Nyugat · / · 1908 · / · 1908. 6. szám
Menschen muss durchgehends symbolisch sein."
Novalis: Blütenstaub
A haldokló tizennyolcadik század a háttér; a racionalizmus, a csatázó, győztes és diadalmas polgárság százada. Párizsban álmodozó doktrinerek álmodták végig kegyetlen és véres következetességgel a racionalizmus összes lehetőségeit és német egyetemeken magányos gondolkodók könyvben könyv után tépték szét azt a büszke reményt, hogy az ész számára nincsen elérhetetlen. Már fenyegető közelben volt a reakció és Napóleon; az új, már-már önmagában összeomló anarchia után ismét a régi rend.
Jéna a tizennyolcadik század végén. Epizód egy pár a nagy világ számára epizodikus ember életében. Csatáktól, világok összeomlásától rengett a föld és egy kis német városban összekerül egy pár fiatal ember és nekivág, hogy a káoszból új, egységes, harmonikus, mindent magába foglaló kultúrát teremtsen. És nekivágnak azzal a hihetetlen, vakmerő naivitással, ami csak betegesen öntudatos embereknek adatott meg és azoknak is csak egy dologban, azoknak is csak pár pillanatra. Vulkánon táncolás, tündöklően valószínűtlen álom az egész és - évek múltán - egyik résztvevő emlékében úgy él ez a pár év, hogy minden gazdagsága mellett "lag dennoch etwas Ruchloses im Ganzen". Hogy Bábel tornyát akarták felépíteni - a semmire és minden összeomlott bennük, mikor a torony összeomlott.
• I.
• II.
• III.
• IV.
• V.