Új Forrás - Tartalomjegyzék - - 2006. 5. sz.
 
 
 
Úton
 

Messzi cél hívott,
egymást biztatva kerekedtünk fel.
Lovaink megbetegedtek,
gyalog indultunk tovább.
Lábunk kisebesedett,
megszálltunk éjszakára.
És még néhány napra, évre.
A pásztorok elmondták, hogy
a lovak szárnya a sakáloké lett.
Megtanultuk elviselni a sivatag híreit,
ma már nem sírnánk a nomádok előtt.
Szemünk nyugtalanul pásztázza
a horizontot: honnan érkezik
segítség, és honnan
a pusztulás új erői.
Sokadik nemzedéke vagyunk
azoknak, akik elindultak.
Más nyelvet beszélünk. Másnak
örülünk, és más tölt el
félelemmel. De ugyanúgy
biztatjuk egymást: ha mi nem,
úton vannak mások,
talán éppen erre.