Falomb-elégia
Szemközt
ablakok hártyái.
Elhagyatott mozdulatok.
Gyönyörűséges, üres levegő.
Néhány száradó ruhadarab.
Madár villan árnyként.
Megfordulsz, csontos szélkakas:
a tavasznak váratlanul íze támad,
mint egy szikkadt templomi ostyának.
Zongora sárga billentyűi: egy fiatal
fa lombja táncol az ablak alatt
az őszies szélben.
Szikár fények. Ez minden.
Szenvedélyek? Várakozások?
Csak valami iszonyú, jeges előérzet
libeg a makulátlan, struktúrafoszlányokkal
szennyezett térben.
Hallgatag árnyékok alszanak
elsötétített számban.
Végleges tárgyak között élek:
hibátlan befejezés.