Nyugat · / · 1910 · / · 1910. 4. szám

LESZNAI ANNA: NYÁRI NAP

Párom ma jön, ajándokul
Bibor szerelmet hoz nekem
S hogy édesb legyen benne bíznom,
Messziről jön és idegen.

Ugy-e azért késtél soká,
Hogy harmatos kín hamva lepjen,
Hogy nyári napok forró lázán,
Mézzé vált vágy verje ki testem.

Csudálkozva nézem karom,
Mint hajlik ölelésre íve,
Mély gyökerű gyönyörök íze,
Gyülemlik csókká ajkamon.

Bő fényözön csurog a kerten,
Sok ízzó kelyhű tárt virág,
Én és a kéklő szilvafák
Állunk, várunk napfénykeverten.

Nem is akarunk más gyönyört,
Elég lesz, ha duzzadva éled
Érett testünk - és ha tevéled
Kemény szívem gyengére tört.