Nyugat · / · 1910 · / · 1910. 11. szám · / · FIGYELŐ · / · PETERDI ISTVÁN: PEKÁR GYULA: A KÖLCSÖNKÉRT KASTÉLY

HALÁSZ GYULA: PEARY

Amikor Peary hazatérő útjában az északi sarkot táviratilag "rendelkezésére bocsátotta" az Egyesült Államok elnökének, Taft kérdéssel válaszolt a diadalmas kutatónak, hogy köszöni, de mit csináljon vele? - Mit csináljunk vele: - ez az ünneprontó kérdés mindig ott lebeg az ajkakon, valahányszor hazatér a boldogságtól mámorosan egy-egy sarkutazó, hogy fölfedezései fejében learassa a keservesen megszolgált dicsőséget.

Nem a mi feladatunk, hogy tudományos apparátussal fölfegyverkezve kimutassuk a sarki kutatások hasznosságát. Kétségtelen, hogy ez a hasznosság egyelőre maga is csak tudományos. Ezért vannak oly kevesen, akik hisznek benne.

A sarki kutatásoktól reméljük és méltán reméljük, mindazoknak a tudományoknak a fejlődését, amelyeknek új anyagot nyújtanak. És e tudományok fejlődésétől méltán várunk új megállapításokat, új szempontokat, új távlatokat és új következtetéseket, amelyeknek gyakorlati értékét még nem ismerjük, nem ismerhetjük, mint ahogyan Curiené asszony sem a polóniumot kereste lombikjában. Nem ide tartozik és nem is fontos, hogy az emberiség veszi-e hasznát a polóniumnak; ez nem a feltaláló és nem a tudomány dolga.

Nem mondhatjuk meg sohasem előre, hogy "hova fog vágni" valamely fölfedezés. Meg kell becsülnünk minden új lépést, mert nem tudni, mikor és merről bukkannak elénk soha nem látott új színek és fények, amelyek szebbé és igazabbá tehetik életünket.

Ne vessük tehát szemére Pearynek és társainak, hogy a sarkvidéken nem terem búza s ne kívánjuk, hogy Shackleton mindjárt részvénytársaságot alapítson a déli sark közelében talált szenzációs szénréteg kiaknázására. Az ő felfedezéseik nem kötelesek azonnal és akárkinek kamatozni.

*

De aki minden áron csak sportot akar látni a sarki utazásban, az sem tagadhatja, hogy sportnak elsőrangú. Sportszerűsége különben nem vonhat le semmit értékéből. Ellenkezőleg: ez járulék, amely magában véve is figyelmet érdemel. Ma még, igaz, kevesek sportja, de ezeknek a keveseknek olyan szenzációkat nyújt, amilyenek nekünk "édesvízi dereglyések"-nek (hogy Jules Verne szavával éljünk), sohasem fogják megdobbantani szívünket.

Nemrégiben még sarki utazás számba ment, ha eljutott valaki a Spitzbergákra. Ma kéjutazó hajó szállít oda. A sarkutazók tanyái és téli szállásai alkalmas helyeket jelölnek meg azok számára, akik sportot, üdülést, fáradalmakat vagy pihenést keresnek. Scott is, Peary is megjósolja, hogy nagyszabású sport- és gyógytelepek fognak létesülni azokon a pontokon, ahol valamikor élet-halál harcot vívtak az első kutatók a természettel.

*

A legszenvedélyesebb explorátorok közül való Peary. A Sven Hedinek fajtájából. Nyolcszor tért vissza a kegyetlen sarkvidékre, hogy végül is kitűzze a csillagos lobogót azon a megbízhatatlan jégrögön, amelyet abban a pillanatban - 1909 április 6.-án - történetesen éppen a matematikai sark tőszomszédságában talált. Sokan úgy vélik, hogy ezért ugyan kár volt annyit fáradozni, hiszen az a jég azóta sokkal jelentéktelenebb szélességeken úszik valahol a sarki tenger vizein. Bizonyos, hogy nem is a zászló avatta sarkká a jeges szirtet, amibe erősíttetett: a jégszirt avatta fel Peary lobogóját azzá a diadalmas jelvénnyé, amelyre jogos büszkeséggel tekint az egész kultúrvilág és azonkívül a nagy fölfedező szűkebb hazája: Amerika.

Ha minden érvünket lefegyvereznék is a javíthatatlan gyakorlati gondolkodók, úgy éreznők, helyénvaló az a csodálat, amivel adózunk ennek a már nem is e világból való, energiának. Helyénvaló, mert nagyszerű, lelkes dolgot művelt. S ha rossz nyelvek az önzetlen erőfeszítés e ragyogó példájára is rásütnék, hogy nem érdek nélkül való - Peary nagyszerű tettét magában véve még akkor is szépnek kellene tartanunk, mert hiszen nekünk igazán "érdek nélkül tetszik."