Nyugat · / · 1910 · / · 1910. 21. szám · / · Pákh Albert Gyulaihoz írt leveleiből

Pákh Albert Gyulaihoz írt leveleiből
Közli: Kuncz Aladár
2.

Júl. 6-án 1851.

No mi ugyan gyönyörű szép levelezést folytatunk, az igaz! Bocsásson meg nekem is, de önmagának is. A' Hulló csillag ugyan már jó régen mondta nekem, hogy ön levelet vár tőlem, hanem viszont én meg azt mondtam a' Csilló hullagnak, hogy én várok ugyanazt öntől. Vártam levelet 's - cikkeket. Nem jővének. Önnek azonban - - mindamellett, hogy, a' mint igen jól tudom, érzem és képzelem, az a' természetbámulás és élvezés minden idejét felszokta használni az embernek - mondom, önnek talán mégis könnyebb lett volna küldeni mind levelet, mind cikkeket. Most már ott állok, hogy az utóbbiakat nem várom, az elsőt én küldöm.

Este 1/2 9-kor írom e' sorokat, miután egy ciklus "Szónokok"-at éppen lefordíték németre - Úgy mondék magamban: a' pihenés pauzáját önnek kebelén fogom eltölteni. Szombat estve is van; holnap alkalmasint künn mászkálok a' hegyekben Csengery tusculanuma körül, vagy az arra teremtett Brassaival vagy valami más barátjával a' fiatalságnak (generis fremenini).

Sokat akarnék önnek mondani. A' Naplóbani kedélyesen tartalmas cikke, melynek eddig 1 részét elolvasám, igen sok interpellációra, megjegyzésre, de legtöbb nyakbaborulásra és biztató szavakra nyújtana alkalmat. - Azonban ön nem képzelheti azt a' Siculusok hazájában, mennyire sötét van 3 fertály kilenckor Pesten egy enciklopédista Úri utcai udvari szobájában, dacára annak, hogy mind a' négy óriási vörös függöny és ablakközi roulade ez ünnepélyes alkalomra megkettőztetett erővel van szét- és felhúzva. - Gyertyát csak nem gyújthatok ilyenkor - megyek a' présbe, hol Patikáros muzsikál, 's hol már hetek óta nem valék. Ne higgye hogy boldogságot megyek oda keresni innen; nem -; megyek hogy önt és, magamat is az örökös fordítástól unalmassá vált kedélyemtől - - eh, - - jóéjszakát! majd máskor - (folyt. köv.)

10 órakor: Itt vagyok ismét. De most csak nem kívánhatja ön, hogy eltagadjam hydropathicus hitvallásomat 's aludni ne menjek, mikor alhatnám. Oh ezen száraz napok száraz fáradalmai! Ha már nem lehet a nyílt és nagy és szabad természet, legalább egy szívvel megtelt kebel lenne valahol ebben az üres világban, mely éppen azért üres, mert magunk vagyunk üresek. (Uti figura docet!) Lássa kedves, ez az én szentimentalizmusom, ez az én lírai ömlengésem - - - Voltam a' Présnél. Patikáros gyönyörűen hegedült. Magam ültem egy asztalnál. Átellenemben egy ismeretlen úri ember rágott egy csibukot; egy másik asztalnál ült - a' ki ilyenkor soh'se marad ki - a' kopaszodó Népdal és Monda, ismét egy másiknál egy Rom emlék 's vele egy vagy két éppen most tollasodó azaz haját égnek borzasztó hölgyfutári czanyuga (ha nem csalódom), aztán egy sereg nemtomki. A' többi tátos ma színházban lehetett, hol Grahn Lucza (jaj, hogy megbuktatná e' név örökre!) leghíresebb balettjében ma lép fel először. Én pedig hazajöttem; 's most megmondom önnek, hogy ismét önre gondoltam 's lefekszem. -

Nota bene: Ottan erdélyi cikkje másik részét is elolvastam ma. Hiszen ön politikus is, statusgazda is, strategicus is, tacticus is, érző szív is, bátor lélek is, férfiú is, 's nem csak szeretetreméltó, hanem okos, erélyes stiliszta is. Azon gondolattal fogok most elaludni hogy ön a kezdetnél megállapodni nem fog. Ígérem, hogy akkor nem mondok igy szembe ennyi gorombaságot. Adio!

N. B. Boldogtalannak kezdem már magamat érezni. Ez a' haszontalan hatásos sikertelen tengés már undorral tölt el. Vágyaim támadnak. 'S jelenleg nincs kedvemre valóbb beszéd, mint Lenau "Don Juan"-jáé:

"Das Beste wäre kein Bedürfniss fühlen? -
Das Beste ist Verlangens Gluth zu kühlen.
O, dürsten, wie das Windspiel, Meil' auf Meile,
Das Wild verfolgend in erhitzter Eile,

O hungern möcht ich, wie der Wolf im Schnee,
Und dann den frischen Bach das junge Reh!"

Jöjjön fel, hadd szomjazzunk és falatozzunk valamit!
 

Július 17-én!!

Ne nehezteljen édes, kedves, jó kis fiam! - Úgy hiszem e' levél - igy a' mint van - eléggé bőven fog beszélni mentségemül; 's eléggé hangosan akaratomról, érzeményemről - -

De miért nem ír ön? mért tartja magát oly szigorúan a' levélírási sorhoz?

Higgye meg, szörnyen el vagyok foglalva - zsebembe hordom e' papirost 2 hét óta! -

Elküldöm, a' mint van.

Nagyon sokat szeretnék beszélni -

Jöjjön fel a' patvarba - önnek nem szabad ott maradnia. Nem tudom megegyezek é ön szándékaival, de Csengery 's többen úgy iparkodnak, hogy önnek mielőbb biztosító állomást szerezzenek itt vagy egy vagy más úton. - Addig is a' magyar literatúrát csak írja szorgalmasan számomra. Most a Háziadót szedik. Lassan megy.

Tegnap meghalt Egressy Béni és - csodálatos szeszélyei a Sorsnak ugyanaznapon Csengery kis fia, kiért élt, halt. Holnap temetjük mind a kettőt.

Várom sorait, nagy epedéssel

barátja

P. A.