FEJÉR MEGYEI KÖNYVTÁROS
Fejér megye könyvtárosainak és olvasóinak tájékoztatója XL. évf. 2000/3-4.sz.

 

* * *

Hegyi Tamás:
Az érdekeltségnövelő támogatásról és a Nyilvános könyvtárak  jegyzékéről

            Fejér megye önkormányzati könyvtárai összesen  - az előző évben állománygyarapításra fordított  összeggel arányosan - 1998-ban 8.907 eFt-ot, 1999-ben 9.272 eFt-ot, 2000-ben 11.981 eFt-ot kaptak az érdekeltségnövelő támogatásból. Helyesebben - a vonatkozó rendeletnek megfelelően - az összeget nem a könyvtárak kapták, hanem a fenntartó önkormányzatok, amelyek azt át is utalták a könyvtáraknak. Ez az összeg tartalmazza a felzárkóztató pályázatok során nyert támogatásokat (évi 300-400 eFt-ot is), amelyet azok az önkormányzatok kaptak, ahol a település könyvtárában az egy lakosra jutó beszerzési keret nem érte el az országos átlagot, s az önkormányzatok vállalták a központi támogatásként odaítélendő összeggel azonos forrás biztosítását.

            E központi támogatások jelentős mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy az állománygyarapítás kiegyensúlyozottabbá vált, s különösen örvendetes, hogy a támogatás összege évről évre növekszik. Ez a növekedés az 1998. évihez képest 2000-ben 34 %-os volt. (Míg 1998-ban az érdekeltségnövelő támogatás a saját forrásból finanszírozott gyarapítás értékének 23,5 %-a volt, addig 2000-ben ez az arány meghaladta a 27 %-ot.)

            Megyénkben még jelentősebben növekedhetett volna a támogatás mértéke, ha a községi önkormányzatok mindegyike kérte volna a községi könyvtár felvételét a nyilvános könyvtárak jegyzékébe. Ennek lehetőségére, szükségszerűségére már a Fejér Megyei Könyvtáros 1998. évi 3. számában felhívtuk a figyelmet, s ugyanott közreadtuk a kérelemhez szükséges dokumentumok - szervezeti és működési szabályzat, alapító okirat - elkészítéséhez szükséges mintákat. Sajnos, hiába szóltunk a könyvtárosok negyedéves továbbképzésén is a tennivalókról, s hiába küldtük ki ezzel kapcsolatos tájékoztatónkat az önkormányzatokhoz, a 102 önkormányzatból 40 nem küldte be az OSZK KMK-hoz a megfelelő dokumentumokat, 15-en pedig nem megfelelő, vagy hiányos alapító okiratot, szervezeti- és működési szabályzatot küldtek el. Az utóbbi könyvtárak  (illetve a működtető önkormányzatok) megkapták az elmúlt évre járó érdekeltségnövelő támogatást, s a minisztérium fogja őket értesíteni arról, hogy milyen módon  egészítsék ki a Nyilvános könyvtárak jegyzékébe való felkerüléshez szükséges iratokat.

            Mindenesetre érdemes megemlítenünk, hogy a címjegyzékben nem szereplő könyvtárak összesen 6.237 eFt-ot költöttek az elmúlt évben állománygyarapításra. Ennek 27 %-a 1.700 eFt - ennyivel lett kevesebb a megyében a dokumentumvásárlásra fordított összeg. Megemlítjük, hogy ez a tény már nemcsak az egyes könyvtárakat érinti, hanem az egész megyei dokumentumellátási rendszer működését is, hiszen, ha a könyvtárak nem vásárolnak könyveket, akkor azokat - könyvtárközi kölcsönzés útján - a megyei könyvtárnak kell biztosítania. Érdemes megemlíteni, hogy pl. Ercsiben 271 eFt, Mezőszilason 255 eFt, Abán 126 eFt az elmaradt támogatás. Külön  táblázatban közöljük az érdekeltségnövelő támogatásból kimaradt községek jegyzékét, s azt is - Az állománygyarapítási összeg 27 %-a című rovatban - hogy mennyi támogatást kaptak volna az önkormányzatok, ha bejelentették volna a könyvtárat a Nyilvános könyvtárak jegyzékébe. Megjegyezzük, hogy e községek közül 3 (Gyúró, Sárszentágota, Úrhida) - bár a Nyilvános könyvtárak jegyzékére felkerült - nem igényelte az érdekeltségnövelő támogatást.

Hegyi Tamás
 

Arató Antal:
Érdekeltségnövelő támogatásban részesült Fejér megyei önkormányzati könyvtárak

A Fejér megyei önkormányzati könyvtárak legfontosabb mutatói, viszonyszámai más megyék adatainak tükrében

            A Könyvtári Intézet kiadásában megjelent a Könyvtári statisztika, 1999 (szerk. Vidra Szabó Ferenc), a TEKE és a SZAKMA utódja. A kiadvány a konkrét adatok mellett - önálló fejezetben - közli a települési könyvtárak legfontosabb viszonyszámait is. A megyék szerint készített összesítő adatok jó lehetőséget teremtenek arra, hogy a Fejér megyei könyvtárak legfontosabb viszonyszámait összehasonlítsuk  a többi megyéjével.

            A megye területén az egy lakosra jutó könyvtári állomány 4,2 állományegység, ami azt jelenti, hogy a 19 megye sorrendjében a 17-dik helyen vagyunk. Legtöbb az egy lakosra jutó könyv Zala megyében (6,7), legkevesebb Hajdú-Bihar megyében (3,4). Ez az "eredmény" azonban  nem jelenti azt, hogy különösebb elkeseredésre lenne okunk, mert egyúttal az elavult művek és fölöspéldányok megyénkben megvalósított nagy mértékű, szervezett kivonására is utal. A megyei könyvtárban 1994 és 1998 között pl. 41.000 kötet került kivonásra, nem beszélve a városi és községi könyvtárakban kiselejtezett könyvekről.

            A könyvtárak költségvetéséből egy lakosra fordított állománygyarapítási összeget (beszerzési kvótát) tekintve a 109 Ft-os összeggel a 7. helyen állunk. Ez az összeg legkisebb Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (70 Ft), legnagyobb Zala megyében (149 Ft) volt. Arra, hogy a Fejér megyei könyvtárak - minden nehézségük ellenére - igyekeznek megvásárolni a tájékoztató munkához nélkülözhetetlen drága kézikönyveket, monografikus műveket, s egyéb nem hagyományos dokumentumokat (CD-ROM stb.) jól utal, hogy megyénkben a beszerzett dokumentumok átlagára 1.269 Ft volt. Ez az összeg ennél nagyobb (1.309 Ft) csak Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a legkisebb (637 Ft) pedig Csongrád megyében volt.

            Fejér megyében a lakosság 14,4 %-a iratkozott be 1999-ben valamelyik önkormányzati könyvtárba, ez a megyék rangsorában a 13. helyet jelenti.  Legnagyobb a beiratkozók aránya Veszprém megyében (19 %), legkevesebb Komárom-Esztergom, valamint Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (12 %). A kölcsönzött kötetek számát tekintve már jobb az arány: Fejér megyében egy beiratkozott olvasó átlagosan 22,9 kötetet kölcsönzött egy év alatt, ami a 11. helyet jelenti a megyék sorrendjében. Az átlagosan kölcsönzött kötetek száma legnagyobb (28.9) Vas megyében, a legkisebb Nógrád megyében (19,7) volt. Az egy kölcsönző látogató által egy alkalommal átlagosan elvitt dokumentumok számát is kimutatták a statisztikában: Fejér megyében ez alkalmanként 3,5 kötet volt, a 7. a megyék rangsorában. (Ez, valamint a korábbi viszonyszám elsősorban azt jelenti, hogy az olvasók megtalálták-e a számukra megfelelő műveket a könyvtárakban). Mindez természetesen nem elsősorban az állomány nagyságával, hanem tartalmi megoszlásával függ össze: azzal, hogy a régebbi kiadású fontos művek mellett az új kiadványok is hozzáférhetőek-e a könyvtárban.

            Végezetül szólnunk kell a könyvtárak alapterületéről. Fejér megyében 100 lakosra átlagosan 3,66 m2 könyvtári alapterület jut, ami a megyei rangsorban a 14. helyet jelenti. Ez az adat legnagyobb Vas megyében (6 m2), legkisebb  Pest megyében (2,5 m2). A szomorú ebben az, hogy a városokban (ide számítjuk a városokban működő megyei könyvtárakat is) és a községekben található könyvtárak alapterületét tekintve Fejér megye egyaránt lemaradt az országos átlagtól. (Míg a városokban átlagosan 4,4 m2 alapterület jutott 100 lakosra, Fejér megyében csak 3,9 m2. A községi könyvtárak alapterületét tekintve az országos átlag 4 m2, míg a Fejér megyei 3,4 m2 volt.)

            Összességében megállapíthatjuk, hogy a Fejér megyei könyvtárak - a kiegyensúlyozott működéshez kívánatos megfelelő alapterület kivételével - a megyék közötti rangsorban a középmezőnyben foglalnak helyet. Azaz minden garancia megvan arra, hogy a működési feltételek változása esetén a szolgáltatásokat igénybe vevők köre is változna, növekedne.

Arató Antal

Chilla Szilvia :
Kiállítások a Martonvásári Nagyközségi Könyvtárban, különös tekintettel

"A szépet, a jót, a hasznost terjeszthessék" című régi magyar kalendáriumok bemutatójára

            "A könyvtárpropaganda legdirektebb eszköze a szóbeli és írásos könyvajánláson kívül a kiállítás, ahol a művészeti ágak összekapcsolódása révén, a komplex művészeti nevelés megvalósulhat" (Pelejtei Tibor). Az elmúlt két évtized során igen változatos volt a martonvásári nagyközségi könyvtárban rendezett kiállítások "formanyelve". A képző- és iparművészeti kiállításokon kívül fotó és könyvészeti kiállításokat rendezett a könyvtár. Az intézmény nem rendelkezik önálló kiállítóteremmel, de a nyaranta megrendezésre kerülő Martonvásári Napok rendezvénysorozat alkalmat, lehetőséget kínál a könyvtárnak a kiállítások megrendezésére a Beethoven Általános Iskola osztálytermeiben.

            Ezen a nyáron a szomszédos osztályteremben az érdeklődők Petrás Mária csángó iparművész bemutatkozó kamara kiállítását láthatták Panaszkodás Istennek címmel, - a másik osztályteremben pedig német testvértelepülésünk, Bayenfurt képzőművészeinek tárlata fogadta a látogatót. A könyvtár olvasóterme a régi "kalandozók", azaz a kalendáriumok kiállításának adott otthont.

            A Martonvásáron élő Tálas Józsefné, aki a kutatóintézet híres kukoricanemesítő programjában technikusként működött közre, közel 20 éve gyűjti a kalendáriumokat, naptárakat. Egyik kollégája hívta fel figyelmét egy régi családi örökség (1906-os naptár) kapcsán azokra. Többnyire antikváriumokból sikerült beszerezni e művelődéstörténetileg is érdekes-értékes gyűjteményt, amit kiállítási célra felajánlott a könyvtárnak.

            A Biblia után még mindig a kalendáriumot olvasta a legtöbb ember a világon. Nem véletlenül jegyezte meg Ortutay Gyula: "Ha a parasztságunk művelődéstörténetének megírására vállalkoznék valaki, minden bizonnyal kalendáriumaikat kellene végigvizsgálni". Miről is írtak a régi "kalandozók"? Időjárásról, a hold járásáról, a vásárok rendjéről, volt bennük jövendőmondás, időjóslás. A legkedvesebb olvasnivalók az adomák voltak (e műfaj megteremtője Jókai Mór volt - ő maga is szerkesztett kalendáriumot).

            A kalendáriumok, naptárak válogatásánál fontos  szempont volt az, hogy a különböző érdeklődési körű látogató megtalálja a maga "olvasnivalóját". Élve a fénymásolás lehetőségével, érdekes keresztmetszetet kaptunk a XX. század művelődéstörténetéről. A kiállítás anyaga főleg  a XX. sz. első évtizedeihez kapcsolódott (1945-ig). Bemutatta a különböző szakmák, vallási felekezetek és legfőképp a parasztság, a városi polgárság kalendáriumait. (Pesti Hírlap Naptára, Kincses Kalendárium, Az Est Hármaskönyve, Hölgyek Naptára stb.)

            Lapozzunk bele az egyik kiállított legrégebbi kalendáriumba: Szent-István Társulat naptára az 1864-ik Szökőévre. A naptári rész megszívlelendő emlékmondatokat és a hagyományos időjóslatokat tartalmaz. Mai szemmel nézve is érdeklődéssel olvashatjuk a történelmi leírásokat, balladákat, Csiky Gergely drámaíró, műfordító (1842-1891) fiatalkori verseit; Tréfa, Hazugság címmel egyéb írásokat, "népies beszélyeket". A tudományos ismeretterjesztő cikkek közül említésre méltó A természeti erők, különösen a delejesség és villamosságnak népszerű ismertetése; A Galvan-villamosságnak és ennek elméletén alapuló távírónak népszerű ismertetése című írások. (Hazánkban 1867 óta használták a betűtávírógépeket.)

            Évfolyamonként visszatérő tárgyköre a naptárnak a Hasznos szerek a gazdaság körül című rovat, pl. "Jeles juhtáp: Őrölj vadgesztenyét: minden juhnak reggel és estve adj két fontot belőle: a juhok ezáltal gyorsan meghíznak és igen ízletes húst adnak". A Névtár után a Közönséges Vásárok Magyar és Erdélyországban  (megjelölve az állat- és kirakodóvásárokat), majd a Bélyeg és kamattábla című rovat következett. Néhány elgondolkoztató emlékmondatot idézek az említett naptárból: "Szelídek azok, kik a rossznak engednek, s annak nem szegülnek ellene, de a rosszat legyőzik a jóság által"; "Hogy sohase légy szomorú, élj erényesen"; "Jámbor embernek folytonos az öröme".

            Szemléletessé tette a tárlatot egy korabeli barokk íróasztal, a különböző korokból származó íróasztal felszereléssel (úti tintatartó 1805-ből, diplomáciai irattartó, levélnehezékek stb.) Az 1910-es évekből származó gyermekkalendáriumokat a korabeli tintatartóval Harcsa Tibornétól, az Óvodamúzeum vezetőjétől kaptuk. A kiállítást dr. Varró Ágnes néprajzkutató, a Szent István Király Múzeum munkatársa nyitotta meg - közreműködött Havas Judit előadóművész, aki Rákosi Jenő 1928-ban írt Kalendárium és naptár című igen szellemes írását olvasta fel. A kiállítások népszerűsítését szolgálta a Millenniumi Kiállítások címmel megjelent tájékoztató füzet (a Martonvásári Nyár Kulturális Egyesület és a nagyközségi könyvtár szerkesztésében). A megrendezendő kiállításokról, kiemelve a kalendáriumok történetét, a helyi Forum Martini hasábjain tájékoztattam az olvasókat. A Martonvásári Nyár, 2000 programfüzet is tartalmazta, hogy a kiállítás időtartama alatt a nagyközségi könyvtárba a beiratkozás ingyenes (éltek is néhányan ezzel a lehetőséggel). A tárlatvezetést előzetes bejelentkezés alapján vehették igénybe az érdeklődők.

            A kiállítást csak a könyvtár helyiségén keresztül lehetett megközelíteni, így a látogató bepillantást kaphatott a könyvtár életébe, kézbe véve a hetilapokat, napilapokat vagy éppen a könyveket. A helyi kiadványokon kívül dr. Nagy Sándor Régi magyar kalendáriumok című tanulmánykötetét is árultuk.

            Örömmel tapasztaltuk, hogy a rádió (a Kossuth Rádió adásai), a Magyar Nemzet, a Fejér Megyei Hírlap többet foglalkozott a kiállításainkkal, mint az elmúlt években. Ennek köszönhetően, a martonvásári látogatókon kívül régi és új ismerősöket is köszönthettünk a környező kisebb-nagyobb településekről.

Chilla Szilvia 

Arató Antal:
A Székesfehérvár és Vidéke és a Fejér Megyei Hírlap. Tartalomelemzés
(Elhangzott a Fejér Megyei Hírlap által szervezett sajtótörténeti tanácskozáson, 1999. júl. 1-jén.)

A helyi hírlapok egyik legfőbb jellemzője a helyi vonatkozású közlemények túlsúlya az egyéb publikációkkal szemben. Ugyanakkor a helyi lapok olvasói is elvárják, hogy információkat kapjanak az ország és a világ dolgairól, s természetesen egyéb igényeik is vannak, lehetnek: közhasznú ismeretekhez szeretnének jutni, szórakozni vágynak, netalántán verseket, elbeszéléseket szeretnének olvasni stb.

            Amennyiben tehát a Fejér Megyei Hírlap szellemi elődjének tekinti a Székesfehérvár és Vidékét, érdemes összehasonlítanunk a két lap tartalmát a különféle rovatok, publicisztikai műfajok szerint is. Ezt az elemzést végeztük el a két újságban oly módon, hogy a közlemények hasábterjedelmét mérve a különböző tartalmú és műfajú írásokról statisztikát készítettünk. (Ld. a mellékelt táblázatokat az írás végén.)

       Vizsgálódásunk során az egyes cikkek terjedelmébe beszámítottuk a címeket, alcímeket, a Fejér Megyei Hírlap esetében pedig a cikkekhez kapcsolódó fényképek terjedelmét is, hiszen azok információs értéke közvetlenül kapcsolódik a cikkek (hírek stb.) tartalmához. (Nem mértük fel a Fejér Megyei Hírlapban közölt hirdetéseket, mert a szerkesztőségi adatok szerint azok a lap terjedelmének 30-35 %-át adják.) Az így kapott adatokat összegeztük, majd ennek alapján állapítottuk meg, hogy a vizsgált periodikumok hirdetések nélküli terjedelmének 100 %-ban a különböző tárgykörű írások hány százalékot jelentenek. A tárgykörök megállapítása, a cikkeknek azokba történő besorolása természetesen számos szubjektív elemet hordozhat magában, ezért a közölt és azokra hivatkozott százalékos adatokról némi eltérés joggal feltételezhető. Közrejátszik ebben az is, hogy adatgyűjtésünket kisebb mintavétel alapján végeztük.

      Elsőként a Székesfehérvár és Vidéke 1899. január 1-jétől 24-ig megjelent első tíz számát mértük fel a szó szoros értelmében. (Azért választottuk ezt az évfolyamot, mert jól használható állapotban ez állt rendelkezésünkre. Alcíme szerint ekkor politikai lap, szerkesztője Rádai Lajos, hetenként háromszor jelenik meg 4-6 lapos terjedelemben.) A Fejér Megyei Hírlapnak az 1999. május 1-jétől május 22-ig, tehát szintén három heti időtartam alatt megjelenő tizennyolc számát elemeztük. (Köztudott, de érdemes megemlíteni: a lap hetenként ötször jelenik meg, 16-20 lapos terjedelemmel.) Tartalmi elemzésünk során azonban nem csak a három-három hét alatt megjelent írásokra utaltunk, hanem igyekeztünk figyelembe venni a Székesfehérvár és Vidéke egész évfolyamában megjelent publikációkat, illetve a Fejér Megyei Hírlap korábbi számait is.

       A táblázatokat tanulmányozva látható, hogy nem sikerült egységes szempontrendszert kidolgozni, ha ugyanis ezt megtettük volna, akkor elveszítjük azoknak a sajátosságoknak egy részét, amelyek - történetiségükben is - a két lap különbözőségeire utalnak.

Vezércikkek, belső cikkek  -  kül- és belpolitika

            A vezércikkek a Székesfehérvár és Vidéke terjedelmének mintegy 15 %-át foglalják el. Egy részük megfelel a Helyi sajtó ABC-je című útmutató előírásainak, ám nem érdemes elmélyülnünk sajtóműfaji kérdésekben. Említettem; lapunk ekkor politikai lap, a vezércikkek mintegy fele a parlamenti eseményeket kommentálja, a szabadelvű kormány mellett foglal állást, meggyőző, lelkesült, mégis egyéni véleményt fogalmaz meg. Pl. a Miniszterelnökünk újévi beszéde című írás, vagy a Csömör címmel megjelent cikk, a parlamenti ellenzék "obstrukciós produkcióiról." (Érdemes ebből néhány mondatot idéznünk, mert óhatatlanul és kísértetiesen a legutóbbi választások után nálunk is olvasható szövegek jutnak az eszünkbe: "Mikor a nép a szavazó-urnához megy és képviselőt választ, ítéletet mond az állami ügyek menete és vezetése felett. Az utolsó választások a szabadelvű párt és báró Bánffy miniszterelnök kormánya javára döntöttek. Ezt az ítéletet az ellenzék megfellebbezhetőnek tartotta és vonakodott a nemzetnek a választásokban nyilvánult akaratát magára nézve kötelezőnek elismerni.")

            A vezércikkek másik része valójában nem vezércikk, csak ezen a kitüntetett helyen szerepel: az első oldalon, a középen elhelyezett lénia felett, ám úgy, hogy az írás általában áthúzódik a második oldalra is. Pl. eseménytudósítás a Palotai Olvasókör jubileumáról, a városi díszközgyűlésről, Néhány szó a kórházi válsághoz címmel arról, hogy a kórház hasonló fenntartási, fejlesztési gondokkal küszködött mint jelenleg, mert a város és megye nem jutott dűlőre a közös finanszírozás ügyében. A helyi közéleti információk (feltehetően azok fontossága, az olvasóknak szóló tájékoztatás kötelezettsége miatt) tehát kiszorították a parlamenti tudósításokat, az ország ügyével foglalkozó általánosabb jellegű írásokat. Egyébként az előbbiekben említett írások jelennek meg a belső cikkek helyén is. Valójában nem lehet belső cikkeknek nevezni ezeket, mert szintén eseménytudósítások. (Pl. a tűzoltók közgyűléséről, a nőegyletről, az Erzsébet népkonyháról stb.) A lényeg: szinte csak a vezércikkekben és néhány nagyon ritkán jelentkező fővárosi levélben, hírben jelennek meg az országos érdekű belpolitikai írások, amelyek a lap terjedelmének 9 %-át jelentik. Ugyanez az arány a Fejér Megyei Hírlapban 5 %, ám a lap többszörös terjedelme miatt hasábméretben mérve a négyszerese annak, ami a Székesfehérvár és Vidékében látott napvilágot. Itt jegyezzük meg, hogy a Hírlapban megjelent megyei vonatkozású belpolitikai írások közé nem soroltuk be a városi és megyei közgyűlési tudósításokat, amelyek az egyéb cikkek között kaptak helyet, noha számos esetben politikai tartalommal is bírtak. De többnyire itt kaptak helyet azok az első oldalon - a szerző fényképével - megjelenő jegyzetek, amelyek aktuális közérdekű kérdéseket érintenek jól kitapintható, szerzőkként változó politikai állásfoglalást is tükrözve. S végül itt kaptak helyet a gazdaságpolitikai írások is, míg a Gazdaság rovatban megjelenő egyéb írások a nem politikai tartalmú cikkek között.

            Külpolitikai írások a Székesfehérvár és Vidékében alig jelentek meg. A vizsgált időszakban egyetlen ilyen tárgyú írás egy híradás a Fejér megyei származású német nagykövetünk berlini esküvőjéről, amelynek terjedelme 0,5-1 %-ot jelent. Ugyanakkor a Fejér Megyei Hírlapban a világpolitika eseményeivel foglalkozó írások terjedelme 3 %, az olyan külpolitikai publicisztikáké, amelyben a magyar politikusok is cselekvő résztvevők, szintén 3 %. Egységesen fogalmazva, a külpolitikai írások terjedelme 6 %, a belpolitikai 5 % (szinte tervszerűnek mondható ez a paritás), azaz a kimondottan politikai publicisztika a Fejér Megyei Hírlapban összesen 11 %, a Székesfehérvár és Vidékében 9 %.

Tárcza, szépirodalom

                Ha a Székesfehérvár és Vidékét lapozgatjuk, akkor az első oldalon (és a másodikon, olykor a harmadikon is), a vonal alatt a Tárcza rovat olvasható. Az itt közölt írások nem felelnek meg a mai értelemben vett hírlapi műfajnak: többnyire folytatásos romantikus történetek, kisregények, már címükkel is az olvasói érdeklődés megnyerésére törekednek. (Sátánszirt, Gyöngyök az érzelmek tengeréből, Ernesztina keservei, A kis púpos stb.) Többnyire olyan szerzők írásai, akikről a kézikönyvekben sem találunk adatokat. (Ennek kapcsán érdemes megemlítenünk, hogy a szerkesztő - feltehetően ha anyagi lehetőségei megengedik ­ közölhetett volna igényesebb szépirodalmat is. Az 1881 decemberében Székesfehérváron induló Szabadság című lap pl. Vajda Jánostól, Mikszáth Kálmántól, Bartók Lajostól, Koroda Páltól közölt - legtöbbször már másutt megjelent - írásokat. A lap 1881 és 1886 között egyik állandó fóruma volt Mikszáth Kálmánnak, tizenegy Mikszáth-írást jelentetett meg.)

            A szépprózai írások mellett olvashatunk a Tárcza rovatban kifejezetten helyi vonatkozású, a helyi közélettel összefüggő írásokat is. Pl. a március 15-én elmondott ünnepi köszöntő, vagy valamelyik társaskörben elhangzott ismeretterjesztő előadás szövegét. Legtöbbször a szépprózai vagy egyéb szövegközlések előtt egy-két vers is található a lapban, általában helyi szerzőtől. (Pl. Mutatvány kedves emlékű ifjú költőnk sajtó alatt levő költeményeiből címmel.) Alkalmi versek halottak napjára, az aradi vértanúk kivégzésének évfordulójára rendszeresen napvilágot láttak, de ami a legérdekesebb, hogy a rovat kitűnő alkalmat teremtett a helyi személyes kapcsolatok építésére is (erről majd a későbbiekben is szólok). Többek között gróf Zichy Jenőt köszöntő verset olvashatunk, ám bizonyára nagyobb érdeklődést és kíváncsiságot keltett az olvasók körében pl. a Cs... ...1 Annának, F... .... hoz, Strix Pista emlékkönyvébe című érzelgős versek, hiszen az olvasók egymás között is konzultálva töprenghettek azon, hogy vajon kik a címzettek, kik a szerzők.

            Nos, a tárca rovat a lap terjedelmének 21 %-át foglalja el, nehezen tudjuk összevetni a Fejér Megyei Hírlapban megjelent hasonló írásokkal, mert ott ritkán jelennek meg szépirodalmi alkotások, mondhatni a tárca (rovat) többnyire üres. Időszakonként megjelenik a Provincia című irodalmi melléklet (két oldala be is került a három hetes mintavételünkbe), amely közöl verseket, elbeszéléseket, valamint olvashatunk kisebb írásokat az ifjúsági mellékletben, a Hitélet című rovatban is, ám a statisztikát tekintve azonban ezek terjedelme az 1 % körül mozog. Ennek kapcsán érdemes megemlítenünk, hogy ugyanakkor a szerkesztőség nagy gondot fordít színvonalas szépirodalmi írások közlésére. Néhány esztendővel ezelőtt - értékes díjakkal - novellapályázatot hirdettek, amelyen a hazai szerzőkön kívül az Írországban élő Kabdebó Tamástól az ungvári Balla Lászlóig számosan vettek részt: a lap a szombati számokban egy teljes oldalon, fél éven keresztül közölte a legjobb írásokat. (Minderről részletesebben tájékozódhatnak az érdeklődők a Fejér Megyei Hírlap e tanácskozás alkalmára megjelent jubileumi különszámában.)

Egyéb kulturális írások

      Természetesen hosszan meditálhatnánk, hogy miért tűnt el a szépirodalom (nemcsak a vidéki, de az országos sajtóban is), ám tartalmi elemzésről lévén szó, érdemesebb számba vennünk az egyéb kulturális vonatkozású közleményeket. A Székesfehérvár és Vidékében ezeknek három csoportját különböztetjük meg.

       Korábban említettük, hogy a vezércikkek, belső cikkek helyén, illetve azok helyett gyakran kulturális vonatkozású tudósítások láttak napvilágot. Ám gyakorta a 3-4. oldalon is olvashatóak ilyen, többnyire különböző bálokról, estélyekről szóló terjedelmes beszámolók. (Pl. az Izraelita Krajczár és Nőegylet művészestélyéről egy egész kolummás beszámoló a közreműködők, a résztvevő hölgyek teljes névsorával, majd a következő számában Nyilvános köszönet címmel - másfél hasábon - a bálon közcélra adakozók jegyzékével.)

       Jelentős számú kulturális vonatkozású közlemény jelent meg a Hírek rovatban is. Tartalmuk, jellegük érzékeltetésére csak a gyakran ismétlődő címüket idézzük: Vörösmarty Kör, Színház, Hangverseny és tánczvigalom, Mulatság, Olvasókörök, Műkedvelő előadás, Felolvasó estély.

Az egyéb kulturális vonatkozású írások harmadik csoportja a Székesfehérvár és Vidékében az Irodalom rovatcím alatt megjelenő folyóirat- és könyvismertetések. Helyi vonatkozásuk nincs hiszen ezek valójában olyan központi hirdetések, amelyek napvilágot láttak szinten minden korabeli vidéki hírlapban. (Pl. ismertetések a Magyar Szalon, a Divat Újság újabb számairól vagy a Magyar Könyvtár című sorozat újabb köteteiről stb.)

       Összegzésként megállapíthatjuk: a Tárcza rovat nélkül az egyéb kulturális vonatkozású írások a lap terjedelmének 19 %-át, ha a valójában hirdetésként megjelenő közleményeket nem számítjuk, akkor 16 %-át teszik ki - míg a Fejér Megyei Hírlapban 32 %-ot.

            Látnivaló, a Hírlap hangsúlyozott szerepet szán a kulturális vonatkozású írásoknak. Minden számban egy oldalon jelenik meg a Kultúra című rovat, de helyet kapnak kulturális vonatkozású írások szinte mindenütt: akár az első oldalon vagy a Magazin, Krónika stb. rovatban is. A lap rendszeresen tudósít a különféle kulturális rendezvényekről (színházi előadásokról, kiállításokról, hangversenyekről stb.). Jelentős a helytörténeti írások száma, ám a szerzők kitekintenek a nagyvilágra, az országra is. A mai nap krónikája című, naponta megjelenő, két hasábos rovat érdekes művelődéstörténeti, történeti évfordulókról emlékezik, értekezik. A Láttuk, hallottuk című rovatban új könyvekről, folyóiratcikkekről, rádió- és televízió műsorokról olvashatunk szubjektív kommentárokat. A kulturális vonatkozású kishíreket Kulturmix címmel naponta közli az újság.

Hírek

             Az előbbi fejezetben szerepeltek már a kulturális élettel összefüggő hírek, ám bármennyire nehéz, érdemes összehasonlítani a két újságban megjelent összes hír arányát is. A nehézséget az okozza, hogy a Székesfehérvár és Vidékében a vezércikk, tárcza, esetleg egy belső cikk, helyesebben tudósítás mellett, után következő Hírek rovatban megjelenő írások terjedelme sok esetben jóval túllépi a címes hír vagy az információ terjedelmét is. Egy-egy bűneset leírása a Székesfehérvár és Vidékében akár egy hasáb terjedelmű is lehet. Ezért csupán csak érdekességként említem meg, hogy a hírrovat terjedelme (nem számolva az ide besorolt hirdetéseket) a Székesfehérvár és Vidékében 46 %, a Fejér Megyei Hírlapban 20 %. Érdemes megemlítenünk, hogy a rendőrségi hírek, bűnügyek a Székesfehérvár és Vidéke 10 %-át, míg a Fejér Megyei Hírlap terjedelmének 4 %-át teszik ki. A Székesfehérvár és Vidékében kisebb az országos (tehát nem helyi jellegű) hírek aránya. Összefüggésben van ezzel az, hogy itt olyan hírek - pl. gyászhírek - is megjelennek, melyek a Fejér Megyei Hírlapban a hirdetések között szerepelnek. Mindenesetre érdemes megemlítenünk: a Székesfehérvár és Vidékében a személyi hírek nagy száma jelentősen növelhette a lap közönségkapcsolatait az olvasókkal. Csak az összevissza sorolt, azaz a lapban a legkülönbözőbb helyeken megjelenő ilyen hírek kezdő szavait sorolom: Eljegyzés, Nyugalomba megy, Köszönetnyilvánítás, Véglegesítés, Kitüntetés, Temetés, Hymen stb. Érdemes megemlítenünk még a Hírek rovaton belül kiemelt Anyakönyvi hírek. Statisztika című, kéthetente megjelenő összeállítást. Ez elsőként a születésekről, halálozásokról, házasságkötésekről közöl statisztikai adatokat, majd személy szerint is felsorolja az elhunytak, valamint házasságra lépők adatait. A foglalkozás és lakcím mellett az elhaltak esetében közli azok korát és a halálozás okát is. (Azért, hogy érezzük egy kicsit a kor hangulatát, érdemes felidéznünk a halált okozó betegségek néhány gyakori elnevezését: tüdőlégdag, aggaszály, hagymáz, veleszületett gyengeség, ránggörcs stb. Az összeállítás - amely elsősorban székesfehérvári adatokat közöl - minden bizonnyal fontos tájékozódási eszközt jelentett az olvasók számára, hiszen itt azokról az elhalálozókról, eljegyzésekről is tájékozódhattak, amelyekről a hírrovat nem tudósított.

Szolgáltató rovatok, sport

            Szolgáltató rovatokban a Fejér Megyei Hírlap gazdagabb. A Székesfehérvár és Vidéke szolgáltató rovatai a következőek: Piaczi ártáblázat, olykor Vasúti menetrend, Naptár (a hírek elején). A Fejér Megyei Hírlapé: Körzeti orvosi ügyelet, Állatorvosi ügyelet, Hétvégi programok, Heti sportműsor, Bélyeggyűjtemény, Kulturális ajánló, Időjárás, Horoszkóp, Szolgáltatások (mentő stb.), Totó-tippek, Tőzsde-térkép, Határidőnapló (a Cégvezetés című kiadvány nyomán).

            Eddig a Székesfehérvár és Vidéke lapszerkezetét követtük nyomon, ám most át kell térni a Fejér Megyei Hírlapéra, az előbbiben ugyanis nincs sportrovat. A sportrovat a Hírlap terjedelmének 17 %-át teszi ki átlagosan. Nagyban közrejátszik ebben a minden hétfőn megjelenő Ziccer című sportmelléklet. (Olvasottságát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy ezekből a számokból sokkal több árus példány kel el.) A rovat tartalmi megoszlása: 14 % helyi (azaz Fejér megyei), 2 % külföldi és 1 % országos vonatkozású. (Helyi érdekű cikknek vettük azokat az írásokat, amelyek Fejér megyei klubok, versenyzők szerepléséről szóltak, még ha azok országos jelentőségűek is, valamint a helyi sportolók külföldi szerepléséről szóló tudósításokat is.) A rovat (illetve a Hírlap) ily módon a helyi sport kedvelőinek, szurkolóinak nélkülözhetetlen olvasmánya, nem pótolja az országos sportlap, mert nem vagy kevésbé részletesen (pl. egy országos bajnoki labdarugó mérkőzés esetében) kommentálja a Fejér megyei vonatkozású eseményeket.

Hirdetések

            Mint említettük, a hirdetések a Hírlap egész terjedelmének 30-35 %-át adják. A Székesfehérvár és Vidékében ez az arány 34 %, a hasonlóság szinte a lapok fenntartásával összefüggő maradandó törvényszerűségre utal.

            Természetesen nehezen hasonlíthatjuk össze a Hírlap korszerű, sokoldalúan szervezett hirdetésszervezői munkáját a Székesfehérvár és Vidékével. Az utóbbiban nincsenek (vagy ma már nem állapíthatóak meg) reklámriportok, fizetett közlemények, fizetett politikai hirdetések, olyan mellékletek (Autó, Építkezés stb.) amelyek zömét hirdetések teszik ki. Míg a Hírlapban szinte meghatározó, ott jóval kisebb a helyi cégek, szolgáltatók hirdetéseinek a száma. Annál több viszont az olyan - a központi hirdetésszervezők által a lapban elhelyezett - hirdetések száma, amelyek közvetlenül a bécsi, budapesti stb. cégekhez küldendő megrendelésre biztatják az olvasót. (Rendelje meg Hoff maláta készítményeit, Pserhofel J. vértisztító labdacsait, a köhögés elleni Szt. György hurut port stb.)

            A jól tipografizált, legtöbbször illusztrált, sajátos vizuális élményt jelentő hirdetések olykor nem nélkülözik a humort sem, ma is érdekes olvasmányt jelentenek. Erre csak egyetlen példát: az egyik számban az Irodalom rovat Vörösmarty Petike című költeményének átköltésével kezdődik. Az átírás eredménye az, hogy a búskomor Petike nem Juliskát kívánja látni, hanem azt kéri anyjától, hogy a Pillangó című újságra fizessen elő.

            Az Irodalom rovatcím alatt megjelenő versikét természetesen a gyermekeknek szánt folyóirat ismertetése - valamint azok a tudnivalók, hogy hol, mennyiért lehet arra előfizetni - követi.

Helyi vonatkozású közlemények

            Természetesen szólhatnánk még a két újság egyéb tartalmi vonatkozásairól (hasonlóságaikról és különbözőségükről), ám talán legfontosabb még annak számbavétele, hogy milyen terjedelemben, arányban jelentek meg a lapokban a helyi vonatkozású írások. Nos, ezek a Székesfehérvár és Vidéke terjedelmének 57 %-át, a Hírlapénak 53 %-át adják. A hasonlóság szinte kísérteties, ám, ha nem vesszük figyelembe a Hírlap sportrovatát (14 %), akkor a Székesfehérvár és Vidékében nagyobb hangsúlyt kapott a helyi vonatkozású információk stb. köre. Elsősorban a hírek révén: míg a Székesfehérvár és Vidékében a helyi vonatkozású hírek 28 %-ot, addig a Hírlapban 10 %-ot tesznek ki. (Persze hozzájárult ehhez az is, hogy a Székesfehérvár és Vidéke Hírek rovatában - mint azt már korábban is említettük - a mai értelemben vett mínuszos, címes hírekhez képest sokkal terjedelmesebb írások jelentek meg.)

       Ugyanakkor megállapíthatjuk, hogy a Székesfehérvár és Vidéke helyi vonatkozású közleményei elsősorban székesfehérvári vonatkozásúak, terjedelmük összesen 37 %, míg a Hírlapban 16 %. A "vidék" tehát nem jelenik meg olyan hangsúlyozottan mint a lap címéből gondolnánk. A Fejér Megyei Hírlapban viszont jól érzékelhetők a megyei érdekeltségű információk stb. közlésének a szándéka, kötelezettsége. A Fejér megyei (azaz bármely megyei településen élő olvasó érdeklődésére számot tartható) írások aránya a Hírlapban 12 %, a Székesfehérvár és Vidékében 8 %. Székesfehérvár kivételével az egyéb Fejér megyei településekről megjelent írások terjedelme pedig - nem számítva a bűnügyeket - több, mint a duplája a Hírlapban (9 %), mint a Székesfehérvár és Vidékében (4 %). Azaz a Hírlap valóban megfelel "megyei" lap funkcióinak. Szembetűnőbben érzékelhetjük ezt, ha a székesfehérvári vonatkozású és az előbbi értelemben vett megyei és egyéb megyei települési írások arányát nem a lapok egésze, hanem csak az ilyen jellegű közleményeik terjedelmének az arányában vizsgáljuk.

                                                     Fejér Megyei Hírlap             Székesfehérvár és Vidéke

Székesfehérvári                                                  30 %                                         65 %

Megyei, egyéb Fejér megyei települési              70 %                                           35 %

            Láthatjuk, a Hírlap valóban széleskörű kitekintést nyújt az egész megyére, a megyei településekre, azaz éppen ennek révén vált, válik közhasznú olvasmánnyá a vidéken élő olvasói, előfizetői részére is. Mindezzel persze nem akarjuk azt mondani, hogy ezeknek az olvasóknak nem fontosak a Székesfehérvárról (egy áruház megnyitásáról, a helyi autóbuszjegyek árának változásáról stb.) szóló írások, mint ahogy a székesfehérvári olvasók érdeklődésére is számot tarthat a "vidéki" tudósítások, hírek többsége is.

Helyi sajtó  -   országos sajtó

            Sajnos az elmondott statisztikai kimutatásokat nem tudjuk hasonló elemzésekkel összevetni, ezért e rövid összegzésben csak néhány - többé kevésbé általánosítható ­ megjegyzést teszünk. A Székesfehérvár és Vidéke mint helyi, megyei terjesztésű újság egyértelműen a helyi vonatkozású publikációival válhatott érdekessé az olvasóközönség körében. A politikai, elsősorban a külpolitikai írások kisebb terjedelme, az utóbbi esetben hiánya azonban azok számára, akik ebben a tárgykörben is tájékozódni kívántak, nem pótolhatták valamelyik országos napilap előfizetését. Helyi vonatkozású közleményei elsősorban a székesfehérvári olvasók érdeklődésére számíthattak, ezért minden bizonnyal a lap vásárlóinak, előfizetőinek a többsége is közülük került ki.

            A Fejér Megyei Hírlap politikai tárgyú írásai révén folyamatosan nyújt tájékoztatást az aktuális bel- és külpolitikai kérdésekről s ezzel bizonyos mértékig olvasója mellőzheti az országos lapok olvasását. Azaz esetében - s a többi megyei lap esetében is - a helyi sajtó valójában az országos sajtó feladataiból is részt vállal. A Hírlap - Székesfehérvár mellett - sokrétű kitekintés nyújt egész Fejér megyére. Ez a tény valamint kulturális vonatkozású publikációinak a Székesfehérvár és Vidékében közölteknél jóval nagyobb aránya, sportrovata stb. viszont nélkülözhetetlenné teszik azoknak a megyében élő olvasóknak a számára, aki egyúttal országos lapokat is olvasnak.

Arató Antal

Mellékletek:

Irodalom

- Buzinkay Géza: Kis magyar sajtótörténet. Bp. 1993. Haza és Haladás Alapítvány, 119 p.

- Dersi Tamás: Századvégi üzenet. Sajtótörténeti tanulmányok. Bp. Szépirodalmi Kiadó, 525 p.

- Domokos Lajos: PRESS. A nyomtatott és elektronikus újságírás elmélete.

  Bp. Domokos press és pr Betéti társaság, 311 p.

- Eszenyi Miklós: Az újságírás bibliográfiája. Bp. 1996. MBE, 167 p.

- Gombó Pál: Sajtóismeret. Bp. 1977. Tankönyvkiadó, 250 p.

- Kókay György - Buzinkay Géza - Murányi Gábor: A magyar sajtó története. Bp. É.n. MUOSZ, 229 p.

- Lovas Dániel: A helyi sajtó ABC-je. Lakitelek, 1996. Antológia Kiadó és Nyomda, 179 p.

- A magyar sajtó története II/2. 1867-1842. Szerk. Kosáry Domokos és Németh G. Béla.

  Bp. 1985. Akadémiai Kiadó, 350 p.

- A magyar sajtótörténet irodalmának válogatott bibliográfiája (1705-1945). Szerk. József Farkas.

  Bp. 1972. MUOSZ, 426 p.

- Műfajismeret. Szerk. Bernáth László. Bp. 1997. MUOSZ, 175 p.

- Műfordítások és poétai rugamok. XIX. századi előlapjaink paródiái és travesztiái. Válogatta, az utószót és

  a jegyzeteket írta Buzinkay Géza. Bp. 1983. Magvető, 446 p.

- Scheiber Sándor: Mikszáth-írások a székesfehérvári Szabadságban. In: Irodalomtörténet. 1979. 2. sz. p. 433-435.

 

Hírek, információk

-          A Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár igazgatóhelyettesévé 2000. október 1-i hatállyal Klausz Gábort, a Gárdonyi Városi Könyvtár korábbi igazgatóját nevezték ki. Munkájához sok sikert kívánunk!

*

-                     A móri Radó Antal Városi Könyvtár millenniumi emléklapot kapott a Móri Városvédő és

-                     -Szépítő Egyesülettől.

*

-          A megyei könyvtár a Soros Alapítvány támogatásával Internet használói tanfolyam szervezett 2000. november 27 - december 1. között  a Fejér Megyei Pedagógiai Szolgáltató Intézet számítógépes oktató termében.

*

-          Megjelent a Kormány 157/2000. (IX. 13.) Korm. rendelete (Magyar Közlöny 2000/93. sz) a dokumentumvásárlási hozzájárulásról. A rendelet a kulturális törvény hatálya alá tartozó intézményekben teljes munkaidőben, valamint szakmai munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottakra vonatkozik. Mellékelten (16. o.) közreadjuk a NKÖM rendelettel kapcsolatos - a minisztérium honlapján is megtekinthető - közleményt.

*

-          A Koncepció az országos könyvtári, múzeumi, levéltári és közművelődési információs hálózat fejlesztése az információs társadalomban című dokumentumban megfogalmazott célok megvalósítására kiírt pályázaton a következő könyvtárak nyertek támogatást a megyénkben: Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár - 900 eFt, József Attila Könyvtár (Dunaújváros) - 300 eFt, Nagy Károly Városi Könyvtár (Bicske) - 300 eFt, Radó Antal Városi Könyvtár (Mór) - 350 eFt. Megemlítjük még, hogy a Fejér Megyei Levéltár 460 eFt-ot, a Fejér Megyei Múzeumok Igazgatósága 1.400 eFt-ot, a Fejér Megyei Művelődési Központ 500 eFt-ot, az Öreghegyi és Felsővárosi Közösségi Ház 200 eFt-ot kapott. A megye intézményeinek nyújtott támogatás összesen 4.140 eFt.

*

-          Az Inter Nationes a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatán keresztül fény-másológépet adományozott a Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtárnak.

*

-          Az NKA Könyvtári Szakkollégiuma pályázatán mágneses védőkapu felállítására pályázott sikeresen a megyei könyvtár. Az 50%-os fenntartói önrésznek is köszönhetően a védőkaput novemberben felszerelték.

*

-          Június 22-én megkezdődött a számítógépes kölcsönzés a megyei könyvtár felnőtt részlegé-ben. A tapasztalatokról a későbbiekben tájékoztatjuk a kollégákat.

*

-          Az Olvasás éve előkészületeként a Székesfehérvári Városi Könyvtár Sziget utcai fiókkönyvtára Gondolatok a könyvtárban címmel novemberben prózamondó versenyt hirdetett felső tagozatos tanulók részére. A verseny kötelezően elmondott prózáját Vörösmarty Mihály írta, a szabadon választott irodalmi részlet témája az olvasó, a könyv, a könyvtár volt.