|
Azon tűnődtem
Azon tűnődtem a klotyón,
mi is a szerelem bennünk?
Mi a szubsztrátum,
amire vágyik testünk, lelkünk?
Ráébredtem: Isten visszfénye
a nem ismerten is áhított dolog,
amit a másikban hajszolunk:
boldogok, boldogtalanok.
Nem éppen romantikus körülmények
között tört rám a fölismerés e "tárgy"-ban,
de igéző szemed meggyőzött,
mikor délután gyanakvón "vizsgáltam".
Te voltál, és mégsem a magadé,
enyém? s én a tiéd? tiédtelen, de az enyém sem
mindig várt Hatalmas Valakink
ölelő, szent bűvöletében.
(1993)
|
|