Új Forrás - Tartalomjegyzék - - 2006. 3. sz.
 
 
HALMAI TAMÁS
 
 
A vendéglátó öröme
(Egy 12. századi délkelet-kínai legendáriumból)

 

Történt pedig, hogy három barát, sorsával elégedetlen mind a három, új és boldogabb sorsot óhajtott magának. Tudták, hogy csak egyetlen ember elég bölcs és magányos ahhoz, hogy tanáccsal áldhassa meg őket: Konfuciusz. Vagy Hérakleitosz. Vagy a legbölcsebb rabbi. Útnak indultak tehát, hogy felkeressék Konfuciuszt, vagy Hérakleitoszt, vagy a legbölcsebb rabbit. Hosszú hegyeket és puha fényeket hagytak maguk mögött, míg elértek az egyetlenhez.
     A mester megörült a poros vándoroknak. Frissítő teával és tiszta éggel kínálta őket.
     – A tudást kerestem, de csak betűket találtam – szólt az első boldogtalan.
     – Csak tudást kerestél, de a betűket találtad: örülnöd kellene ennek – mosolygott Konfuciusz, vagy Hérakleitosz, vagy a legbölcsebb rabbi.
     Az első boldogtalan lehajtotta a fejét.
     – Az élet titkára vágytam, de minden kérdésem a tengerbe veszett – bökte ki a második.
     – Míg nem találod meg a kérdést, mely megválaszolja önmagát, hiába is jössz hozzám – szürcsölt teájából, óvatosan, mert forró volt, Konfuciusz, vagy Hérakleitosz, vagy a legbölcsebb rabbi.
     A második elpirult és zavarában csuklani kezdett.
     – Én csak keresek. És nem találok – szégyenkezett a harmadik.
     – Amit keresel, a helyén van. Te vesztél el. Hagyd, hogy megtaláljanak.
     A harmadik úgy tördelte a kezét, mintha háborút akarna eldönteni, jóllehet csak megilletődött.
     Mikor a búcsúzkodásra került sor, Konfuciusz, vagy Hérakleitosz, vagy a legbölcsebb rabbi végigsimított a szakállán, és halkan, hátha nem hallják meg, azt mondta:
     – Nem tudtam segíteni rajtatok. De csak azért, mert nincs segítség, nincs sors és nincs tanács. Háromszáz éve járt erre utoljára élő. Látogatásotok megörvendeztetett. Elégedjetek meg örömömmel, az egyetlen válasszal, mely méltó hozzátok és a boldogtalansághoz, pedig jósolhatatlanul egyszerű. Csak egy korty közönséges tea kell hozzá. Vagy idegenek földerülő arca. Esetleg néhány dezertőr isten. Köszönöm, hogy a tükörből nem az néz vissza rám, akivé nélkületek lettem volna.
     A három vándor szívében boldog derűvel távozott.
     Konfuciusz, vagy Hérakleitosz, vagy a legbölcsebb rabbi sóvárogva nézett utánuk.