TÜSKÉS
TIBOR
„ezt a lapot meg kellett írnom”
Amikor Veres Péter halála után egy esztendővel,
1971-ben fölelevenítettem és lejegyeztem az íróval kapcsolatos emlékeimet,
már megfogalmaztam az igényt: „egyszer a leveleket, a dokumentumokat is
össze kellene gyűjteni”.1 Mindenekelőtt
Veres Péter nagy számú, legendás levelezőlapjára gondoltam. Veres Péter
ugyanis többnyire nem borítékba zárt levél írásához terített papírt az
asztalán, hanem postai levelezőlapot használt az írásbeli kapcsolat tartására.
Még a háború előtt kialakult szokását azzal indokolta, hogy a nyílt levelezőlappal
nem okoz technikai gondot a cenzúrának, nem kell felgőzölni a lezárt borítékot,
másrészt a levelezőlappal korlátozza íráskényszerét, grafomán hajlamát,
ha gondolatait csak a levelezőlap által megszabott terjedelemben közölheti
a címzettel. Veres Péter a hatvanas években rendszeres levélkapcsolatot
tartott azokkal a folyóiratokkal, amelyek tiszteletpéldányt küldtek az
írónak. Ebből a levelezésből tudtommal csak a Valóság szerkesztőségének
írt levelezőlapjaiból jelent meg nagyobb csomó.2
Jegyzetek 1 Tüskés Tibor:
Veres Péterrel Baranyában és a Balatonnál. Jelenkor, 1971. 7-8.
sz. 734-736. p. = Veres Péter koszorúja. Kortársak írásai, emlékezései.
(Szerk. Rádics József.) Táncsics Könyvkiadó, Bp., 1973. 344-347. p. = Tüskés
Tibor: Pannóniai változatok. Szépirodalmi, Bp., 1977. 267-282. p.
Postabélyegző: Budapest, 1961. március 23. Ha nem esne
nagyon terhetekre, megírhatnátok nekem, hogy a Jelenkor idei 1. számában,
a Fiatalok rovatában szereplő Németh Ferenc azonos-e a Szegeden már néhány
év óta írogató Németh Ferivel? Úgy érzem: nem. És úgy érzem, erre a fiúra
(bár úgy sejtem, már nem gyerek-fiú) érdemes ügyelni. Sokan írnak ma jó
verseket, jó kis verseket, a vidéki folyóiratokban még inkább, mint a pestiekben,
de most is nagyon kevés az olyan vers, éppúgy mint évekkel ezelőtt, amikor
egyszer már beszéltem róla, amelyekben az ember megérezné a nagyság igényét,
és még kevesebb az olyan, amelyikben a köz dolgai – nemzet, nép, társadalom
– nem szólamokban, hanem szív szerint volnának jelen. Ilyennek érzem a
Jeltelen köveket. Kicsoda-micsoda a költő? Hol él, mit csinál? Azt sejtem,
hogy Sárvíz menti gyerek. – Buzás Huba verse is kedves, tiszta.
Üdvözlettel
Veres Péter Kézzel, tollal írt levelezőlap. Címzés: Jelenkor szerkesztőségének, Pécs, Széchenyi tér 16. Postafiók 24. Feladó: Veres Péter, Budapest, II. Gárdonyi Géza út 60. Németh Ferenc: Jeltelen kövek című hosszú verse megjelent: Jelenkor, 1961. 1. sz. 78-80. p. A folyóirat 1973-ig összesen tizenhét versét közölte. Szegeden élő költő. A szegedi Tiszatáj 1952. és 1967. között számos versét és kritikai írását publikálta. Buzás Huba: Nézz a Séd vizére című verse megjelent: Jelenkor, 1961. 1. sz. 80. p. Veszprémben élő költő. Az utóbbi években verseskötetei is napvilágot láttak. [Budapest] 1961. május 11. Megkaptam
a levelet, és mivel én minden levélre, amelyik választ kíván, lehetőleg
azonnal válaszolok (ti. addig nem tudok írni, nem tudom a magam dolgát
végezni, amíg a másokét el nem intéztem), íme a pillanatnyi válaszom:
Üdvözlettel
U.i.
Veres Péter A tapolcai utat nem felejtem el. Nagyon kedves volt! Kézzel, tollal írt levelezőlap. Címzés: „Jelenkor” szerkesztőségének, Pécs, Széchenyi tér 16. Pf. 24. Feladó: Veres Péter, Budapest, II. Gárdonyi Géza út 60. megkaptam a levelet: a Jelenkor szerkesztőségének kéziratot kérő levelét. – A tapolcai út: Veres Péter 1960. tavaszán részt vett Keszthelyen a dunántúli diákság Helikon ünnepségén. Az egyik nap elkísérte a Tapolcára vonaton kiránduló pécsi diákok csoportját, akik Ivasivka Mátyás tanár-karnagy vezetésével az úton végig népdalokat énekeltek. [Budapest], 1962. április 26. Nyugtázom
a lapot és köszönöm a levelet. Ahogy az Írószöv. titkársága értesített,
a könyvhéten nekem oda, hozzátok kell menni. Gondolom, majd keríttek alkalmat,
hogy beszélgessünk egy kicsit.
Veres Péter
Kézzel, tollal írt levelezőlap. Címzés: „Jelenkor” szerkesztőségének, Pécs, Széchenyi tér 16. Feladó: Veres Péter, Budapest, II. Gárdonyi Géza út 60. a könyvhéten nekem oda, hozzátok kell menni: Veres Péter 1962. tavaszán Pécsett az ünnepi könyvhét vendége volt. – a „Megszállottak” című filmről: Werner István: Egy filmről, mely végre mondott is valamit című rövid jegyzete megjelent: Jelenkor, 1962. 2. sz. 255-256. p. [Budapest], 1962. május 2. Éppen amikor
a levelet megkaptam, akkor hívott fel az Írószöv. titkársága, hogy Pécsett
a könyvheti megnyitó 27-én lesz. És azt is mondta, hogy Illyés Gyula Szabolcsba
megy, Mesterházi meg Győrbe.
Veres Péter
Kézzel, tollal írt levelezőlap. Címzés: „Jelenkor” szerkesztőségének, Pécs, Széchenyi tér 16. Feladó: Veres Péter, Budapest, II. Gárdonyi Géza út 60. Pécsett a könyvheti megnyitó: Pécsett 1962. május 27-én a könyvhét ünnepélyes megnyitása alkalmából a járási tanács nagytermében rendezett irodalmi esten Veres Péter Irodalom és történelem címmel szabadelőadást tartott. Balatonakarattya, 1962. július 5. Hajaj! Első
olvasásra még fellélegzettem: nem is olyan borzas ez, mint amilyennek gondoltam,
de aztán ahogy elkezdtem kritikusan olvasgatni, a bordái közé is behatolni,
elment a kedvem. Sajnos az élőbeszédnek nemcsak varázsa, hanem szalmája
és pelyvája is van.
Üdvözlettel
Veres Péter [U. i.]
Kézzel, tollal írt levél, boríték nélkül. nem is olyan borzas ez: Veres Péternek a pécsi ünnepi könyvhét megnyitóján tartott előadását a Jelenkor szerkesztősége magnetofonszalagra vette, az előadás szövegét a folyóiratban közölni kívánta. A gépiratos szöveget – majd a levonatot is – közlés előtt javításra és jóváhagyásra a szerkesztőség elküldte az írónak. Veres Péter előadása Irodalom és történelem címmel – csillag alatt az élőszóra történő hivatkozással – megjelent: Jelenkor, 1962. 4. sz. 527-529. p. [Balatonakarattya,] 1962. augusztus 28. Most én is
dunántúli vagyok néhány napig. De a Jelenkort még otthon, Pesten kaptam
meg. Köszönöm a figyelmességet. Csak egyetlen sajtóhiba van a felszólalásban:
„elfelejtődtek” – ti. a buta szövegek – helyett „elfojtódtak” jött ki a
nyomdából. No mindegy. Stílszerűen szólva: csakugyan: több is veszett Mohácsnál…
(Mellesleg fura bőbeszédű íze van ennek az én élőbeszédemnek. Az ilyent
ne nézze az ember tökéletesség-igénnyel, mert nagyon elmegy a kedve.)
Üdv.
Veres Péter Kézzel, tollal írt levelezőlap. Címzés: „Jelenkor” szerkesztőségének, Pécs, Széchényi tér 17. Pf. 24. Feladó: Veres Péter, Balatonakarattya, Thököly út 21. a Jelenkort még otthon, Pesten kaptam meg: a Jelenkor 1962. 4. számát. – a felszólalás: Veres Péter: Irodalom és történelem című előadásának szövege. Megjelent: Jelenkor, 1962. 4. sz. 527-529. p. – elsietve írtam: Veres Péter Éljenek az írók az új lehetőségekkel. Népszabadság, 1962. augusztus 26. 7. p. – a Jelenkor is havilap lesz: a Jelenkor 1963. januártól jelent meg havonta. – angol versek közlése: Új angol költőktől. Lakatos Kálmán fordításai. Jelenkor, 1962. 4. sz. 516-520. p. – a Nászi szél költője: Philip Larkin. – Menyhárd Alfréd: írása: Költő az atomkorban. (Levél a Szerkesztőhöz.) Jelenkor, 1962. 4. sz. 535-536. p. Verseit is rendszeresen közölte a lap. A szerzőről bővebben: Tüskés Tibor: Leletmentés. Egy elfelejtett költő: Menyhárd Alfréd. Várhely, 2004. 1. sz. 97-99. p. Ugyanitt a költő négy verse is olvasható. – a „vidéki irodalom”: Tüskés Tibor: Vidék és irodalom. Jelenkor, 1962. 4. sz. 530-534. p. – a Granasztói részlet: Granasztói Pál: Zenéről. (Naplójegyzetek 1961-1962.) Jelenkor, 1962. 4. sz. 466-472. [Második rész.] Jelenkor, 1962. 5. sz. 585-592. p. Az írás vitát, illetve több hozzászólást – pl. Fodor András, Kassák Lajos, Pernye András, Vitányi Iván írását – váltotta ki a folyóiratban. [Budapest,] 1963. február 28. Valami lelkiismeretféle
mocorog bennem, hogy illene már megköszönni, amiért külditek a lapot, holott
én még nem küldtem nektek semmit. (Ami megjelent nálatok, azt ti szereztétek
egy ügyes magnóval.)
Veres Péter
Kézzel, tollal írt levelezőlap. Címzés: „Jelenkor” szerkesztőségének. Pécs, Széchenyi tér 16. Feladó: Veres Péter, Budapest, II. Gárdonyi Géza út 60. Ami megjelent nálatok: Veres Péter: Irodalom és történelem. Jelenkor, 1962. 4. sz. 527-529. p. – a pécsi kis költő-konferenciáról szóló írások: a fiatal költők országos találkozóját Pécsett 1963. január végén tartották. A róla szóló írások a folyóiratban: Tüskés Tibor: Az írói magatartásról. (A fiatal költők országos találkozója alkalmával rendezett ünnepi irodalmi est megnyitója.) Jelenkor, 1963. 2. sz. 168-170. p.; Gyurkovics Tibor: Nem egymás ellen, hanem egymásért. (Hozzászólásként elhangzott a fiatal költők pécsi találkozóján.) Jelenkor, 1963. 2. sz. 171-173. p. Vö. a találkozó egyik résztvevőjének napló-beszámolójával. Fodor András: Ezer este Fülep Lajossal. II. kötet. Magvető, Bp., 1986. 144-147. p. Postabélyegző: Budapest, 1963. március 8. Hidd el, nem
azon múlik, hogy akarok-e vagy sem. Egyszerűen: érvényesül az öregedés
ökonómiája, csökken a „heurisztikus” telítettség, kevesebb a felfedeznivaló,
illetve az abból elmondható. Most nem annyira politikai akadályokra gondololok,
mint inkább arra, hogy vannak dolgok, amelyeket nem bír el a mi társadalmunk,
nem bírnak el írótársaink, még a legfiatalabbak sem. Az öregedő író gondolati
tapasztalatai, ítéletei igazság talanokká válhatnak, mert akadályoznák
a fiatalokat, hogy olyan bolondok, gyermeteg önmagukban hívők legyenek,
mint amilyen ő volt a maga ilyen korában. A legtöbb öreg inkább hízeleg
a fiataloknak, mert tőlük függ a „halhatatlansága”.
Üdv.
Veres Péter Kézzel, tollal írt levelezőlap. Címzés: Tüskés Tibor főszerkesztő, „Jelenkor” szerkesztőség, Pécs, Széchenyi tér 16. Feladó: Veres Péter, Budapest, II. Gárdonyi Géza út 60. Hidd el, nem azon múlik: a Jelenkor szerkesztősége kéziratott kért Veres Pétertől. [Budapest,] 1963. július 6. Fene egye
meg, akármit fanyalognak némely kritikusok: én jól mulattam az Epeios akción,
és ez mindennél többet ér. Én ti. katona voltam nehány hadseregben, hadifogoly
is voltam, rab is, munkaszolgálatos s a végén honvédelmi miniszter is.
Ismerem ezt az intézményt alulról, sőt legalulról is és legfelülről is.
Nahát! Mondjátok ezt meg Örsinek, akinek nem minden kísérletétől szoktam
elragadtatva lenni. Nyilván ő is volt katona, mert ezt anélkül így megírni
csoda volna, s amellett nyilván ugyanúgy, mint én, író-intelligenciával
kellett kis-katonának lennie, ha nem is köz-katona volt, mint én. Biztosan
nem, mert a legfelsőbb katonákhoz ennyire közel csak a tisztiszolgák kerülhetnek.
De azok sem hivatalban, hanem csak neglizsében ismerhetik őket. No elég!
Az esztétikai és dramaturgiai okoskodásokat (a televízión különben nem
láttam, ott mindent elfuserálnak) másoknak hagyom. Én jól mulattam, és
ezt nem minden írásmű tudja elérni velem.
Veres Péter
U. i.
A lapot még nem olvastam. Igaz is: az eszmei tartalom is jó, bár sokszor megírták, de mindegy! Kézzel, tollal írt levelezőlap. Címzés: „Jelenkor” szerkesztőségének, Pécs, Széchenyi tér 17. Feladó: Veres Péter, Budapest, II. Gárdonyi Géza út 60. jól mulattam az Epeios akción: Örsi Ferenc: Epeios akció. Tévé-szatíra két részben. Jelenkor, 1963. 5. sz. 387-397. p.; Jelenkor, 1963. 6. sz. 490-500. p. [Budapest,] 1963. július 16. Hogy lássátok,
milyen megbízható és engedelmes állampolgár vagyok, legalábbis azonnal
válaszolok. Igen, olvastam azt a cikket is a korszerű művészet kérdéséről.
De ehhez csak annyit tudnék mondani: helyes! Úgy van! Na jó, de hát ezt
írjam meg? Lehet, hogy egy-két tétele körül tudnék gondolkodni, de kinn
hagytam a lapot Akarattyán, és így fejből nem tudok belekötni egyetlen
sorába se.
V. P.
Kézzel, tollal írt levelezőlap. Címzés: „Jelenkor” szerkesztőségének, Tüskés Tibor főszerkesztő, Pécs, Széchenyi tér 17. Feladó: Veres Péter, Budapest, II. Gárdonyi Géza út 60. olvastam azt a cikket is a korszerű művészetről: Tüskés Tibor: A korszerű művészet felé. Jelenkor, 1963. 6. sz. 534-540. p. Az írás nyomán a korszerű művészet kérdéséről élénk vita bontakozott ki a folyóiratban. A kérdéshez – többek között – hozzászóltak: Bencze László, Koczogh Ákos, Lantos Ferenc, Major Máté, Vámos Ferenc. – a kispolgáriság vita: az Új Írás című folyóiratban Veres Péter írásával nyílt és zárult. Veres Péter: Kispolgáriság? Új Írás, 1963. 5. sz. 611-615. p.; Veres Péter: Kispolgáriság? – mégegyszer. Új Írás, 1963. 9. sz. 1116-1122. p. Budapest, 1964. február 2. Megint csak
levélben jelentkezem. S abban is csak közvetítésre kérlek fel. Örsi Ferinek
kellene átadnod azt az üzenetemet, hogy nemcsak az enyéimnek, gyerekeimnek
és unokáimnak tetszik a Tenkes kapitány, hanem nekem is. Fenébe hajítom
a dramaturgiát, és mulatok a nem is kissé primitív történeteken. Az se
baj, ha Robin Hood és Tell Vilmos hatások érződnek. Ha már szórakoztatni
kell az embereket, inkább ilyen legyen, mint fülledt, morbid és üzleti
hátsó szándékoktól bűzlő perverzitás. Annak is örülök, hogy az Epejosz-akciót
külföldön is értékelték.
Veres Péter
U. i.
Kézzel, tollal írt levél, borítékban. Címzés: Jelenkor szerkesztősége, Tüskés Tibornak, Pécs, Széchenyi tér 17. Feladó: Veres Péter, Budapest, II. Gárdonyi Géza út 60. tetszik: Örsi Ferenc: A Tenkes kapitánya című televíziós sorozat. A film kísérőzenéjét Vujicsics Tihamér szerezte. – az Epejosz-akció: Örsi Ferenc: Epeios akció című tévé-szatíra. L. Veres Péter 1963. július 6-i levelét. – Ilku Pál mai nyilatkozata: A Népszabadság interjúja Ilku Pál művelődésügyi miniszterrel. A művészi alkotó munka irányításának módszereiről, az előzetes és utólagos kritikáról. Népszabadság, 1964. február 2. 7. p. [Budapest,] 1964. február 6. Megkaptam
a Bertha Bulcsu által aláírt levelet, és amint már Tüskés Tibornak mondtam,
egy levélre én mindig könnyen válaszolok. Egyszerűen lehetetlen nem-válaszolni.
Addig úgyse tudok dolgozni, amíg az asztalomon elintézetlen levelek vannak.
Veres Péter
Kézzel, tollal írt levelezőlap. Címzés: Jelenkor szerkesztőségének, Pécs, Széchenyi tér 17. Feladó: Veres Péter, Budapest, II. Gárdonyi Géza út 60. a Bertha Bulcsu által aláírt levél: Bertha Bulcsu – ebben az időben a Jelenkor folyóirat prózai rovatának szerkesztője – kéziratot kért Veres Pétertől. Az író által küldött és a folyóiratban közelesen megjelent írás: Veres Péter: A szellemi kültelken… (Realista elmélkedés az abba nem hagyható vitáról.) [A Budapest-vidék problémáról.] Jelenkor, 1964. 11. sz. 1031-1034. p. A „vidék és irodalom” viszonyáról 1962-ben zajlott vita a Jelenkor folyóiratban. – ne aggodalmaskodjatok: ebben az időben már éles irodalompolitikai támadások érik a Jelenkort. Kiemelkedik a Népszabadság szerkesztőségi (valójában Szabolcsi Miklós által fogalmazott) cikke: Tévedések és torzítások. Népszabadság, 1963. december 8. 7. p. – Ilku Pál nyilatkozata: L. Veres Péter 1964. február 2-i levelét. [Budapest, 1967. június 29.]
Leveledre
egyelőre ennyit: 10-15-ike közt lenne nekem a legalkalmasabb. István fiam
a gyerekeivel júl. 10-től Akarattyán lesz, ő tud vezetni, s akkor nem vagyunk
hozzákötve a fogadott sofőrhöz.
Veres Péter
Kézzel, tollal írt levelezőlap. Címzés: Tüskés Tibor író, Pécs, Surányi Miklós u. 25. Feladó: Veres Péter, Budapest, II. Gárdonyi Géza u. 60. Balatonakarattya, Thököly u. 21.
A levél előzménye: Veres Péter Balatoni jegyzetek címmel írást közölt
a Jelenkorban. 1966. 8. sz. 712-721. p. Erre válaszolt Tüskés Tibor
Levél Veres Péterhez a Balaton „védelmében” címmel. Jelenkor,
1966. 10. sz. 956-961. p. Veres Péter azt javasolta: „ha időnk és lehetőségünk
volna hozzá”, közösen járják körül a Balatont. Veres Péter: Levél „Balaton-ügyben”.
Jelenkor, 1967. 1. sz. 51. p. A közös utazásra – az író István fia
által vezetett gépkocsin és Fodor Andrással kiegészülve – 1967. július
10-én került sor. A közös utat Siófokon kezdték. Tüskés Tibortól Balatonfüreden
váltak el, Veres Péter Fodor Andrással Budapesten fejezte be az utat.
Postabélyegző: Budapest, 1967. július 1. Tegnap írtam
egy előzetest, de közben beszéltem a fiammal, és véglegesítettük a dátumot.
Nekem júl. 10., hétfő volna a legalkalmasabb. Júl. 5-én ki számítok
menni, júl. 9-én jön a fiam a családjával, a kocsi odakinn lesz és megcsinálhatjuk
a körutat. Utána én hazajövök, mert 14-én előadásom van.
Veres Péter
Kézzel, tollal írt levelezőlap. Címzés: Tüskés Tibor úrnak, Pécs, Surányi Miklós u. 25. Feladó: Veres Péter, Budapest, II. Gárdonyi Géza u. 60. Balatonakarattya, 1967. július 5. Jó, hát legyen
Siófok 8 óra körül. Gondolom, részünkről nem lesz akadály, ámbár ezt gépjárműnél
sose lehet tudni.
Veres Péter
Kézzel, tollal írt levelezőlap. Címzés: Tüskés Tibor úrnak, tanár, író, Balatonfenyves, Tavasz u. 28. Feladó: Veres Péter, Balatonakarattya, Thököly u. 21.
nektek kell írni: az utazásról szóló beszámoló: Tüskés Tibor: Veres
Péterrel a Balaton körül. Jelenkor, 1967. 9. sz. 821-825. p. Az utazás
lírai megörökítése Fodor András verse: Veres Péterrel a Balatonnál.
Jelenkor, 1971. 9. sz. 772-773. p. Az utazásról Fodor András naplójában
is szó van. Fodor András: Ezer este Fülep Lajossal. II. kötet. Magvető.
Bp., 1986. 514-517. p. – A témához kapcsolódó további írások: Veres Péter:
Az akarattyai naplóból.
[Budapest,] 1967. július 11. Muszáj valamit
hozzátennem a tegnapi zsúfolt nap dolgaihoz. A boglári, nagybereki, szigligeti
és máshol való megjegyzéseimhez, amennyiben csakugyan írsz róla, valahol
tedd hozzá: én továbbra is azt mondom: mit tudna itt 50-60 ezer holland
kertész, de akárcsak néhányezer körösmenti, békési és csongrádi magyar
kertész csinálni.
Veres Péter
Kézzel, tollal írt levelezőlap. Címzés: Tüskés Tibor tanár úrnak, író. Balatonfenyves, Tavasz u. 28. Feladó: Veres Péter, Budapest, II. Gárdonyi Géza u. 60. Budapest, 1967. július 23. Ugye bizony
túlságosan összemaszatoltam én ezt a kéziratot. De úgy gondolom, ha már
ennyi időt és energiát beleadunk, akkor legyen pontos és hiteles minden
apró részletében és minden kis mozzanatában. És persze a Veres Péter-i
logika is teljesebben érvényesüljön benne.
Veres Péter
[U. i.]
Ha akarod, a kihúzott akarattyai és almádi mondatok helyett be akarsz írni valamit, ezt ajánlanám: Almádit – amely Péter bácsi szerint nem véletlenül kaphatta a nevét –, elöregedett kertjeit és a mögötte levő kopár pusztaságot már meg se néztük, az akarattyai „dzsungelt”, amelyben kánaánian szép kiskertek is akadnak (minden tíz közül egy-kettő) az elvadult többiek között, már csak Fodor Andrásnak mutathatta meg Veres Péter, akivel együtt fejezték be Budapesten az utat. Kézzel, tollal írt levél, borítékban. Ajánlott. Címzés: Tüskés Tibor tanár úrnak, író, Balatonfenyves, Tavasz u. 28. Feladó: Veres Péter, Budapest, II. Gárdonyi Géza u. 60. ezt a kéziratot: Tüskés Tibor: Veres Péterrel a Balaton körül című írását megjelenés előtt jóváhagyásra elküldte Veres Péternek, aki – hogy „minden kis mozzanatában” pontos és hiteles legyen – néhány igazítást kért. |