független elektronikus újság

Szerkesztő: Bika Julianna
E-mail: bikajuli@cox.net

93. szám
2006. november 1.


NOVEMBEREST
SOMLYÓ ZOLTÁN

      Novemberest. A város szélén járok.
      A Körös fázik. Egy kutya ugat.
      Az íves, bordás, nagy vasúti hídra
      fakó bánatot ejt a napnyugat.
      
      Kabátom szélén kóróvert barázdák.
      Nagy füstöt okád az utolsó ház.
      Kezem remegve a szívemre hajtom:
      valaki messze-messze zongoráz.
      
      Az ősz ködén át felémzongorázza
      az augusztust, a szeptembert: Meát...
      Az esti gyors süvítve jő keletről
      s robog nyugatra a vashídon át...
cikk küldése | nyomtatási verzió [HHRF szolgáltatás!]

Amerikai Egyesült Államok

BUDAPESTTŐL ERDÉLYIG
15 ÉV FOTOGRÁFIÁJA

      Amerikai fotográfus budapesti és erdélyi képeit tartalmazó fotóalbumának 3 hetes könyvbemutató körútja utolsó állomása a sarasotai Petőfi Klub
      november 1. és november 3. között.
      E-posta: spinder@pronet.hu
      Stephen Spinder - Studio 54: 1062 Budapest, Bajza u. 54.
      Tel: 36 1 331 2601 - Mobil: 36 70 214 7221
      USA Hidden Valley Rd, Rochester, New York, 14624 –
      Tel: (585) 247 7956
      E-posta: stephen@spinderartphoto.com
      www.spinderartphoto.com
cikk küldése | nyomtatási verzió [HHRF szolgáltatás!]

FÉSZEK KLUB
ÚJ HELYEN

      A 37. évadot új helyen kezdi a New York-i Fészek klub a First Hungarian Literary Club, az Önképzőkör helyiségében:
      323 East 79th Street, New York, N.Y. 10021
      Az első előadásra 2006. november 1-jén este 7.30 kor kerül sor. Kövesdy Pál az „Emlékezet és történelem, 1956-2006”
      Az előadó összehasonlítja 56-os emlékeit a ma tapasztalható történészi megállapításokkal, kiemelve jelentős politikai és irodalmi személyiségeket, mint
      Nagy Imre, Vásárhelyi Miklós, Bibó István, Határ Győző, Király Béla és Faludy György.
      November 15-én Técsy Sándor „Hat évtized versekben” című előadóestjére kerül sor.
      323. East 79th Street, New York, N.Y. 10021
cikk küldése | nyomtatási verzió [HHRF szolgáltatás!]

MAGYAR FILMNAPOK A LINCOLN CENTERBEN

      „Ellenállás és Újjászületés: A magyar mozi 50 évvel ’56 után” címmel kezdődött október 27-én vetítéssorozat Lincoln Centerben október 27 és november 16. között. Közel harminc Magyar film kerül bemutatásra.
      „’56-ra emlékezve” címmel az idén 50. évfordulóját ünneplő forradalomnak emlékét őrző alkotásokat vetítenek, köztük Fábri Zoltán Húsz óra (1965) és Gothár Péter Megáll az idő (1983) című legendás filmjeit. A „Tisztelet Jancsó Miklósnak” című válogatásban a 85 éves mester régi filmjei, mint például a Szegénylegények (1965) vagy a Csillagosok, katonák (1967) mellett az új Jancsó-filmeket a Nekem Lámpást adott Kezembe az Úr Pesten (1999) című film képviseli. Az „Új magyar film” elnevezésű programba a közelmúlt kiemelkedő filmalkotásaiból válogattak a szervezők. Antal Nimród, Fliegauf Benedek, Hajdu Szabolcs, Janisch Attila, Kocsis Ágnes, Mundruczó Kornél, Pejo Robert Adrián, Török Ferenc és Szomjas György egy-egy alkotását mutatják be.
      A vetítéssorozathoz „A magyar film aranykora” címmel filmplakát-kiállítás is társul, melyen 200 darab1912 – 45 között készült filmplakát lesz látható.
      Az „Ellenállás és Újjászületés” című vetítéssorozat a Film Society of Lincoln Center és a Magyar Filmunió közös rendezvénye a New York-i Magyar Intézet együttműködésével.
      Az 1969-ben alapított Film Society of Lincoln Center egyike a legrégebb idő óta működő amerikai filmintézeteknek. Filmfesztiválja, az évente megrendezett New York Filmfesztivál, valamint a New Directors/New Films elnevezésű szemle.
      (filmunio.hu)
      www.filmlinc.com
cikk küldése | nyomtatási verzió [HHRF szolgáltatás!]

GEORGE WASHINGTON DÍJKIOSZTÓ VACSORA

      2006. november 15-én, szerdán este 7-től tartja a tavalyi évben ötvenéves jubileumát ünneplő Amerikai Magyar Alapítvány, az American Hungarian Foundation évi George Washington díjkiosztó vacsoráját a New York-i Waldorf Astoria hotelban.
      Az idei év kitüntetettjei: Adrienne Vittadini ismert divattervező, Karsai Béla székesfehérvári műanyagfeldolgozó holding vezetője, Lauer Edith az Amerikai Magyar Koalició tiszteletbeli elnöke és dr. Somogyi Balázs ortopéd orvos, a Connecticuti Magyar Kulturális Egyesület elnöke.
      Információ: Prof. August Molnár
      Tel: (732) 846-5777, fax: (732) 249-7033.
      http://www.ahfoundation.org/
cikk küldése | nyomtatási verzió [HHRF szolgáltatás!]

VUJITY TVRTKO
"POKOLI TÖRTÉNETEK"

      2006. november 18-án szombaton, du 6-kor a Magyar Házban a népszerű újságíró-riporter Vujity Tvrtko, a TV2 alapító tagja, több szakmai díj tulajdonosa Pokoli történetek címmel megjelent könyvét mutatja be.
      213 East 82nd St. NY.
cikk küldése | nyomtatási verzió [HHRF szolgáltatás!]

AMERIKAI MAGYAR MÚZEUM

      November 4, szombat du. 4 órától Passaic-i Amerikai Magyar Múzeumban megemlékezést tartanak.
      50 évvel ezelőtt, 1956. november 4-én hajnalban a szovjet kommunista birodalom óriási haderővel megtámadta a magyar fővárost és vérbe fojtotta a szabadságot. Véres megtorlások, kivégzések, hosszú börtönbüntetések, elhurcolások következtek, s 200 ezer magyar elmenekült az országból.
      A megemlékezés programja:
      4:00 órakor a Szent István rk magyar templomban misét mond Mustos István plébános.
      5:15 órakor a "Lant és Toll Irodalmi csoport" emlékműsort ad a templomban magyar nyelven "Arccal a földnek" címmel.
      7:00 órakor a Mindszenty Kultúrközpontban a közöttünk élő 1956-os menekültekről emlékeznek meg.
      8:00 órakor "Carpathian Symphony" című 1956-os emlékműsor közreműködői: Carpatia együttes Magyarországról, Csűrdöngölő néptánc együttes és az Életfa zenekar.
cikk küldése | nyomtatási verzió [HHRF szolgáltatás!]

MARTON KATI KÖNYVBEMUTATÓ
56-OS KIÁLLÍTÁS

      2006. november 4-én délután 3.30-kor a New Canaani könyvtár előadótermében emlékeznek meg a helybeli magyarok az 1956-os magyar forradalom bukását követő exoduszról. Ünnepi beszédet mond Papp László építész, majd Kati Marton „The Great Escape”. könyvbemutatójára kerül sor.
      Info: papparch@aol.com
cikk küldése | nyomtatási verzió [HHRF szolgáltatás!]

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS

      A Magyar Köztársaság Oktatási és Kulturális Minisztériumának Határon Túli Magyarok Titkársága és a Balassi Bálint Magyar Kulturális Intézet pályázatot hirdet magyar nyelvi és hungarológiai képzésre vonatkozó magyar állami ösztöndíjra, elsősorban a nyugati diaszpórában élő magyar származású 18 éven felüliek számára.
      A program magyar nyelvi és hungarológiai (magyarságismereti) tanulmányokat tartalmaz, emellett lehetőséget nyújt az országgal és az élő magyar kultúrával való aktív megismerkedésre is. Azok a jelentkezők, akik nem rendelkeznek magyar nyelvtudással, az első félévben csak nyelvórákon vesznek részt. A képzés időtartama 10 hónap (2007. február-június, 2007. szeptember-2008. január).
      A pályázat beküldési határideje: 2006. november 30.
      Információ: Dr. Némethy Kesserü Judit (Teleki Pál Alapítvány)
      E-posta: jn2@nyu.edu, tel: USA (212) 505-9658 (az esti órákban).
      A pályázatokat az alábbi címre kérik:
      Dr. Judit Kesserü Némethy (Teleki Pál Alapítvány)
      1 Washington Square Vlg. Apt. 3L
      New York, NY 10012, USA
      A jelentkezési lapok letölthetők: www.om.hu és a www.bbi.hu .
cikk küldése | nyomtatási verzió [HHRF szolgáltatás!]

KÖZPONTI CSERKÉSZBÁL

      2006 november 18-án, szombaton tartják a 49. Központi Cserkészbált a Park Ridge Marriott szállodában.
      Park Ridge, New Jersey
      Info: Dömötör Gábor, E-posta: gmdomotor@aol.com
cikk küldése | nyomtatási verzió [HHRF szolgáltatás!]

CHICAGÓI FILMFESZTIVÁL
ÚJABB ELISMERÉS A TAXIDERMIÁNAK

      Ezüst Hugó-díjat nyert Pálfi György Taxidermia című filmje Észak-Amerika leghosszabb ideig tartó versenyfesztiválján, a 42. Chicagói Nemzetközi Filmfesztiválon - tájékoztatta az MTI-t csütörtöki közleményében a Filmunió. A zsűri értékelése szerint a Hukkle rendezőjének második játékfilmje egy "rendkívül eredeti víziót briliáns technikai felkészültséggel visz filmre". A Taxidermia számos nagy nevű elismerés birtokosa: a 37. Magyar Filmszemle fődíja után Brüsszelben, Kolozsváron és Antalyában nyerte már el a legjobb rendezésért járó trófeát. A több mint harminc ország részvételével október 5-19. között megrendezett mustra legfontosabb programjaiba Magyarországról is érkeztek filmek.
cikk küldése | nyomtatási verzió [HHRF szolgáltatás!]

MAGYAR TÁRSASÁG 46. KONGRESSZUSA
2006. NOVEMBER 23. ÉS 26. KÖZÖTT

      Crown Plaza Cleveland City Centre Hotel
      777 St.. Clair Ave, Clevelend Ohio 41444
      Programok a honlapon: www.hungarianassociation.com
      P.O. Box 771066, Cleveland, OH 44107
      Tel: 216/228 4089
cikk küldése | nyomtatási verzió [HHRF szolgáltatás!]

STARTING OVER IN AMERICA

      San Franciscóban Gáti Sally vetíti le november 5-én a San Francisco Public Library-ban ’56-os dokumentumfilmjét, a Starting over in America-t.
      http://hungarianuprising.org/
cikk küldése | nyomtatási verzió [HHRF szolgáltatás!]

MAGYAR MISE A LOS ANGELESI KATEDRÁLISBAN

      Roger Mahony kardinális ünnepi díszmisét tart 1956 emlékére a Los Angeles-i új katedrálisban (Cathedral of Our Lady of the Angels) 2006. november 5-én du. 3 órakor. Felhangzik Kodály miséje a Los Angeles Master Choral előadásában Paul Salamunovich Music Director Emeritus vezényletével.
      http://www.rememberhungary1956.org/
cikk küldése | nyomtatási verzió [HHRF szolgáltatás!]

GEORGE BUSH NYILATKOZATA AZ 1956-OS MAGYAR FORRADALOM 50. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL

      2006. október 19.
      A magyar forradalom 50. évfordulóján azokat a magyarokat ünnepeljük, akik szabadságuk kikövetelésére szembeszálltak egy birodalommal; nagyra értékeljük az Egyesült Államok és Magyarország barátságát, és megerősítjük azt a közös szándékunkat, hogy segítünk a világ népeinek szabadságuk kivívásában.
      A magyar demokrácia története jól példázza a szabadság diadalát a zsarnokság felett. A magyar nép 1956 őszén változást akart, több tízezer diák, munkás és más állampolgár bátran vonult végig az utcákon, követelve a szabadságot. Noha szovjet harckocsik kegyetlenül eltiporták a magyar felkelést, a szabadság vágya tovább élt, és 1989-ben Magyarország lett az első olyan kommunista ország Európában, amely végrehajtotta az átmenetet a demokráciába. A magyarországi események tanulsága egyértelmű: a szabadság késleltethető, de meg nem tagadható. Ma már demokratikus választásokat tartanak ebben a szép országban, bevezették a piacgazdaságot, és a példa világszerte milliókat lelkesít.
      Az Egyesült Államok hálás a két ország közötti szívélyes viszonyért és azokért az erőfeszítésekért, amelyeket Magyarország tesz a szabadság és a demokrácia meghonosításáért a világ olyan helyein, mint a Balkán, Irak, Afganisztán vagy Kuba. A szabadság áldásainak megismertetésével Magyarország segít a béke alapjainak lerakásában a jövő nemzedékei javára.
      Az évforduló megünneplése alkalmával köszönetet mondunk azért is, hogy az amerikai magyarok oly sokféle módon gazdagították és erősítették országunkat. Szellemükkel és állhatatos munkájukkal ők is gyarapították Amerika erejét, sikereit, fellendülését, és bátorságuk, elkötelezettségük továbbra is ösztönzőleg hat ránk.
      Ez alkalomból én, George W. Bush, az Amerikai Egyesült Államok elnöke az Egyesült Államok alkotmánya és törvényei által rám ruházott hatalmamnál fogva 2006. október 23-át a magyar forradalom 50. évfordulója tiszteletére az elismerés napjává nyilvánítom. Arra buzdítok minden amerikait, hogy az alkalomhoz méltó ünnepségekkel és rendezvényekkel emlékezzen meg erről a napról.
MTI
cikk küldése | nyomtatási verzió [HHRF szolgáltatás!]

SZABADSÁG SZERELEM
FILM BEMUTATÓ A FEHÉR HÁZBAN

      Az elnöki vetitő teremben 2006. október 29-én mutatták be a Szabadáság szerelem című magyar filmet. A vetítésen megjelent Andy Vajna producer is. Goda Krisztina rendezőnő Joe Eszterhas Children of Glory című eredeti történetét dolgozta fel, az 1956-os forradalom, a szerelem és a vízilabda, a sport szálait illeszti össze mesterien. A filmet a magas mesterségbeli tudás + szív és lélek + alkotói tisztesség, a nézőközpontú szemlélet és a szolgálatába állított eszközök igényes szakmai színvonala jellemzi a már Magyarországon nagy népszerűséggel bemutatott filmet.
      http://www.nepszava.hu/default.asp?cCenter=article.asp&nID=832136
      http://www.inforadio.hu/hir/kultura/hir-79031
cikk küldése | nyomtatási verzió [HHRF szolgáltatás!]

CHARLES SIMONYI KUTATÓI ÖSZTÖNDÍJAK
MAGYAR AMERIKAI KOALICÓ HÍRE

      2006. október 19-én három kiemelkedő magyar kutató Charles Simonyi Kutatói Ösztöndíjat vehetett át a Magyar Tudományos Akadémián, Budapesten. Az évente kiosztásra kerülő díjat Dr. Charles Simonyi alapította 2000-ben, melyet idén harmadszorra hosszabbított meg – az Amerikai Magyar Koalíció együttműködésével –, azzal a céllal, hogy ösztönözze a kiemelkedő magyar tudományos kutatást.
      Az egyenként 3 millió Ft. értékű díjat a következő tudósok kapták: Dr. Csapó János, a mezőgazdasági tudomány doktora, aki a régészetben és antropológiában jól használható kormeghatározást dolgozott ki a csontok és fogak aminosav lebomlási termékeinek analízisével. Dr. Tisza Miklós, a Miskolci Egyetem Gépészmérnöki Karán tanszékvezetője, sokrétű oktatási tevékenysége és számos publikációja mellett több ipari kutatás vezetője. Dr. Imre László, az irodalomtudomány doktora, a Debreceni Egyetem Magyar és Összehasonlító Irodalomtudományi Intézetének kutatója, akinek főbb kutatási területei közé tartozik a XIX. századi magyar irodalom. A kutatói ösztöndíjak odaítélését a Magyary Zoltán Felsőoktatási Közalapítvány keretében működő héttagú Charles Simonyi Kutatói Ösztöndíj Bizottság végezte.
      
      Az Amerikai Magyar Koalíció országos non-profit szervezet, mely az amerikai magyar ügyek széleskörű megismertetését és megértését támogatja.
      Az Amerikai Magyar Koalíció címe és honlapja:
      Hungarian American Coalition
      1120 Connecticut Avenue, NW, Suite 280
      Washington, DC 20036
      Tel: (202) 296-9505
      Fax: (202) 775-5175
      E-posta: hac@hacusa.org
      Honlap: www.hacusa.org
cikk küldése | nyomtatási verzió [HHRF szolgáltatás!]

Ausztria

AUSZTRIAI MAGYAR MŰSORÖSSZESÍTŐ

      Az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetségének Vezetősége megbízásából készül. Ausztriai Magyar Műsorösszesítő a magyar programokról az ausztriai magyar közösségek körében. Összeállítja Szemerédi Tibor.
      E-posta: puma_szt@eunet.at
      
      http://www.viennahu.com/Puma/Musorosszesites.pdf
cikk küldése | nyomtatási verzió [HHRF szolgáltatás!]

Franciaország

A PÁRIZSI MAGYAR INTÉZET PROGRAMJAI

      A PMI fontosnak tartja, hogy a Franciaországban működő magyar egyesületeket is segítse, ezért a PMI november 11-én fennállása óta először összehívja az összes itt működő magyar egyesületet, hogy kölcsönösen megismerhessék egymás munkáját, és ha ez lehetséges, összehangolhassák programjaikat is.
      
      
      
      1956-OS FILMFESZTIVÁL
      
      Az 1956-os magyar forradalom témájával foglalkozó négy magyar játékfilm és számos dokumentumfilm bemutatásával filmfesztivált rendez a Clavis Films nevű francia filmforgalmazó a Párizsi Magyar Intézet közreműködésével.
      Október 21. és 24. között Párizsban majd október 30-tól november 11-ig a dél-franciaországi Bordeaux-ban is megrendezésre kerül a filmfesztivál.
      Mészáros Mártának A temetetlen halott, Makk Károlynak a Szerelem, Gothár Péternek a Megáll az idő és Gárdos Péternek a Szamárköhögés című nagyjátékfilmje mellett többek között Sólyom András Kádár János utolsó beszéde című alkotását, Gimes Miklós Mutter című filmjét, Edwy Boglárka 12 voltam 56-ban című naplófilmjét, Kőrösi Zsuzsa Keresztezett életutak, Kádár János és Nagy Imre című, illetve Kassowitz Péter Nyomozás egy emberrablás ügyében című dokumentumfilmjét láthatja a francia közönség.
      Az esti vetítések között a dokumentumfilmek alkotói mellett Fejtő Ferenc történész, Vágvölgyi B. András újságíró és Simon Shandor producer a Clavis Films részéről kerekasztal-beszélgetéseken nyújt még teljesebb képet a magyar forradalomról. A párizsi helyszínen a budapesti 1956-os Intézet archívumából és Erich Lessing osztrák fotós 1956-os felvételeiből összeállított fotókiállítás volt látható lesz.
      
      
      PEDRAZZINI KIÁLLÍTÁS
      Budapest 1956-2006, Jean-Pierre Pedrazzini, a Paris Match fotóriportere
      címmel rendezett szabadtéri fotókiállítást a Párizsi Magyar Intézet a francia fővárosban
      
      
      Egy hónapon át látogatható Párizsban az 1956-os magyar forradalom egyik, mára világhírűvé vált francia áldozatának, Jean-Pierre Pedrazzininek a munkáiból készült szabadtéri kiállítás. A fotóriporter képei 1956-ban bejárták a világot. A tárlat a magyarok előtt tiszteleg, s a harcokban elesett 29 éves fotós életének utolsó napjait is megörökíti. A most kiállított sorozat képei összehasonlíthatatlanok más korabéli riportokkal: ezeken a rombadöntött Budapest képeinek líraisága a felkelő nép tekintetéből sugárzó szolidaritással párosul - egy bátor és merész, s a szabadságért életével is fizetni kész fényképész felvételein. A Párizs belvárosában, a Saint Germain des Pres negyedben, a mindig zsúfolt Luxembourg kert szomszédságában bemutatott kiállítás a Párizsi Magyar Intézet, a Paris Match és a budapesti Francia Intézet összefogásával jött létre.
      
      Kiállítási kurátor: Sarkantyu Illés
      Technikai munkatárs: Bánszki Árpád
      
      Jean-Pierre Pedrazzini Párizsban született 1927. január 30-án, svájci-francia családban. Nizzai és neuchâtel-i tanulmányai befejeztével, huszonegy évesen került az akkori idők egyik legismertebb, legnagyobb példányszámú képes hetilapja, a Paris-Match szerkesztőségébe.
      
      A magyar forradalom hírére Pedrazzini azonnal Magyarországra indult, négy nappal a forradalom kitörését követően 27-én érkezett meg. Október 28-án Mosonmagyaróváron fényképezte a sortűz áldozatainak temetését, ezután Budapestre utazott. A harcok és a tűzszünet határán, a remény napjaiban érkezett a magyar fővárosba. Képein, amelyek bejárták a világot, ezt örökítette meg: a közeli tragédia emlékét és a remény felvillanását, a forradalom köznapi, névtelen hősei arcán.
      
      1956. október 30-án reggel az összecsapás hírére a Köztársaság térre ment. A 29 éves fotóriporter részt vett a Köztárság téri összecsapások sebesültjeinek menekítésében is, ekkor szenvedett halálos sérüléseket. A Péterfy Sándor Utcai Kórházba szállították, ahol azonnal megoperálták. Állapota szinte reménytelen volt, és ő mindenáron haza akart menni. A szovjet invázió előestéjén repülőgépen Párizsba szállították. 1956. november 7-én Jean-Pierre Pedrazzini meghalt.
cikk küldése | nyomtatási verzió [HHRF szolgáltatás!]

Kanada

MAGYAR KIÁLLÍTÁS A MONTREÁLI VÁROSHÁZÁN
MONTREÁLI MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSASÁG

      Montreál önkormányzata megbízta a Montreáli Magyar Történelmi Társaságot (MMTT) egy történelmi kiállítás megszervezésével, amely bemutatná a helyi magyar közösség múltját a francia többségű, kanadai városnak. 2006. november 16-án a montreáli városháza ünnepélyes fogadással nyitja meg a kiállítást és köszönti a magyarokat az 1956-os forradalom 50. évfordulója alkalmából. Az MMTT több száz fényképpel, egy múltimédiás előadással, régi magyar újságcikkekkel, részletes, háromnyelvű ismertető segítségével mutatja be a helyi magyar emigráció történetét. A kiállítást Ádám Christopher történész, az MMTT elnöke szervezi. Christopher második generációs magyar, aki fontosnak tartja, hogy a már Kanadában született magyar fiatalok is aktívan részt vegyenek a magyar kultúra és örökség megőrzésében. A helyi magyarság hozzájárult Kanada második legnagyobb városának fejlődéséhez és felépítettek egy sokszínű, egyesületekben és intézményekben gazdag közösséget. A 2001-es kanadai népszámlálás szerint 14,190.00 magyar él Montreálban.
      Ádám Christopher, az MMTT elnöke
      E-posta: christopheradam@sympatico.ca
      Tel:(514) 576-1816 és (613) 236-4798
cikk küldése | nyomtatási verzió [HHRF szolgáltatás!]

Magyarország

MAGYAR FIATALOK HATÁRON INNEN ÉS TÚL

      Magyar Fiatalok határon innen és túl" címmel 2006. november 10-én 11 órai kezdettel a Hadtörténeti Intézet és Múzeum dísztermében konferenciát rendeznek.
      Budapest, I. ker. Kapisztrán tér 1.
      www.mfhnalap.org
cikk küldése | nyomtatási verzió [HHRF szolgáltatás!]

Könyv

1956: THE HUNGARIAN REVOLUTION AND WAR FOR INDEPENDENCE

      Sólyom László köztársasági elnök és Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszter előszavával látott napvilágot az 1956-os forradalomról és szabadságharcról szóló angol nyelvű tanulmánykötet, amelyet október 30-án mutattak be a Magyar Tudományos Akadémián.
      A könyv a Magyar Tudományos Akadémia és az Atlantic Research and Publications Inc. közös kiadványa. Az 1956: The Hungarian Revolution and War for Independence című kötetet Király Béla, Lee Congdon és Nagy Károly szerkesztette - előbbi kettő jelen volt a könyv bemutatóján. Ugyancsak jelen volt Vizi E. Szilveszter, az MTA elnöke, aki a könyv utószavát írta.
      
      http://www.nol.hu/kultura/cikk/422634/
cikk küldése | nyomtatási verzió [HHRF szolgáltatás!]

HADEK RÓBERT A VILÁGHÁBORÚBÓL AMERIKÁBA
ÚTON HATVAN ÉVE

      Budapesten az idei könyvnapra jelent meg a Mundus Magyar Egyetemi Kiadónál a Floridában élő Hadek Róbert állatorvos professzor életrajzi regénye. A szerző 1944-ben indult el Magyarországról, Ausztriában kezdte egyetemi tanulmányait, majd Franciaországban dolgozott, s cambridge-i egyetem kutatója, glasgowi a kanadai edmontoni, majd iowai és a chicagói egyetem oktatója volt.
      A könyv megrendelhető:
      401 NE 14th Ave #506
      Hollandale Beach, FL 33009
cikk küldése | nyomtatási verzió [HHRF szolgáltatás!]

A NAGY MENEKŰLÉS
MARTON KATI

      “The Great Escape, Nine Jews Who Fled Hitler and Changed the World” azokról a magyarokról szól, akik ugyanúgy elhagyni kényszerültek a magyar hazát, mint mi 1956-ban. Velük is, mint a mi korosztályunk 220 ezerével, szegényebb lett a szülőföld, és gazdagabb lett a nagyvilág.
      Marton Kati (Kati Marton, amerikai olvasói számára) könyve egy korábbi generáció “menekültjeiről” szól. Azokról, akik Budapesten, az előző század-forduló virágzó, optimizmustól duzzadó metropliszában születtek és csak a hitleri fenyegetés következtében kellett vándorbotot venniük, elhagyniuk szeretett városukat. Nem egy szürke és többszörösen szétlőtt várost, amelyet mi hagytunk magunk mögött. Az “Emerald City of Oz” volt az a duna menti paradicsom - írja Marton, amelyre még világhíres korukban is könnyes szemmel emlékeztek azok, akik elhagyni kényszerültek. Nem is beszélve a több mint 600 kávéházról, amely meleg otthont adott kora értelmiségének. Marton Kati mindkét szülője újságíró volt Budapesten, anyja a United Press, apja az Associated Press számára küldte jelentéseit. Persze meg is lett ennek a következménye, amikor 1955-ben mint “imperialista kémeket” bebörtönözték őket, míg két lányuk idegenek gondjaira bízva várta a sors jobbra fordulását. Másfél év múlva szabadulva Endre küldte az utolsó táviratot az 1956-os novemberi támadás után a világnak, majd félve egy újabb megtorlástól maguk is menekültek lettek. (Marton Endre volt az elsők egyike, aki könyvben számolt be a szovjet támadásról. Könyve: a Tiltott egek -“The Forbidden Sky, Inside the Hungarian Revolution” 1971-ben jelent meg a Little Brown and Co. kiadásában).
      
      “A magyarok az egyetlen európai nép, amely származása és nyelve következtében társtalan a kontinensen - írta Koestler Arthur (egyike a Marton Kati könyvében ismertetett kilenc személynek) - ez magyarázza lényük különleges alkatát. Magyarnak lenni egy kollektív neurózis”.
      
      A könyv 1939-ben kezdődik, amikor Szilárd Leó és Wigner Jenő először keresik fel Einsteint, figyelmeztetve az atomhasadásban rejlő energiára és az esetleges atombomba lehetőségre. “Erre nem is gondoltam” - mondta Einstein, akit nemsokkal később Szilárd újra meglátogatott, ez alkalommal Teller Ede kíséretében. (“én csak Szilárd sofőrje voltam” - szabadkozott Teller) Ekkor szövegezték meg azt a történelmi levelet Roosevelt elnöknek címezve, amely végül az amerikai atombomba programot elindította.
      A könyv utolsó fejezetében a második világháború után találkozunk újra a híres fizikusokkal, amikor Szilárd és Wigner a tömegpusztítófegyverek eltiltásáért küzd, míg Teller (Neumann Jánossal együtt) még hatásosabb fegyver, a hidrogénbomba, megvalósítását szorgalmazza. Róla mintázta Stanley Kubrick a Dr. Staraneglove című filmje főszereplőjét. “Isten őrizzen meg bennünket az ellenségeinktől és a magyarjainktól ” - fakadt ki Robert Oppenheimer, a Manhattan (atom) Project igazgatója.
      
      A könyvben ismertetett négy tudós, Szilárd Leó, Wigner Jenő, Teller Ede és Neumann János volt az, akikről a monda azt tartotta, hogy csak a Marsról jöhettek, hiszen gondolkodásuk különbözött minden más ismert személyétől. Marton Kati azonban továbbmegy és a tudósok mellett megismerteti az olvasót két filmessel, Kertész Mihállyal (Michael Curtiz) és Korda Sándorral (Sir Alexander Korda), akik a mozgókép hihetetlen népszerűsítésének voltak bajnokai, valamint két fotó művésszel, Kertész Andorral (Andre), és Friedmann Endrével (Robert Capa, aki a monda szerint középiskolai becenevét - Cápa - vette fel). A “Sötétség délben” írója, Koestler Arthur egészíti ki a bemutatott kiválóságok sorát, aki elsőként mutatta be regényben a szovjet önkényuralom szörnyűségeit.
      
      A kilenc személyt kora és a hely kötötte össze. Valamikor Budapest belvárosában egy öt mérföldes körben élt valamennyi. Mind tisztes középosztályból származó zsidó család sarja. Marton keserű nosztalgiával emlékszik arra, hogy a magyar társadalom nyitottsága az 1867-es emancipáció után tárt karokkal fogadta a Galíciából, Morvaországból, Lengyelországból érkező zsidókat, akik magukat vallásukkal és nem származásukkal azonosító magyaroknak vallották. Ez a tehetséges és törekvő réteg ugyan csak az ország lakosságának csak öt százalékát tette ki, de a hatalmas ütemben gyarapodó főváros lakosságának egynegyedét alkotta a huszadik század elején. (1870és 1910 között Budapest lakossága 300 ezerről több mint egy millióra nőtt). Micsoda önpusztító gonoszság űzte el ennek a zsidó értelmiségnek a legjobbjait hazájukból, majd öletett meg a második világháború német megszállása idején majdnem félmillió zsidó magyart.
      
      A Great Escape epilógusában Marton Kati bemutat még néhány neves magyart, akik szintén Budapestről indulva szereztek maguknak világhírt. Soros György (George Soros) 1947-ben, a második világháború után hagyta el Magyarországot, de miután Amerika egyik leggazdagabb embere lett minden igyekezetével, támogatásával segítette az országot a kommunista elnyomástól való szabadulás érdekében. Gróf András (Andy Grove) mint a legendás Intel egyik alapítója ugyanakkor elhatározottan hátat fordít szülőföldjének, arra hivatkozva, hogy csak a jövőnek akar élni. Kertész Imre, az egyetlen magyar Nobel-díjas író, ma többet tartózkodik Berlinben, mint Budapesten. “A magyarok (még) nem tanultak a múltjukból” - panaszolta Marton Katinak. “Megtapasztalva ennek a szörnyű századnak az igazi arcát - mondta a Nobel-díj átvételekor - tudom, hogy soha sem fogok tudni elszakadni emlékétől, örökké fogságában tart”.
      A “Nagy Menekülés” mindannyiunk sorsáról, élményeiről ad számot, akik Magyarországról elszármaztunk Amerikába. Egy tehetséges, kegyetlen történelem viharaiban megtépázott kis nép gyermekeiről, akik a semmiből indulva hozzájárultak a világ felemelkedéséhez. A könyv sok személyes élménnyel és emlékkel élvezetes és tanulságos olvasmány.
      http://www.iht.com/articles/2006/10/10/features/marton.php
Papp László
cikk küldése | nyomtatási verzió [HHRF szolgáltatás!]

Folyóirat

1956-OS FORRADALOMMAL FOGLALKOZÓ UJSÁGCIKKEK

      Szablya Ilona és családja története a Kirklandi és Seattle-i újságokban
      
      http://www.seattlearch.org/FormationAndEducation/Progress/?NRMODE=Published&NRNODEGUID={6EC68E7D-DF2D-4ACE-9C5E-96E5B8CA5889}&NRORIGINALURL=/progress/&NRCACHEHINT=NoModifyGuest
      
      
      http://www.seattlearch.org/FormationAndEducation/Progress/1956HungarianRevolution10-19-06.htm
      
      Nádas Péter: Wall Street Journal 2006. október 23.
      Kati Marton a New York Times ban
      http://www.nol.hu/kultura/cikk/421775/
      
      Keresztes Péter 2006. október 20-án a Wall Street Journal hasábjain „The Other October Revolution” címmel 3 könyvet mutatott be : Failed Illusions Charles Gati professzor több nyelven megjelent könyvét, Michael Korda Journey to a Revolution és Victor Sebestyen Twelve Days című műveit.
      Keresztes Péter korábban a Wall Street Journal munkatársa volt, jelenleg a budapesti Reader’s Digest főszerkesztője.
      
      Phyllis Schafly írása a Townhall Lapjain
      http://www.townhall.com/columnists/PhyllisSchlafly/2006/10/16/commemorating_the_hungarian_revolution
      
      http://www.ontheglobe.com/
      http://1956.lap.hu/#b11275112
      http://fog.ccsf.cc.ca.us/~sgati/gatiproductions/starting_over/revolution.htm
      TORONTO STAR
      http://www.thestar.com/NASApp/cs/ContentServer?pagename=thestar/Layout/Article_Type1&c=Article&cid=1160825229075&call_pageid=1105528093962&col=1105528093790
      http://news.bbc.co.uk/2/hi/europe/5379586.stm
cikk küldése | nyomtatási verzió [HHRF szolgáltatás!]

Internet

1956-OS FORRADALOMMAL FOGLALKOZÓ HONLAPOK

      http://www.hungaria.org/1956/
      http://www.klaudiainc.com/pages/news_oct2006.html
      www.IdealImagesEnt.com
      http://www.americanhungarianfederation.org/
      http://www.hungary1956nyc.org/Calendar.htm
      http://www.montclair.edu/globaled/Fall2006_GlobalNews.pdf--
      http://szabadnet.origo.hu/index.html
      http://www.reimaginefreedom.org/
      http://www.celebratingfreedom1956.org/
      http://www.hcsc.us/
      http://www.hungarianuprising.org/
      www.hungarla.com
      http://www.lauerlearning.com/home.html
      http://www.huembwas.org
cikk küldése | nyomtatási verzió [HHRF szolgáltatás!]

Obitus

ELHUNYT SÜTŐ ANDRÁS

      Sütő András erdélyi magyar próza-, dráma-, és esszéíró 1927. július 17-én született egy kis erdélyi faluban, Pusztakamaráson paraszti családban. A nagyenyedi Bethlen Kollégium, majd a kolozsvári Református Kollégium diákja. Több kolozsvári Világosság bukaresti illetve marosvásárhelyi irodalmi és művészeti lap munkatársa illetve főszerkesztője volt . 1965 és 1977 között nemzetgyűlési képviselő, 1974 és 1982 között a Romániai Írók Szövetségének alelnöke volt. Az erdélyi magyar nemzeti kisebbség méltatlan sorsa elleni tiltakozásai miatt 1980-ban Romániában betiltották műveinek kiadását, színdarabjainak bemutatását. 1990-ig Magyarországon publikált. A nyolcvanas években az erdélyi magyarság emberi jogainak védelmében többször fordult nemzetközi fórumokhoz. 1970-ben megjelent, Anyám könnyű álmot ígér című nagysikerű regénye irányította rá az erdélyi ill. a kisebbségi magyar irodalmakra, s az irodalmon keresztül a kisebbségi magyarság sorsára a magyarországi olvasók figyelmét.
      http://erdely.ma/kultura.php?id=19736
cikk küldése | nyomtatási verzió [HHRF szolgáltatás!]

© Nyugati Hírlevél - 2006