legfinomabb hatásokat tudja elérni. Ez a lírai nyelv annál megragadóbb, mert tökéletesen magyar. Dacos és magyar a verselése is. Maga alkotta meg magának, régibb jambusi korszaka után, utánozhatatlan szabad verselését. Megvan benne a legnagyobb és legritkább költői tulajdonságok egyike: a formai invenció és a hozzávaló merészség.

Laczkó Géza: Ady költői nyelve

Az Új Versek, a Vér és arany és Az Illés szekerén nyelvi sajátságainak szakszerű és alapos földolgozása. Eredményei: Ady Endre állítólag sem nem érthető, sem nem magyar. Holott látszólag érthetetlenné tárgyainak mélysége vagy komplikáltsága, de többnyire sajátságos látásmódján nyugvó, különös és szakadozott képei teszik. Utánzói, hogy színleg hasonlítsanak hozzá, kifejezésbeli homályosságba öltöztetik cingár témáikat: a piszkos lámpájú villamoskocsi félhomálya ez a Rembrandt-kép félhomálya mellett. Magyarsága? Olyan nyelve van, amely igazi ősi magyarságra vall. Szókincse nem nagy, de stílusa hihetetlenül új és gazdag. Nem kutat lázasan új szavak után, nyelvkészsége elem-összerakásának újságában csúcsosodik. Ez az elemösszerakás rendkívül egyéni. Elsősorban vizionárius költő. Ha gondol, ha sejt, vércsurrantást hall. Nyelvhasználatához vizionárius-volta adja a kulcsot. Vele, mint nyelvművésszel, azoknak is számolni kell, akik minden egyéb képességet megtagadnak tőle.

Az előbbiekben fölsorolt cikkekhez csatlakoznak még: Balázs Béla, Tóth Árpád, Lesznai Anna, Lengyel Géza, Karinthy Frigyes, Bíró Lajos, Lengyel Menyhért, Miklós Jenő alkalmi sorai.

Lukács György: Új magyar líra

Huszadik Század, 1909. évfolyam

Ady Endre publikuma forradalmi emberekből áll. Minden rossz ebben az országban és nincs magyar kultúra, ahová be lehetne kapcsolódni. Adynak minden verse vallásos vers: egy nagy misztikus érzés kiáradása mindenfelé. Költői látása valóságos új mitológiát teremt. Nyelve folyton zengőbben egyszerű és nagyobb vonalú.

Névtelen: Ady Endre koszorúja

Egyetértés, 1909. évfolyam, 270. szám

Részletes tudósítás arról, hogy Ady Endre 1909. november 13-án megnyerte Budapest főváros 2000 koronás irodalmi díját, az úgynevezett Ferencz József jubileumi jutalmat. A kiküldött bizottság elnöke Vaszilievits János alpolgármester volt, előadója Wildner Ödön, tagjai: Benedek János, Eötvös Károly, Festetich Géza, Márkus József, Márkus Miksa, Wodianer Artur, Wolfner József. Az első szavazásnál Ady Endre két szavazatával és Tormay Cecil két szavazatával szemben Lampérth Gézára három szavazat esett. A második szavazásnál Ady Endre négy, Lampérth Géza három szavazatot kapott. A névtelen tudósító dicsőíti Ady Endrét és kiemeli, hogy ez az első eset, mikor a hivatalos társadalom is meghallotta az új költő hangját. Így változnak az idők és felfogások. Nemrégiben még lemosolyogták és elfojtották az új énekesek hangját, most pedig itt van az első hivatalos koszorú.

Névtelen bíráló:

Ady Endre: Szeretném, ha szeretnének

Vasárnapi Újság, 1909. évfolyam, 52. szám

Jelzi a költőnek további szerencsés fejlődését, s azt, hogy szokatlan tehetségét ma már ellenségei sem vonják kétségbe. Csak irányát és személyét gyűlölik. A költő dacos, elkeseredett magyarsága megtisztult a túlzásoktól s közvetlensége még sem hűlt ki. Meg tudja oldani a legnehezebb művészi problémákat is, és ki tudja fejezni a legnehezebben kifejezhető érzésárnyalatokat.

(A bírálatot Schöpflin Aladár írta)