* * *
Hegyi Tamás:
Az érdekeltségnövelő
támogatásról és a Nyilvános könyvtárak jegyzékéről
Fejér megye önkormányzati
könyvtárai összesen - az előző évben állománygyarapításra fordított
összeggel arányosan - 1998-ban 8.907 eFt-ot, 1999-ben 9.272 eFt-ot, 2000-ben
11.981 eFt-ot kaptak az érdekeltségnövelő támogatásból. Helyesebben - a
vonatkozó rendeletnek megfelelően - az összeget nem a könyvtárak kapták,
hanem a fenntartó önkormányzatok, amelyek azt át is utalták a könyvtáraknak.
Ez az összeg tartalmazza a felzárkóztató pályázatok során nyert
támogatásokat (évi 300-400 eFt-ot is), amelyet azok az önkormányzatok
kaptak, ahol a település könyvtárában az egy lakosra jutó beszerzési keret
nem érte el az országos átlagot, s az önkormányzatok vállalták a központi
támogatásként odaítélendő összeggel azonos forrás biztosítását.
E központi támogatások jelentős
mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy az állománygyarapítás
kiegyensúlyozottabbá vált, s különösen örvendetes, hogy a támogatás összege
évről évre növekszik. Ez a növekedés az 1998. évihez képest 2000-ben 34 %-os
volt. (Míg 1998-ban az érdekeltségnövelő támogatás a saját forrásból
finanszírozott gyarapítás értékének 23,5 %-a volt, addig 2000-ben ez az
arány meghaladta a 27 %-ot.)
Megyénkben még jelentősebben
növekedhetett volna a támogatás mértéke, ha a községi önkormányzatok
mindegyike kérte volna a községi könyvtár felvételét a nyilvános könyvtárak
jegyzékébe. Ennek lehetőségére, szükségszerűségére már a Fejér Megyei
Könyvtáros 1998. évi 3. számában felhívtuk a figyelmet, s ugyanott
közreadtuk a kérelemhez szükséges dokumentumok - szervezeti és működési
szabályzat, alapító okirat - elkészítéséhez szükséges mintákat. Sajnos,
hiába szóltunk a könyvtárosok negyedéves továbbképzésén is a tennivalókról,
s hiába küldtük ki ezzel kapcsolatos tájékoztatónkat az önkormányzatokhoz, a
102 önkormányzatból 40 nem küldte be az OSZK KMK-hoz a megfelelő
dokumentumokat, 15-en pedig nem megfelelő, vagy hiányos alapító okiratot,
szervezeti- és működési szabályzatot küldtek el. Az utóbbi könyvtárak
(illetve a működtető önkormányzatok) megkapták az elmúlt évre járó
érdekeltségnövelő támogatást, s a minisztérium fogja őket értesíteni arról,
hogy milyen módon egészítsék ki a Nyilvános könyvtárak jegyzékébe való
felkerüléshez szükséges iratokat.
Mindenesetre érdemes
megemlítenünk, hogy a címjegyzékben nem szereplő könyvtárak összesen 6.237
eFt-ot költöttek az elmúlt évben állománygyarapításra. Ennek 27 %-a 1.700
eFt - ennyivel lett kevesebb a megyében a dokumentumvásárlásra fordított
összeg. Megemlítjük, hogy ez a tény már nemcsak az egyes könyvtárakat
érinti, hanem az egész megyei dokumentumellátási rendszer működését is,
hiszen, ha a könyvtárak nem vásárolnak könyveket, akkor azokat -
könyvtárközi kölcsönzés útján - a megyei könyvtárnak kell biztosítania.
Érdemes megemlíteni, hogy pl. Ercsiben 271 eFt, Mezőszilason 255 eFt, Abán
126 eFt az elmaradt támogatás. Külön táblázatban közöljük az
érdekeltségnövelő támogatásból kimaradt községek jegyzékét, s azt is - Az
állománygyarapítási összeg 27 %-a című rovatban - hogy mennyi támogatást
kaptak volna az önkormányzatok, ha bejelentették volna a könyvtárat a
Nyilvános könyvtárak jegyzékébe. Megjegyezzük, hogy e községek közül 3
(Gyúró, Sárszentágota, Úrhida) - bár a Nyilvános könyvtárak jegyzékére
felkerült - nem igényelte az érdekeltségnövelő támogatást.
Hegyi Tamás
Arató Antal:
Érdekeltségnövelő támogatásban részesült
Fejér megyei önkormányzati könyvtárak
A Fejér megyei önkormányzati könyvtárak legfontosabb
mutatói, viszonyszámai más megyék adatainak tükrében
A Könyvtári Intézet kiadásában
megjelent a Könyvtári statisztika, 1999 (szerk. Vidra Szabó Ferenc),
a TEKE és a SZAKMA utódja. A kiadvány a konkrét adatok mellett - önálló
fejezetben - közli a települési könyvtárak legfontosabb viszonyszámait is. A
megyék szerint készített összesítő adatok jó lehetőséget teremtenek arra,
hogy a Fejér megyei könyvtárak legfontosabb viszonyszámait összehasonlítsuk
a többi megyéjével.
A megye területén az egy
lakosra jutó könyvtári állomány 4,2 állományegység, ami azt jelenti, hogy a
19 megye sorrendjében a 17-dik helyen vagyunk. Legtöbb az egy lakosra jutó
könyv Zala megyében (6,7), legkevesebb Hajdú-Bihar megyében (3,4). Ez az
"eredmény" azonban nem jelenti azt, hogy különösebb elkeseredésre lenne
okunk, mert egyúttal az elavult művek és fölöspéldányok megyénkben
megvalósított nagy mértékű, szervezett kivonására is utal. A megyei
könyvtárban 1994 és 1998 között pl. 41.000 kötet került kivonásra, nem
beszélve a városi és községi könyvtárakban kiselejtezett könyvekről.
A könyvtárak költségvetéséből
egy lakosra fordított állománygyarapítási összeget (beszerzési kvótát)
tekintve a 109 Ft-os összeggel a 7. helyen állunk. Ez az összeg legkisebb
Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (70 Ft), legnagyobb Zala megyében (149 Ft)
volt. Arra, hogy a Fejér megyei könyvtárak - minden nehézségük ellenére -
igyekeznek megvásárolni a tájékoztató munkához nélkülözhetetlen drága
kézikönyveket, monografikus műveket, s egyéb nem hagyományos dokumentumokat
(CD-ROM stb.) jól utal, hogy megyénkben a beszerzett dokumentumok átlagára
1.269 Ft volt. Ez az összeg ennél nagyobb (1.309 Ft) csak
Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a legkisebb (637 Ft) pedig Csongrád megyében
volt.
Fejér megyében a lakosság 14,4
%-a iratkozott be 1999-ben valamelyik önkormányzati könyvtárba, ez a megyék
rangsorában a 13. helyet jelenti. Legnagyobb a beiratkozók aránya Veszprém
megyében (19 %), legkevesebb Komárom-Esztergom, valamint
Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (12 %). A kölcsönzött kötetek számát tekintve
már jobb az arány: Fejér megyében egy beiratkozott olvasó átlagosan 22,9
kötetet kölcsönzött egy év alatt, ami a 11. helyet jelenti a megyék
sorrendjében. Az átlagosan kölcsönzött kötetek száma legnagyobb (28.9) Vas
megyében, a legkisebb Nógrád megyében (19,7) volt. Az egy kölcsönző látogató
által egy alkalommal átlagosan elvitt dokumentumok számát is kimutatták a
statisztikában: Fejér megyében ez alkalmanként 3,5 kötet volt, a 7. a megyék
rangsorában. (Ez, valamint a korábbi viszonyszám elsősorban azt jelenti,
hogy az olvasók megtalálták-e a számukra megfelelő műveket a könyvtárakban).
Mindez természetesen nem elsősorban az állomány nagyságával, hanem tartalmi
megoszlásával függ össze: azzal, hogy a régebbi kiadású fontos művek mellett
az új kiadványok is hozzáférhetőek-e a könyvtárban.
Végezetül szólnunk kell a
könyvtárak alapterületéről. Fejér megyében 100 lakosra átlagosan 3,66 m2
könyvtári alapterület jut, ami a megyei rangsorban a 14. helyet jelenti. Ez
az adat legnagyobb Vas megyében (6 m2), legkisebb Pest megyében
(2,5 m2). A szomorú ebben az, hogy a városokban (ide számítjuk a
városokban működő megyei könyvtárakat is) és a községekben található
könyvtárak alapterületét tekintve Fejér megye egyaránt lemaradt az országos
átlagtól. (Míg a városokban átlagosan 4,4 m2 alapterület jutott
100 lakosra, Fejér megyében csak 3,9 m2. A községi könyvtárak
alapterületét tekintve az országos átlag 4 m2, míg a Fejér megyei
3,4 m2 volt.)
Összességében megállapíthatjuk,
hogy a Fejér megyei könyvtárak - a kiegyensúlyozott működéshez kívánatos
megfelelő alapterület kivételével - a megyék közötti rangsorban a
középmezőnyben foglalnak helyet. Azaz minden garancia megvan arra, hogy a
működési feltételek változása esetén a szolgáltatásokat igénybe vevők köre
is változna, növekedne.
Arató Antal
Chilla Szilvia :
Kiállítások a Martonvásári Nagyközségi
Könyvtárban, különös tekintettel
"A szépet, a jót, a hasznost
terjeszthessék" című régi magyar kalendáriumok bemutatójára
"A könyvtárpropaganda
legdirektebb eszköze a szóbeli és írásos könyvajánláson kívül a kiállítás,
ahol a művészeti ágak összekapcsolódása révén, a komplex művészeti nevelés
megvalósulhat" (Pelejtei Tibor). Az elmúlt két évtized során igen változatos
volt a martonvásári nagyközségi könyvtárban rendezett kiállítások
"formanyelve". A képző- és iparművészeti kiállításokon kívül fotó és
könyvészeti kiállításokat rendezett a könyvtár. Az intézmény nem rendelkezik
önálló kiállítóteremmel, de a nyaranta megrendezésre kerülő Martonvásári
Napok rendezvénysorozat alkalmat, lehetőséget kínál a könyvtárnak a
kiállítások megrendezésére a Beethoven Általános Iskola osztálytermeiben.
Ezen a nyáron a szomszédos
osztályteremben az érdeklődők Petrás Mária csángó iparművész
bemutatkozó kamara kiállítását láthatták Panaszkodás Istennek címmel,
- a másik osztályteremben pedig német testvértelepülésünk, Bayenfurt
képzőművészeinek tárlata fogadta a látogatót. A könyvtár olvasóterme a régi
"kalandozók", azaz a kalendáriumok kiállításának adott otthont.
A Martonvásáron élő Tálas
Józsefné, aki a kutatóintézet híres kukoricanemesítő programjában
technikusként működött közre, közel 20 éve gyűjti a kalendáriumokat,
naptárakat. Egyik kollégája hívta fel figyelmét egy régi családi örökség
(1906-os naptár) kapcsán azokra. Többnyire antikváriumokból sikerült
beszerezni e művelődéstörténetileg is érdekes-értékes gyűjteményt, amit
kiállítási célra felajánlott a könyvtárnak.
A Biblia után még mindig a
kalendáriumot olvasta a legtöbb ember a világon. Nem véletlenül jegyezte meg
Ortutay Gyula: "Ha a parasztságunk művelődéstörténetének megírására
vállalkoznék valaki, minden bizonnyal kalendáriumaikat kellene
végigvizsgálni". Miről is írtak a régi "kalandozók"? Időjárásról, a hold
járásáról, a vásárok rendjéről, volt bennük jövendőmondás, időjóslás. A
legkedvesebb olvasnivalók az adomák voltak (e műfaj megteremtője Jókai Mór
volt - ő maga is szerkesztett kalendáriumot).
A kalendáriumok, naptárak
válogatásánál fontos szempont volt az, hogy a különböző érdeklődési körű
látogató megtalálja a maga "olvasnivalóját". Élve a fénymásolás
lehetőségével, érdekes keresztmetszetet kaptunk a XX. század
művelődéstörténetéről. A kiállítás anyaga főleg a XX. sz. első évtizedeihez
kapcsolódott (1945-ig). Bemutatta a különböző szakmák, vallási felekezetek
és legfőképp a parasztság, a városi polgárság kalendáriumait. (Pesti Hírlap
Naptára, Kincses Kalendárium, Az Est Hármaskönyve, Hölgyek Naptára stb.)
Lapozzunk bele az egyik
kiállított legrégebbi kalendáriumba: Szent-István Társulat naptára az
1864-ik Szökőévre. A naptári rész megszívlelendő emlékmondatokat és a
hagyományos időjóslatokat tartalmaz. Mai szemmel nézve is érdeklődéssel
olvashatjuk a történelmi leírásokat, balladákat, Csiky Gergely drámaíró,
műfordító (1842-1891) fiatalkori verseit; Tréfa, Hazugság címmel
egyéb írásokat, "népies beszélyeket". A tudományos ismeretterjesztő cikkek
közül említésre méltó A természeti erők, különösen a delejesség és
villamosságnak népszerű ismertetése; A Galvan-villamosságnak és ennek
elméletén alapuló távírónak népszerű ismertetése című írások. (Hazánkban
1867 óta használták a betűtávírógépeket.)
Évfolyamonként visszatérő
tárgyköre a naptárnak a Hasznos szerek a gazdaság körül című rovat,
pl. "Jeles juhtáp: Őrölj vadgesztenyét: minden juhnak reggel és estve adj
két fontot belőle: a juhok ezáltal gyorsan meghíznak és igen ízletes húst
adnak". A Névtár után a Közönséges Vásárok Magyar és
Erdélyországban (megjelölve az állat- és kirakodóvásárokat), majd a
Bélyeg és kamattábla című rovat következett. Néhány elgondolkoztató
emlékmondatot idézek az említett naptárból: "Szelídek azok, kik a rossznak
engednek, s annak nem szegülnek ellene, de a rosszat legyőzik a jóság
által"; "Hogy sohase légy szomorú, élj erényesen"; "Jámbor embernek
folytonos az öröme".
Szemléletessé tette a tárlatot
egy korabeli barokk íróasztal, a különböző korokból származó
íróasztal felszereléssel (úti tintatartó 1805-ből, diplomáciai irattartó,
levélnehezékek stb.) Az 1910-es évekből származó gyermekkalendáriumokat a
korabeli tintatartóval Harcsa Tibornétól, az Óvodamúzeum vezetőjétől
kaptuk. A kiállítást dr. Varró Ágnes néprajzkutató, a Szent István
Király Múzeum munkatársa nyitotta meg - közreműködött Havas Judit
előadóművész, aki Rákosi Jenő 1928-ban írt Kalendárium és naptár című
igen szellemes írását olvasta fel. A kiállítások népszerűsítését szolgálta a
Millenniumi Kiállítások címmel megjelent tájékoztató füzet (a Martonvásári
Nyár Kulturális Egyesület és a nagyközségi könyvtár szerkesztésében). A
megrendezendő kiállításokról, kiemelve a kalendáriumok történetét, a helyi
Forum Martini hasábjain tájékoztattam az olvasókat. A Martonvásári Nyár,
2000 programfüzet is tartalmazta, hogy a kiállítás időtartama alatt a
nagyközségi könyvtárba a beiratkozás ingyenes (éltek is néhányan ezzel a
lehetőséggel). A tárlatvezetést előzetes bejelentkezés alapján vehették
igénybe az érdeklődők.
A kiállítást csak a könyvtár
helyiségén keresztül lehetett megközelíteni, így a látogató bepillantást
kaphatott a könyvtár életébe, kézbe véve a hetilapokat, napilapokat vagy
éppen a könyveket. A helyi kiadványokon kívül dr. Nagy Sándor Régi magyar
kalendáriumok című tanulmánykötetét is árultuk.
Örömmel tapasztaltuk, hogy a
rádió (a Kossuth Rádió adásai), a Magyar Nemzet, a Fejér Megyei Hírlap
többet foglalkozott a kiállításainkkal, mint az elmúlt években. Ennek
köszönhetően, a martonvásári látogatókon kívül régi és új ismerősöket is
köszönthettünk a környező kisebb-nagyobb településekről.
Chilla Szilvia
Arató Antal:
A Székesfehérvár és Vidéke és a Fejér Megyei Hírlap. Tartalomelemzés
(Elhangzott a Fejér Megyei Hírlap által szervezett sajtótörténeti
tanácskozáson, 1999. júl. 1-jén.)
A helyi hírlapok egyik legfőbb jellemzője a
helyi vonatkozású közlemények túlsúlya az egyéb publikációkkal szemben.
Ugyanakkor a helyi lapok olvasói is elvárják, hogy információkat kapjanak az
ország és a világ dolgairól, s természetesen egyéb igényeik is vannak,
lehetnek: közhasznú ismeretekhez szeretnének jutni, szórakozni vágynak,
netalántán verseket, elbeszéléseket szeretnének olvasni stb.
Amennyiben tehát a Fejér Megyei
Hírlap szellemi elődjének tekinti a Székesfehérvár és Vidékét, érdemes
összehasonlítanunk a két lap tartalmát a különféle rovatok, publicisztikai
műfajok szerint is. Ezt az elemzést végeztük el a két újságban oly módon,
hogy a közlemények hasábterjedelmét mérve a különböző tartalmú és műfajú
írásokról statisztikát készítettünk. (Ld. a mellékelt táblázatokat az írás
végén.)
Vizsgálódásunk során az egyes cikkek
terjedelmébe beszámítottuk a címeket, alcímeket, a Fejér Megyei Hírlap
esetében pedig a cikkekhez kapcsolódó fényképek terjedelmét is, hiszen azok
információs értéke közvetlenül kapcsolódik a cikkek (hírek stb.)
tartalmához. (Nem mértük fel a Fejér Megyei Hírlapban közölt hirdetéseket,
mert a szerkesztőségi adatok szerint azok a lap terjedelmének 30-35 %-át
adják.) Az így kapott adatokat összegeztük, majd ennek alapján állapítottuk
meg, hogy a vizsgált periodikumok hirdetések nélküli terjedelmének 100 %-ban
a különböző tárgykörű írások hány százalékot jelentenek. A tárgykörök
megállapítása, a cikkeknek azokba történő besorolása természetesen számos
szubjektív elemet hordozhat magában, ezért a közölt és azokra hivatkozott
százalékos adatokról némi eltérés joggal feltételezhető. Közrejátszik ebben
az is, hogy adatgyűjtésünket kisebb mintavétel alapján végeztük.
Elsőként a Székesfehérvár és Vidéke
1899. január 1-jétől 24-ig megjelent első tíz számát mértük fel a szó szoros
értelmében. (Azért választottuk ezt az évfolyamot, mert jól használható
állapotban ez állt rendelkezésünkre. Alcíme szerint ekkor politikai lap,
szerkesztője Rádai Lajos, hetenként háromszor jelenik meg 4-6 lapos
terjedelemben.) A Fejér Megyei Hírlapnak az 1999. május 1-jétől május 22-ig,
tehát szintén három heti időtartam alatt megjelenő tizennyolc számát
elemeztük. (Köztudott, de érdemes megemlíteni: a lap hetenként ötször
jelenik meg, 16-20 lapos terjedelemmel.) Tartalmi elemzésünk során azonban
nem csak a három-három hét alatt megjelent írásokra utaltunk, hanem
igyekeztünk figyelembe venni a Székesfehérvár és Vidéke egész évfolyamában
megjelent publikációkat, illetve a Fejér Megyei Hírlap korábbi számait is.
A táblázatokat tanulmányozva látható,
hogy nem sikerült egységes szempontrendszert kidolgozni, ha ugyanis ezt
megtettük volna, akkor elveszítjük azoknak a sajátosságoknak egy részét,
amelyek - történetiségükben is - a két lap különbözőségeire utalnak.
Vezércikkek, belső cikkek - kül- és
belpolitika
A vezércikkek a Székesfehérvár
és Vidéke terjedelmének mintegy 15 %-át foglalják el. Egy részük megfelel
a Helyi sajtó ABC-je című útmutató előírásainak, ám nem érdemes
elmélyülnünk sajtóműfaji kérdésekben. Említettem; lapunk ekkor politikai
lap, a vezércikkek mintegy fele a parlamenti eseményeket kommentálja, a
szabadelvű kormány mellett foglal állást, meggyőző, lelkesült, mégis egyéni
véleményt fogalmaz meg. Pl. a Miniszterelnökünk újévi beszéde című
írás, vagy a Csömör címmel megjelent cikk, a parlamenti ellenzék
"obstrukciós produkcióiról." (Érdemes ebből néhány mondatot idéznünk, mert
óhatatlanul és kísértetiesen a legutóbbi választások után nálunk is
olvasható szövegek jutnak az eszünkbe: "Mikor a nép a szavazó-urnához megy
és képviselőt választ, ítéletet mond az állami ügyek menete és vezetése
felett. Az utolsó választások a szabadelvű párt és báró Bánffy
miniszterelnök kormánya javára döntöttek. Ezt az ítéletet az ellenzék
megfellebbezhetőnek tartotta és vonakodott a nemzetnek a választásokban
nyilvánult akaratát magára nézve kötelezőnek elismerni.")
A vezércikkek másik része
valójában nem vezércikk, csak ezen a kitüntetett helyen szerepel: az első
oldalon, a középen elhelyezett lénia felett, ám úgy, hogy az írás általában
áthúzódik a második oldalra is. Pl. eseménytudósítás a Palotai Olvasókör
jubileumáról, a városi díszközgyűlésről, Néhány szó a kórházi válsághoz
címmel arról, hogy a kórház hasonló fenntartási, fejlesztési gondokkal
küszködött mint jelenleg, mert a város és megye nem jutott dűlőre a közös
finanszírozás ügyében. A helyi közéleti információk (feltehetően azok
fontossága, az olvasóknak szóló tájékoztatás kötelezettsége miatt) tehát
kiszorították a parlamenti tudósításokat, az ország ügyével foglalkozó
általánosabb jellegű írásokat. Egyébként az előbbiekben említett írások
jelennek meg a belső cikkek helyén is. Valójában nem lehet belső cikkeknek
nevezni ezeket, mert szintén eseménytudósítások. (Pl. a tűzoltók
közgyűléséről, a nőegyletről, az Erzsébet népkonyháról stb.) A lényeg:
szinte csak a vezércikkekben és néhány nagyon ritkán jelentkező fővárosi
levélben, hírben jelennek meg az országos érdekű belpolitikai írások,
amelyek a lap terjedelmének 9 %-át jelentik. Ugyanez az arány a Fejér Megyei
Hírlapban 5 %, ám a lap többszörös terjedelme miatt hasábméretben mérve a
négyszerese annak, ami a Székesfehérvár és Vidékében látott napvilágot. Itt
jegyezzük meg, hogy a Hírlapban megjelent megyei vonatkozású belpolitikai
írások közé nem soroltuk be a városi és megyei közgyűlési tudósításokat,
amelyek az egyéb cikkek között kaptak helyet, noha számos esetben politikai
tartalommal is bírtak. De többnyire itt kaptak helyet azok az első oldalon -
a szerző fényképével - megjelenő jegyzetek, amelyek aktuális közérdekű
kérdéseket érintenek jól kitapintható, szerzőkként változó politikai
állásfoglalást is tükrözve. S végül itt kaptak helyet a gazdaságpolitikai
írások is, míg a Gazdaság rovatban megjelenő egyéb írások a nem
politikai tartalmú cikkek között.
Külpolitikai írások a
Székesfehérvár és Vidékében alig jelentek meg. A vizsgált időszakban
egyetlen ilyen tárgyú írás egy híradás a Fejér megyei származású német
nagykövetünk berlini esküvőjéről, amelynek terjedelme 0,5-1 %-ot jelent.
Ugyanakkor a Fejér Megyei Hírlapban a világpolitika eseményeivel foglalkozó
írások terjedelme 3 %, az olyan külpolitikai publicisztikáké, amelyben a
magyar politikusok is cselekvő résztvevők, szintén 3 %. Egységesen
fogalmazva, a külpolitikai írások terjedelme 6 %, a belpolitikai 5 % (szinte
tervszerűnek mondható ez a paritás), azaz a kimondottan politikai
publicisztika a Fejér Megyei Hírlapban összesen 11 %, a Székesfehérvár és
Vidékében 9 %.
Tárcza, szépirodalom
Ha a Székesfehérvár és Vidékét
lapozgatjuk, akkor az első oldalon (és a másodikon, olykor a harmadikon is),
a vonal alatt a Tárcza rovat olvasható. Az itt közölt írások nem
felelnek meg a mai értelemben vett hírlapi műfajnak: többnyire folytatásos
romantikus történetek, kisregények, már címükkel is az olvasói érdeklődés
megnyerésére törekednek. (Sátánszirt, Gyöngyök az érzelmek tengeréből,
Ernesztina keservei, A kis púpos stb.) Többnyire olyan szerzők írásai,
akikről a kézikönyvekben sem találunk adatokat. (Ennek kapcsán érdemes
megemlítenünk, hogy a szerkesztő - feltehetően ha anyagi lehetőségei
megengedik közölhetett volna igényesebb szépirodalmat is. Az 1881
decemberében Székesfehérváron induló Szabadság című lap pl. Vajda
Jánostól, Mikszáth Kálmántól, Bartók Lajostól, Koroda Páltól közölt -
legtöbbször már másutt megjelent - írásokat. A lap 1881 és 1886 között egyik
állandó fóruma volt Mikszáth Kálmánnak, tizenegy Mikszáth-írást jelentetett
meg.)
A szépprózai írások mellett
olvashatunk a Tárcza rovatban kifejezetten helyi vonatkozású, a helyi
közélettel összefüggő írásokat is. Pl. a március 15-én elmondott ünnepi
köszöntő, vagy valamelyik társaskörben elhangzott ismeretterjesztő előadás
szövegét. Legtöbbször a szépprózai vagy egyéb szövegközlések előtt egy-két
vers is található a lapban, általában helyi szerzőtől. (Pl. Mutatvány
kedves emlékű ifjú költőnk sajtó alatt levő költeményeiből címmel.)
Alkalmi versek halottak napjára, az aradi vértanúk kivégzésének
évfordulójára rendszeresen napvilágot láttak, de ami a legérdekesebb, hogy a
rovat kitűnő alkalmat teremtett a helyi személyes kapcsolatok építésére is
(erről majd a későbbiekben is szólok). Többek között gróf Zichy Jenőt
köszöntő verset olvashatunk, ám bizonyára nagyobb érdeklődést és
kíváncsiságot keltett az olvasók körében pl. a Cs... ...1 Annának, F...
.... hoz, Strix Pista emlékkönyvébe című érzelgős versek, hiszen az
olvasók egymás között is konzultálva töprenghettek azon, hogy vajon kik a
címzettek, kik a szerzők.
Nos, a tárca rovat a lap
terjedelmének 21 %-át foglalja el, nehezen tudjuk összevetni a Fejér Megyei
Hírlapban megjelent hasonló írásokkal, mert ott ritkán jelennek meg
szépirodalmi alkotások, mondhatni a tárca (rovat) többnyire üres.
Időszakonként megjelenik a Provincia című irodalmi melléklet (két
oldala be is került a három hetes mintavételünkbe), amely közöl verseket,
elbeszéléseket, valamint olvashatunk kisebb írásokat az ifjúsági
mellékletben, a Hitélet című rovatban is, ám a statisztikát tekintve
azonban ezek terjedelme az 1 % körül mozog. Ennek kapcsán érdemes
megemlítenünk, hogy ugyanakkor a szerkesztőség nagy gondot fordít
színvonalas szépirodalmi írások közlésére. Néhány esztendővel ezelőtt -
értékes díjakkal - novellapályázatot hirdettek, amelyen a hazai szerzőkön
kívül az Írországban élő Kabdebó Tamástól az ungvári Balla Lászlóig számosan
vettek részt: a lap a szombati számokban egy teljes oldalon, fél éven
keresztül közölte a legjobb írásokat. (Minderről részletesebben
tájékozódhatnak az érdeklődők a Fejér Megyei Hírlap e tanácskozás alkalmára
megjelent jubileumi különszámában.)
Egyéb kulturális írások
Természetesen hosszan meditálhatnánk,
hogy miért tűnt el a szépirodalom (nemcsak a vidéki, de az országos sajtóban
is), ám tartalmi elemzésről lévén szó, érdemesebb számba vennünk az egyéb
kulturális vonatkozású közleményeket. A Székesfehérvár és Vidékében ezeknek
három csoportját különböztetjük meg.
Korábban említettük, hogy a
vezércikkek, belső cikkek helyén, illetve azok helyett gyakran kulturális
vonatkozású tudósítások láttak napvilágot. Ám gyakorta a 3-4. oldalon is
olvashatóak ilyen, többnyire különböző bálokról, estélyekről szóló
terjedelmes beszámolók. (Pl. az Izraelita Krajczár és Nőegylet
művészestélyéről egy egész kolummás beszámoló a közreműködők, a résztvevő
hölgyek teljes névsorával, majd a következő számában Nyilvános köszönet
címmel - másfél hasábon - a bálon közcélra adakozók jegyzékével.)
Jelentős számú kulturális vonatkozású
közlemény jelent meg a Hírek rovatban is. Tartalmuk, jellegük
érzékeltetésére csak a gyakran ismétlődő címüket idézzük: Vörösmarty Kör,
Színház, Hangverseny és tánczvigalom, Mulatság, Olvasókörök, Műkedvelő
előadás, Felolvasó estély.
Az egyéb kulturális vonatkozású írások
harmadik csoportja a Székesfehérvár és Vidékében az Irodalom rovatcím
alatt megjelenő folyóirat- és könyvismertetések. Helyi vonatkozásuk nincs
hiszen ezek valójában olyan központi hirdetések, amelyek napvilágot láttak
szinten minden korabeli vidéki hírlapban. (Pl. ismertetések a Magyar
Szalon, a Divat Újság újabb számairól vagy a Magyar Könyvtár című
sorozat újabb köteteiről stb.)
Összegzésként megállapíthatjuk: a
Tárcza rovat nélkül az egyéb kulturális vonatkozású írások a lap
terjedelmének 19 %-át, ha a valójában hirdetésként megjelenő közleményeket
nem számítjuk, akkor 16 %-át teszik ki - míg a Fejér Megyei Hírlapban 32 %-ot.
Látnivaló, a Hírlap
hangsúlyozott szerepet szán a kulturális vonatkozású írásoknak. Minden
számban egy oldalon jelenik meg a Kultúra című rovat, de helyet
kapnak kulturális vonatkozású írások szinte mindenütt: akár az első oldalon
vagy a Magazin, Krónika stb. rovatban is. A lap rendszeresen tudósít
a különféle kulturális rendezvényekről (színházi előadásokról,
kiállításokról, hangversenyekről stb.). Jelentős a helytörténeti írások
száma, ám a szerzők kitekintenek a nagyvilágra, az országra is. A mai nap
krónikája című, naponta megjelenő, két hasábos rovat érdekes
művelődéstörténeti, történeti évfordulókról emlékezik, értekezik. A
Láttuk, hallottuk című rovatban új könyvekről, folyóiratcikkekről,
rádió- és televízió műsorokról olvashatunk szubjektív kommentárokat. A
kulturális vonatkozású kishíreket Kulturmix címmel naponta közli az
újság.
Hírek
Az előbbi fejezetben szerepeltek
már a kulturális élettel összefüggő hírek, ám bármennyire nehéz, érdemes
összehasonlítani a két újságban megjelent összes hír arányát is. A
nehézséget az okozza, hogy a Székesfehérvár és Vidékében a vezércikk, tárcza,
esetleg egy belső cikk, helyesebben tudósítás mellett, után következő
Hírek rovatban megjelenő írások terjedelme sok esetben jóval túllépi a
címes hír vagy az információ terjedelmét is. Egy-egy bűneset leírása a
Székesfehérvár és Vidékében akár egy hasáb terjedelmű is lehet. Ezért csupán
csak érdekességként említem meg, hogy a hírrovat terjedelme (nem számolva az
ide besorolt hirdetéseket) a Székesfehérvár és Vidékében 46 %, a Fejér
Megyei Hírlapban 20 %. Érdemes megemlítenünk, hogy a rendőrségi hírek,
bűnügyek a Székesfehérvár és Vidéke 10 %-át, míg a Fejér Megyei Hírlap
terjedelmének 4 %-át teszik ki. A Székesfehérvár és Vidékében kisebb az
országos (tehát nem helyi jellegű) hírek aránya. Összefüggésben van ezzel
az, hogy itt olyan hírek - pl. gyászhírek - is megjelennek, melyek a Fejér
Megyei Hírlapban a hirdetések között szerepelnek. Mindenesetre érdemes
megemlítenünk: a Székesfehérvár és Vidékében a személyi hírek nagy száma
jelentősen növelhette a lap közönségkapcsolatait az olvasókkal. Csak az
összevissza sorolt, azaz a lapban a legkülönbözőbb helyeken megjelenő ilyen
hírek kezdő szavait sorolom: Eljegyzés, Nyugalomba megy,
Köszönetnyilvánítás, Véglegesítés, Kitüntetés, Temetés, Hymen stb.
Érdemes megemlítenünk még a Hírek rovaton belül kiemelt Anyakönyvi
hírek. Statisztika című, kéthetente megjelenő összeállítást. Ez elsőként
a születésekről, halálozásokról, házasságkötésekről közöl statisztikai
adatokat, majd személy szerint is felsorolja az elhunytak, valamint
házasságra lépők adatait. A foglalkozás és lakcím mellett az elhaltak
esetében közli azok korát és a halálozás okát is. (Azért, hogy érezzük egy
kicsit a kor hangulatát, érdemes felidéznünk a halált okozó betegségek
néhány gyakori elnevezését: tüdőlégdag, aggaszály, hagymáz, veleszületett
gyengeség, ránggörcs stb. Az összeállítás - amely elsősorban székesfehérvári
adatokat közöl - minden bizonnyal fontos tájékozódási eszközt jelentett az
olvasók számára, hiszen itt azokról az elhalálozókról, eljegyzésekről is
tájékozódhattak, amelyekről a hírrovat nem tudósított.
Szolgáltató rovatok, sport
Szolgáltató rovatokban a Fejér
Megyei Hírlap gazdagabb. A Székesfehérvár és Vidéke szolgáltató rovatai a
következőek: Piaczi ártáblázat, olykor Vasúti menetrend, Naptár (a
hírek elején). A Fejér Megyei Hírlapé: Körzeti orvosi ügyelet,
Állatorvosi ügyelet, Hétvégi programok, Heti sportműsor, Bélyeggyűjtemény,
Kulturális ajánló, Időjárás, Horoszkóp, Szolgáltatások (mentő stb.),
Totó-tippek, Tőzsde-térkép, Határidőnapló (a Cégvezetés című kiadvány
nyomán).
Eddig a Székesfehérvár és Vidéke
lapszerkezetét követtük nyomon, ám most át kell térni a Fejér Megyei
Hírlapéra, az előbbiben ugyanis nincs sportrovat. A sportrovat a Hírlap
terjedelmének 17 %-át teszi ki átlagosan. Nagyban közrejátszik ebben a
minden hétfőn megjelenő Ziccer című sportmelléklet. (Olvasottságát mi
sem bizonyítja jobban, mint az, hogy ezekből a számokból sokkal több árus
példány kel el.) A rovat tartalmi megoszlása: 14 % helyi (azaz Fejér
megyei), 2 % külföldi és 1 % országos vonatkozású. (Helyi érdekű cikknek
vettük azokat az írásokat, amelyek Fejér megyei klubok, versenyzők
szerepléséről szóltak, még ha azok országos jelentőségűek is, valamint a
helyi sportolók külföldi szerepléséről szóló tudósításokat is.) A rovat
(illetve a Hírlap) ily módon a helyi sport kedvelőinek, szurkolóinak
nélkülözhetetlen olvasmánya, nem pótolja az országos sportlap, mert nem vagy
kevésbé részletesen (pl. egy országos bajnoki labdarugó mérkőzés esetében)
kommentálja a Fejér megyei vonatkozású eseményeket.
Hirdetések
Mint említettük, a hirdetések a
Hírlap egész terjedelmének 30-35 %-át adják. A Székesfehérvár és Vidékében
ez az arány 34 %, a hasonlóság szinte a lapok fenntartásával összefüggő
maradandó törvényszerűségre utal.
Természetesen nehezen
hasonlíthatjuk össze a Hírlap korszerű, sokoldalúan szervezett
hirdetésszervezői munkáját a Székesfehérvár és Vidékével. Az utóbbiban
nincsenek (vagy ma már nem állapíthatóak meg) reklámriportok, fizetett
közlemények, fizetett politikai hirdetések, olyan mellékletek (Autó,
Építkezés stb.) amelyek zömét hirdetések teszik ki. Míg a Hírlapban
szinte meghatározó, ott jóval kisebb a helyi cégek, szolgáltatók
hirdetéseinek a száma. Annál több viszont az olyan - a központi
hirdetésszervezők által a lapban elhelyezett - hirdetések száma, amelyek
közvetlenül a bécsi, budapesti stb. cégekhez küldendő megrendelésre
biztatják az olvasót. (Rendelje meg Hoff maláta készítményeit, Pserhofel J.
vértisztító labdacsait, a köhögés elleni Szt. György hurut port stb.)
A jól tipografizált, legtöbbször
illusztrált, sajátos vizuális élményt jelentő hirdetések olykor nem
nélkülözik a humort sem, ma is érdekes olvasmányt jelentenek. Erre csak
egyetlen példát: az egyik számban az Irodalom rovat Vörösmarty
Petike című költeményének átköltésével kezdődik. Az átírás eredménye az,
hogy a búskomor Petike nem Juliskát kívánja látni, hanem azt kéri anyjától,
hogy a Pillangó című újságra fizessen elő.
Az Irodalom rovatcím
alatt megjelenő versikét természetesen a gyermekeknek szánt folyóirat
ismertetése - valamint azok a tudnivalók, hogy hol, mennyiért lehet arra
előfizetni - követi.
Helyi vonatkozású közlemények
Természetesen szólhatnánk még a
két újság egyéb tartalmi vonatkozásairól (hasonlóságaikról és
különbözőségükről), ám talán legfontosabb még annak számbavétele, hogy
milyen terjedelemben, arányban jelentek meg a lapokban a helyi vonatkozású
írások. Nos, ezek a Székesfehérvár és Vidéke terjedelmének 57 %-át, a
Hírlapénak 53 %-át adják. A hasonlóság szinte kísérteties, ám, ha nem
vesszük figyelembe a Hírlap sportrovatát (14 %), akkor a Székesfehérvár és
Vidékében nagyobb hangsúlyt kapott a helyi vonatkozású információk stb.
köre. Elsősorban a hírek révén: míg a Székesfehérvár és Vidékében a helyi
vonatkozású hírek 28 %-ot, addig a Hírlapban 10 %-ot tesznek ki. (Persze
hozzájárult ehhez az is, hogy a Székesfehérvár és Vidéke Hírek
rovatában - mint azt már korábban is említettük - a mai értelemben vett
mínuszos, címes hírekhez képest sokkal terjedelmesebb írások jelentek meg.)
Ugyanakkor megállapíthatjuk, hogy a
Székesfehérvár és Vidéke helyi vonatkozású közleményei elsősorban
székesfehérvári vonatkozásúak, terjedelmük összesen 37 %, míg a Hírlapban 16
%. A "vidék" tehát nem jelenik meg olyan hangsúlyozottan mint a lap címéből
gondolnánk. A Fejér Megyei Hírlapban viszont jól érzékelhetők a megyei
érdekeltségű információk stb. közlésének a szándéka, kötelezettsége. A Fejér
megyei (azaz bármely megyei településen élő olvasó érdeklődésére számot
tartható) írások aránya a Hírlapban 12 %, a Székesfehérvár és Vidékében 8 %.
Székesfehérvár kivételével az egyéb Fejér megyei településekről megjelent
írások terjedelme pedig - nem számítva a bűnügyeket - több, mint a duplája a
Hírlapban (9 %), mint a Székesfehérvár és Vidékében (4 %). Azaz a Hírlap
valóban megfelel "megyei" lap funkcióinak. Szembetűnőbben érzékelhetjük ezt,
ha a székesfehérvári vonatkozású és az előbbi értelemben vett megyei és
egyéb megyei települési írások arányát nem a lapok egésze, hanem csak az
ilyen jellegű közleményeik terjedelmének az arányában vizsgáljuk.
Fejér Megyei
Hírlap Székesfehérvár és Vidéke
Székesfehérvári 30
% 65 %
Megyei, egyéb Fejér
megyei települési 70
% 35 %
Láthatjuk, a Hírlap valóban
széleskörű kitekintést nyújt az egész megyére, a megyei településekre, azaz
éppen ennek révén vált, válik közhasznú olvasmánnyá a vidéken élő olvasói,
előfizetői részére is. Mindezzel persze nem akarjuk azt mondani, hogy
ezeknek az olvasóknak nem fontosak a Székesfehérvárról (egy áruház
megnyitásáról, a helyi autóbuszjegyek árának változásáról stb.) szóló
írások, mint ahogy a székesfehérvári olvasók érdeklődésére is számot tarthat
a "vidéki" tudósítások, hírek többsége is.
Helyi sajtó - országos sajtó
Sajnos az elmondott statisztikai
kimutatásokat nem tudjuk hasonló elemzésekkel összevetni, ezért e rövid
összegzésben csak néhány - többé kevésbé általánosítható megjegyzést
teszünk. A Székesfehérvár és Vidéke mint helyi, megyei terjesztésű újság
egyértelműen a helyi vonatkozású publikációival válhatott érdekessé az
olvasóközönség körében. A politikai, elsősorban a külpolitikai írások kisebb
terjedelme, az utóbbi esetben hiánya azonban azok számára, akik ebben a
tárgykörben is tájékozódni kívántak, nem pótolhatták valamelyik országos
napilap előfizetését. Helyi vonatkozású közleményei elsősorban a
székesfehérvári olvasók érdeklődésére számíthattak, ezért minden bizonnyal a
lap vásárlóinak, előfizetőinek a többsége is közülük került ki.
A Fejér Megyei Hírlap politikai
tárgyú írásai révén folyamatosan nyújt tájékoztatást az aktuális bel- és
külpolitikai kérdésekről s ezzel bizonyos mértékig olvasója mellőzheti az
országos lapok olvasását. Azaz esetében - s a többi megyei lap esetében is -
a helyi sajtó valójában az országos sajtó feladataiból is részt vállal. A
Hírlap - Székesfehérvár mellett - sokrétű kitekintés nyújt egész Fejér
megyére. Ez a tény valamint kulturális vonatkozású publikációinak a
Székesfehérvár és Vidékében közölteknél jóval nagyobb aránya, sportrovata
stb. viszont nélkülözhetetlenné teszik azoknak a megyében élő olvasóknak a
számára, aki egyúttal országos lapokat is olvasnak.
Arató Antal
Mellékletek:
Irodalom
- Buzinkay Géza: Kis magyar sajtótörténet. Bp. 1993.
Haza és Haladás Alapítvány, 119 p.
- Dersi Tamás: Századvégi üzenet. Sajtótörténeti
tanulmányok. Bp. Szépirodalmi Kiadó, 525 p.
- Domokos Lajos: PRESS. A nyomtatott és elektronikus
újságírás elmélete.
Bp. Domokos press és pr Betéti társaság, 311 p.
- Eszenyi Miklós: Az újságírás bibliográfiája. Bp.
1996. MBE, 167 p.
- Gombó Pál: Sajtóismeret. Bp. 1977. Tankönyvkiadó, 250
p.
- Kókay György - Buzinkay Géza - Murányi Gábor: A
magyar sajtó története. Bp. É.n. MUOSZ, 229 p.
- Lovas Dániel: A helyi sajtó ABC-je. Lakitelek, 1996.
Antológia Kiadó és Nyomda, 179 p.
- A magyar sajtó története II/2. 1867-1842. Szerk.
Kosáry Domokos és Németh G. Béla.
Bp. 1985. Akadémiai Kiadó, 350 p.
- A magyar sajtótörténet irodalmának válogatott
bibliográfiája (1705-1945). Szerk. József Farkas.
Bp. 1972. MUOSZ, 426 p.
- Műfajismeret. Szerk. Bernáth László. Bp. 1997. MUOSZ,
175 p.
- Műfordítások és poétai rugamok. XIX. századi
előlapjaink paródiái és travesztiái. Válogatta, az utószót és
a jegyzeteket írta Buzinkay Géza. Bp. 1983. Magvető,
446 p.
- Scheiber Sándor: Mikszáth-írások a székesfehérvári
Szabadságban. In: Irodalomtörténet. 1979. 2. sz. p. 433-435.
Hírek, információk
- A Vörösmarty Mihály Megyei
Könyvtár igazgatóhelyettesévé 2000. október 1-i hatállyal Klausz Gábort, a
Gárdonyi Városi Könyvtár korábbi igazgatóját nevezték ki. Munkájához sok
sikert kívánunk!
*
-
A móri Radó Antal Városi Könyvtár millenniumi emléklapot kapott a
Móri Városvédő és
-
-Szépítő Egyesülettől.
*
- A megyei könyvtár a Soros
Alapítvány támogatásával Internet használói tanfolyam szervezett 2000.
november 27 - december 1. között a Fejér Megyei Pedagógiai Szolgáltató
Intézet számítógépes oktató termében.
*
- Megjelent a Kormány
157/2000. (IX. 13.) Korm. rendelete (Magyar Közlöny 2000/93. sz) a
dokumentumvásárlási hozzájárulásról. A rendelet a kulturális törvény hatálya
alá tartozó intézményekben teljes munkaidőben, valamint szakmai munkakörben
foglalkoztatott közalkalmazottakra vonatkozik. Mellékelten (16. o.)
közreadjuk a NKÖM rendelettel kapcsolatos - a minisztérium honlapján is
megtekinthető - közleményt.
*
- A Koncepció az országos
könyvtári, múzeumi, levéltári és közművelődési információs hálózat
fejlesztése az információs társadalomban című dokumentumban
megfogalmazott célok megvalósítására kiírt pályázaton a következő könyvtárak
nyertek támogatást a megyénkben: Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár - 900 eFt,
József Attila Könyvtár (Dunaújváros) - 300 eFt, Nagy Károly Városi Könyvtár
(Bicske) - 300 eFt, Radó Antal Városi Könyvtár (Mór) - 350 eFt. Megemlítjük
még, hogy a Fejér Megyei Levéltár 460 eFt-ot, a Fejér Megyei Múzeumok
Igazgatósága 1.400 eFt-ot, a Fejér Megyei Művelődési Központ 500 eFt-ot, az
Öreghegyi és Felsővárosi Közösségi Ház 200 eFt-ot kapott. A megye
intézményeinek nyújtott támogatás összesen 4.140 eFt.
*
- Az Inter Nationes a
Magyarországi Németek Országos Önkormányzatán keresztül fény-másológépet
adományozott a Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtárnak.
*
- Az NKA Könyvtári
Szakkollégiuma pályázatán mágneses védőkapu felállítására pályázott
sikeresen a megyei könyvtár. Az 50%-os fenntartói önrésznek is köszönhetően
a védőkaput novemberben felszerelték.
*
- Június 22-én megkezdődött a
számítógépes kölcsönzés a megyei könyvtár felnőtt részlegé-ben. A
tapasztalatokról a későbbiekben tájékoztatjuk a kollégákat.
*
- Az Olvasás éve
előkészületeként a Székesfehérvári Városi Könyvtár Sziget utcai
fiókkönyvtára Gondolatok a könyvtárban címmel novemberben prózamondó
versenyt hirdetett felső tagozatos tanulók részére. A verseny kötelezően
elmondott prózáját Vörösmarty Mihály írta, a szabadon választott irodalmi
részlet témája az olvasó, a könyv, a könyvtár volt.
|