Nyugat · / · 1914 · / · 1914. 2. szám · / · Lengyel Menyhért: Egy esztendő

Lengyel Menyhért: Egy esztendő
- A naplómból -
Bécs, február 6.

Roland hatalmas, brutális színésznő - természeti jelenség. Délután meglátogattam, idegesen - sírva találom. "Mi baja?" - "Nézze - mondja -, hogy éreztem a tehetségemet, mennyit küszködtem, micsoda akadályokon kellett átugorni, s ha ez a szerep nincs, talán még most se bírok egészen felülkerekedni... szinte minden a véletlen - ezen ijedtem meg."

Rosszabb, mint a véletlen... engem inkább a törvényszerűsége ijeszt meg. - Tisztán látom és érzem az élet egész alaptalanságát, a biztos végét, az egész vonalát az ifjúságtól az öregségig, a születéstől a halálig. Ezt a tisztánlátás bizonytalanná teszi a létezésemet, nincs reális életérzésem. Átmeneti állapotnak érzem az egészet, és semmi, amibe belekapaszkodhassak. Csak tünemények szemlélete. - Furcsa emberek és fantasztikus viszonylatok.