Nyugat · / · 1910 · / · 1910. 10. szám · / · ADY ENDRE: A MINDEN-TITKOK VERSEIBŐL
Fél-hajnal csöndje s a szobán
Nagy, kék fülekkel, ostobán
Egy furcsa bagoly átröpűl,
Mint a rémmesék uhuja.
Szárnya veri az ablakot:
Magam vagyok és én vagyok,
Igy nem éreztem soha még
S nem láttam az életemet.
Talán elszáll, ha fölkelek?
Hajh, hajnalodó éjjelek,
Hajh, multam, sorsom, életem,
Nagy, kék fülü uhu-madár.