Magyar Könyvszemle   2. évf. 1877. 3/4.szám   Vissza a tartalomjegyzékhez

Vegyes közlemények.

A M. N. Múzeum könyvtára az 1877-ik év első felében gyarapodott:

1. Vásárlás utján 1628 nyomtatványnyal, 458 oklevéllel és 7 kötet kézirattal. Ezekért kiadott 1997 frt 67 kr.

2. Ajándékok útján 1026 nyomtatványnyal, 569 oklevéllel és 7 kötet kézirattal.

3. Kötetes példányokból: 1891 nyomtatványnyal.

Beköttetett 590 kötet és 3006 apró nyomtatvány.

Az olvasók száma 11813 volt, kik 21727 nyomtatványt, 2567 oklevelet és 380 kézíratot használtak.

Szegedi Pál, XVI. századbeli olasz költő. A N. Múzeum könyvtára közelebb antiquáriusi úton több ritka XVI–XVIII. századbeli hazánkat érdeklő olasz nyomtatványnak jött birtokába. Különösen figyelemreméltó egy négy 8-adrétű levélből álló kis füzet, melynek czíme a következő: „Capitolo in lode de cocchi molto ingegnioso, con un sonetto per il contrario, cosa degua di essere veduta et letta. Novamente posta in luce. In Fiorenza. Et ristampata in Bologna [258per Alessandro Benacci. 1572. Con licentia de i Superiori.” („Egy fejezet a kocsi dicséretéről, egy sonettel, mely az ellenkezőt tartalmazza.”) A füzet élén ajánlólevél áll: „All’ Illustrissima et Eccelensissima Signora la S. Leonora Cibba Marchesa di Cittone dignissima nolto mia Patrona honoratissima.” Aláirva „Di V. S. Illustrissima humilissimo servitore Paolo Zeguedi di Pest Ungaro.” Az ajánlólevélben elbeszéli, hogy ezen, a kocsit magasztaló vers véletlenül jutott kezébe, és barátai több év óta sürgetik, hogy azt bocsássa közre. Midőn ezt teszi, a marchesának ajánlja hálája jeléül, melyet szegénysége miatt (perche is sono povero) másként nem bizonyíthat be. Úgy látszik a levelet Florenzben írta, mert e városról így ír „questa santo magnifica et honorata citta di Firenza.”

Hogy a versnek Szegedi a szerzője, kétségtelen. Gyakran előforduló eset az, hogy a szerző úgy tüntette fel művét, mintha arra véletlenűl akadt, és ő csak kiadója volna. Egyébkint a vers Magyarországról is említést tesz:

„Non posso dire a quel che ’l Cocchio e buono
Ne come in Ungheria e in Fiandra s’ usa
Prestarli in poste con d’ argento il suono.”

A verset, mely a kocsit magasztalja, sonett követi, mely a kocsi használatának káros következményeit adja elő.

Szerzője kétségkívül ugyanaz a személy azzal a Szegedi Pállal ki 1578. a wittenbergi magyar tanulók seniora volt és a következő évben sárospataki tanár lett.[1] Irodalmi munkásságáról eddig semmit sem tudtunk. Aligha nem az egyetlen magyar író, ki olasz verseket írt.

Idari Péter „Historia Alexandri magni” czímű magyar verses munkájából, mely Debreczenben 1582-ben jelent meg, és a melyből ekkorig csak két példányt ismertünk – az egyik Nagy István könyvtárával külföldre vándorolt, a másikat a bécsi Theresianum könyvtára bírja – a múzeumi könyvtár egy tisztán és épen fenntartott példányt szerezett Butsch augsburgi antiquáriustól. Ára 60 német mark volt.

Héber Corvinák. Hochmuth Ábrahám rabbi a „Veszprém” május 22-iki számában felhívja a tudományos körök figyelmét Fürst [259Gyula „Geschichte des Karäerthums” czímű munkájára (Lipcse 1861–5.). Ebben Ahron ben Ellija tudós férfiúnak munkáit ismertetvén, midőn (II. 276 l.) a „Szefer ha-Miczvoth” czímű munkáról (Parancsok könyve) szól, megjegyzi, hogy annak egy kézírati példánya megvan a jénai egyetem könyvtárában, hová „a budai zsákmányból kerűlt”; 287 4-edrétű pergamen lap. Továbbá ezen munkának az állatok megöléséről szóló második szakasza mint kézírat megvan a lipcsei városi könyvtárban, mely 1470-ben Konstantinápolyban Josef ben Száádja által egy Michael ben Baruh nevezetű ifjú számára készíttetett, 28 lapot foglal magában s mint függelék egy másik Ecz-Chájjim nevezetű nagyobb munkához van csatolva. Emez (Ecz-Chájjim) mint amaz a zsákmánydarabokhoz tartoznak, melyek Budának, Leopold serege által 1686-ban történt bevétele alkalmával raboltattak el. – 273. lapon az Ecz-Chájjimnek Leyden, München, Bécs, Lipcse és Velencze könyvtáraiban meglevő kézíratairól szólván, azt mondja: „Ezen munkának tudományos kiadása (Lipcsében 1841. 8) a lipcsei azaz a budai és a müncheni kézíratok után készíttettek el.”

Ezekből láthatni, – mondja Hochmuth – hogy Áhron ben Elijja Káráita tudós munkái közűl a Corvina-féle könyvgyűjteményben voltak: 1. Ecz-Chájjim (Lipcse), 2. Gán-Éden, vagy Szefer ha-Miczvoth (Jéna), 3. ennek egy szakasza (Lipcse).

A nm. vallás- és közoktatási ministerium felhívására a következő könyvtárak ismertetései érkeztek be.

A losonczi könyvtárak Concilia Milostól.

A győri püspöki nagyobb seminárium könyvtára Kisfaludy Bélától.

A nyitrai székesegyház könyvtára.

Az ugocsamegyei népkönyvtár Doby Antaltól.

A győri kir. jogakadémia könyvtára dr. Kautz Gusztávtól.

A pécsi püsp. joglyceum könyvtára dr. Daempf Sándortól.

A nagy-kőrösi ref. lyceum könyvtára Mészöly Gáspártól.

A nagy-kőrösi reform. tanító-képezde könyvtára Losonczy Lászlótól.

A pozsonyi evang. lyceum könyvtára Harmath Károlytól.

A késmárki evang. lyceum könyvtára Palcsó Istvántól.

A rozsnyói evang. gymnásium könyvtára Kramarcsik Károlytól.

[260Az iglói evang. főgymnásium könyvtára Pákh Károlytól.

A nyiregyházai evang. gymnásium könyvtára.

A miskolczi evang. algymnásium könyvtára Szánthó Jánostól.

A sajó-gömöri evang. algymnásium könyvtára Oravecz Mihálytól.

A gömöri evang. esperesség rozsnyói könyvtára Krausz Lajostól.

A gömöri evang. esperesség kövii könyvtára Bradofka Károlytól.

A gömöri evang. esperesség csetneki könyvtára.

A csurgói helv. hitv. gymnásium könyvtára Zöld Ferencztől.

Az eperjesi evang. collégium könyvtárai Rosenberg Mór, Hazslinszky Frigyes és Flórián Jakabtól.

A selmeczi ev. lyceum könyvtára Timkó Jánostól.

A nagy-váradi kir. jogakadémia könyvtára dr. Bozóky Alajostól.

A pápai ref. collégium könyvtára Rózsa Istvántól.

A nagy-szebeni kir. jogakadémia könyvtára dr. Sentz Alajostól.

A kishonti evang. esperesség rimaszombati könyvtára Glauf Páltól.

A kishonti evang. esperesség cserencsényi könyvtára Krno Andrástól.

A pannonhegyi főapátság könyvtára Kuncze Leótól.

A soproni ev. lyceum könyvtára Müllner Mátyástól.

A kolozsvári ref. főtanoda könyvtára Szabó Sámueltől.

A háromszéki Cserei-Múzeum könyvtára Vasady Gyulától.

A bodoki gróf Berényi-féle könyvtár Deák Farkastól.

A nagy-enyedi ref. collegium könyvtára Bód Pétertől.

A székely-udvarhelyi reform. collégium könyvtára Szakács Mózestől.

A sepsi-szent-györgyi ref. tanoda könyvtára Fülöp Gézától.

A zilahi ref. gymnásium könyvtára Török Istvántól.


[1] Sárospataki füzetek. 1864. 411. l.