Nyugat · / · 1914 · / · 1914. 24. szám

Ady Endre: A csodák jönnek

Hát ahogyan a csodák jönnek,
Úgy írtam megint ezt a könyvet.

Se nem magamnak és se másnak:
Talán egy szép föltámadásnak.

Se nem harcnak, se nem békének:
Édes anyám halott nénjének.

Ő körülbelül látta s lássa,
Milyen lesz a világ folyása.

Sohase jó, sohase csendes,
Csak egy-kicsit és kicsit rendes.

Ő tudta, látta, vélte, hitte,
Hogy ez a világ legszebbikje.

És úgy halt meg, még azt se tudta,
Mi lesz itt az okosság utja.

Késlekedik pedig Okosság,
Nem-poéta-fajták okozzák.

Jönnek Párisból hozott argók,
Jönnek a tévelyeg csavargók.

Jönnek mindenek, jönnek, jönnek,
De az - én hiteim elköszöntnek.