Nyugat · / · 1911 · / · 1911. 21. szám · / · Kuncz Aladár:
Gyömrő, 8. 5. 851.
Megszólítás nélkül írom e levelet, mert azt sem tudom, miként szólítsam. Hanem ez nem sokat változtat a dolgon. Anélkül is azok maradunk egymás irányában, amik voltunk, s azok leszünk, amik lehetünk. Aztán van Uhlandnak egy szép költeménye a szerelemről, melyet én a barátságra is alkalmazok. A szellő szereti a virágot, pedig soha sem vallotta meg azt [**] . De ez igen érzékeny, ön pedig nevetni szeret az ilyesmin. Azért a dologra.
Igen sajnálom, hogy eljövetelemkor nem találkozhattam önnel. Meg is akartam még jó reggel látogatni, de késő fölébredésem miatt lehetetlen volt. Hanem levélben is elmondhatom: áldja meg az isten. Tudom, ön is szívesen rámondja, a többit pedig mindketten odaképzeljük.
Itt küldök egy cikket; gondolom, nem hosszú; különben adataim a legjobb forrásból merítvék. Az irodalomtörténet ügyében egy-két hét alatt írni fogok önnek s már fél hónap múlva az egészet elküldöm [*] .
Midőn elbúcsúztam Garaytól, kért, hogy ha még találkozom önnel, említsem meg: nagyon szeretne önnel találkozni némi életrajzi adatok végett, s minthogy ő beteges, legyen szíves ön meglátogatni.
A régi conversátions-lexikon egy darabja, melyben a m. irodalom története van, önnél maradt. A könyv nem enyém; azért legyen szíves e levelem átadójának, Fekete Mihály vagyis Kopasz Lászlónak átadni.
Én e hosszú hat hónap alatt egyszer-másszor fölkeresem leveleimmel. Ha ön nem restelli válaszolni, ezeriben egyszer, ím itt van a címem: Gyulai Pálnak Marosvásárhely, Gernyeszeg. Ha valami adat vagy olyasmire lesz szüksége, mi csak Erdélyben feltalálható: parancsoljon velem, mint szokják mondani az erdélyiek.
Csengerynek köszönje meg nevemben azon szívességet, hogy a Szónokok könyvét olvasás végett átkölcsönözni ígéré. Mondja meg: már megkaptam s el is olvastam. De azt igen sajnálom, hogy dolgaim miatt nem tehettem nála tiszteletem. Majd elmegyek a II. kötet után.
Isten áldja!
Ne feledkezzék el rólam!
Gyulai
[**]
[*]