Nyugat · / · 1915 · / · 1915. 1. szám · / · TÁBORI POSTA · / · Balázs Béla: MENJ ÉS SZENVEDJ TE IS · / · VÉRTESY GYULA: ÁROKBAN, ROHAM ELŐTT

VÉRTESY GYULA: ÁROKBAN, ROHAM ELŐTT
(Utánaérezve egy sebesült elbeszélésének)
III.

Tegnap? Talán már van száz éve?
Hogy ölén ringatott a Béke.
Simogatott, kényeztetett,
anyáskodva dédelgetett.
Elkényeztetett kölyök voltam,
léháskodtam, a napot loptam,
s éltem lágy lelki életet,
vágy, érzelem, vers, éltetett,
jártam ábrándosan, hülyén, bután,
eszmények, álmok, kicsi nők után
s ha egy-két csókot, rímet elhelyeztem
az életcélnak, hittem megfeleltem
és életemre még büszke is voltam
fejem hivalkodón magasan hordtam ...
... Ma? Mélyre eresztem le a fejem
s szuronyom emberekbe úgy verem.
Rongy ember voltam, lettem büszke állat,
ki délcegen, bátran, vitézen támad.
De kár, hogy oly könnyen meghalhatok
most, mikor igazán ember vagyok ...