stílus 1 (fehér)
stílus 2 (fekete)

+ betűméret | - betűméret   



Garaczi László
Csodálatos vadállatok
(tévéfilm-forgatókönyv az azonos című dráma alapján)
 
Szereplők:

NÓRA
GERGŐ, a férje
ANDRÁS, az öccse
TERI, az anyja
DANI, a szeretője
KRISZTA, a főnöknője
MANYIKA, a nagynénje
ASZTROLÓGUSNŐ
PAULAI ÚR
NYOMOZÓK

Történik karácsony előtt, Budapesten.
 

Főcímkép
"December 18., szerda, 12:04, Budapest".
Nóra autóban ül, csúcsforgalom, lépésben halad, bekapcsolja a rádiót, zene; Gergő otthon a komputer képernyőjén lévő kottára mered, félhangosan a dallamot ismétli; Teri egy rendőrségi fogda padján ül, az ajtóban rendőrnő áll, a megafonból ugyanaz a zene hallatszik; András a Városligetben sétál, gyógyszeres fiolát vesz elő, feldob egy pirulát a levegőbe, bekapja, a hattyúkat nézi a tavon - megjelenik a Főcím: Csodálatos vadállatok -, két tízéves forma fiú horgászik a tóban primitív pecákkal, iszapos a víz, az úszók elfekszenek, mellettük vödör, zsák, kempingszék, a hátizsákban kisrádió szól. Repülőgéphang, András felnéz az égre.
 

1. kép
"12:40". Gergő és Nóra lakása. Gergő egyedül. Nappal.
Komputerhez kapcsolt orgonaklaviatúra, fölötte a falon Mozart-kép, a polcon kották, szobanövények, kint tompa, téli szürkeség. Gergő tesz-vesz, pótcselekvések. Fölveszi a macskát, Cicerót, fülébe fúj, a macska megrázkódik.
 

2. kép
A ház előtt az utca, nappal. Nóra jön, befordul a kapuba. A parkolóőr abbahagyja kézigépén a pötyögést, elmélázva néz utána.
 

3. kép
Gergő és Nóra lakása, nappal. Gergő a fürdőszobában, arcokat vág a tükörben. Beáll laza pózba.

GERGŐ Hívtalak délelőtt, ki voltál kapcsolva.

Ezt többször elpróbálja különböző modalitással. Kulcszörgés, visszamegy gyorsan a szobába, leül a komputer elé. Bejön Nóra.
 
NÓRA Szia.
GERGŐ (elfoglalt hangon, mint aki nagyon koncentrál) Szia.
NÓRA (odamegy hozzá, puszi, cigit vesz elő) Vettem kaját. Ratatouille jó lesz vacsorára?
GERGŐ Ratatouille? (Öntudatlanul ismételgeti, közben pötyög a gépen.) Ratatouille, ratatouille...
NÓRA (rágyújt, leül, a cica nyakát vakargatja) Beindult a karácsonyi őrület. Áll az egész Körút. Negyven perc volt, míg hazaértem.
GERGŐ Bent mi volt?
NÓRA Elromlott a kávéautomata. Azt hittem, állva elalszom.
GERGŐ Hívtalak délelőtt, ki voltál kapcsolva.
NÓRA (kis csönd) Ha ki vagyok kapcsolva, akkor vizitelek vagy konzultálok vagy mítingelek...
GERGŐ Én nem tudom, mit csinálsz. Ez már egy kicsikét szinte felfoghatatlan.
NÓRA Felfoghatatlan?
GERGŐ Minek van telefonod, ha egész nap ki van kapcsolva?
NÓRA Ha már itt tartunk, számomra meg az a kicsikét szinte felfoghatatlan, hogy nem tudok úgy hazatelefonálni a vonalasra, hogy ne legyen foglalt... Egyébként is, mi ez az őrületes telefonszámla? Mit csinálsz egész nap, telefonálsz? Harmincezer forint a telefonszámla! Kivel dumálsz egész nap?
GERGŐ Nem dumálok.
NÓRA Nem dumálsz - hát mit csinálsz?
GERGŐ Van most egy projektünk.
NÓRA Projektünk?
GERGŐ A Leventének és nekem.
NÓRA Miféle projekt?
GERGŐ Phone art.
NÓRA Phone art? Te nem vagy normális. Mi az, hogy phone art? Phone art!... De tényleg, miből áll ez a bizonyos phone art? Az a phone art, hogy egész nap ülsz a telefonon?
GERGŐ Nem.
NÓRA Hanem?
GERGŐ Telefonba énekelni.
NÓRA Egész nap telefonba énekelsz a Leventének?
GERGŐ A telefon... Szóval... a... tudod, a redukált lehetőségek... a frekvenciaminimum és a zenei intenzitás korrelációjában létrejövő...
NÓRA Értem.
GERGŐ Szóval a szűkös lehetőségek elementaritása... de nem ilyen minimál artosan, hanem...
NÓRA Aha... kényszerzubbonyban táncolni.
GERGŐ Igen. De nem... nem, nem érted... Az a lényeg, hogy van most egy projektünk a Leventével... és... ööö...
NÓRA Igen.
GERGŐ Szóval délelőtt beéneklünk egy állathangra emlékeztető melódiát, aztán a preparált zenei szövetet visszapasszoljuk interneten, újból megdolgozzuk, és akkor így.
NÓRA Hm.
GERGŐ Ez lesz a koncert a Tavaszi Fesztiválon.
NÓRA Hm.
GERGŐ "Csodálatos vadállatok", ez a címe.
NÓRA Csodálatos vadállatok. És mióta van ez a...  projekt?
GERGŐ Nem rég.
NÓRA Akkor már csak azt nem értem, hogy az augusztusi számla miért huszonhétezer?
GERGŐ Augusztus?
NÓRA Augusztus.
GERGŐ Augusztus, ahhoz nekem semmi közöm... De akkor viszont én meg azt is megkérdezném, hogy mondjuk például miért hever megint tizenhétféle sajt a hűtőben?
NÓRA Elég jól keresek ahhoz, hogy megvegyek tizenhétféle sajtot.
GERGŐ És miért kell a kétliteres teafőzőt csordultig tölteni vízzel, és az egészet felforralni egyetlen csésze teáért, miközben az etióp gyerekek meg a koszovói albánok meg az indiai sudrák...
NÓRA Jaj, hagyjál már a sudrákkal!
GERGŐ És miért kell a legdrágább pizzafutárral hozatni a kaját, és minden esetben kötelező jelleggel háromszor annyit, mint amennyit meg tudunk enni, és...
NÓRA Állandóan ez van!... Valamiről vitatkozunk, és akkor egy teljesen más témát hozol föl... Ez nem releváns! Azért, mert két liter vizet felforralok?!
GERGŐ Na! Én meg telefonálok! Abszolút releváns. Sőt analóg.
NÓRA Én ezt nem folytatom. Neked egyszerűen nincs vitakultúrád.
GERGŐ Neked van.
NÓRA Oké, hagyjuk.

Nézik egymást, Gergő feláll, odamegy hozzá, megcsókolja, még egyszer, összeölelkeznek.
 

4. kép
"13:44". Gergő és Nóra lakása, hálószoba, nappal, később. Gergő és Nóra ágyban fekszenek, Nóra cigarettázik.

GERGŐ Délután itthon leszel?
NÓRA Jön András a rendelőbe, kiesett egy tömése. Ja, képzeld, elment ahhoz az asztrológushoz, akit a Kriszta ajánlott.
GERGŐ Asztrológushoz? Minek neki asztrológus?
NÓRA Hogy kimozdítsa ebből a kataton állapotból.
GERGŐ Egy asztrológus?
NÓRA Legalább próbálkozik valamivel.
GERGŐ (kis csönd) Mamád?
NÓRA Tegnap Lillafüredről telefonált.
GERGŐ Lillafüredről?
NÓRA Igen.
GERGŐ Talán akkor nincs olyan rosszul, ha a repülőút után egyből továbbutazott Lillafüredre.
NÓRA Nem értem.
GERGŐ Egyedül jött?
NÓRA Ja, a Tónit otthagyta.
 

5. Kép.
Az Asztrológusnő lakásán, nappal.
András az előszobában várakozik, bentről beszédhangok. Feláll, megnéz egy képet közelről, a kép egyszarvút ábrázol egy tó partján, a vízben megkettőződve, felette telihold. Nyílik az egyik ajtó, tíz év körüli kislány jön ki, Andrásra néz, bemegy egy másik ajtón. András visszaül a székbe, az asztalról felemel egy gumiegeret, megcsipogtatja, leteszi. Nyílik az Asztrológusnő szobájának ajtaja, egy ötven körüli nő távozik, az Asztrológusnő behívja Andrást.
 

 6. Kép
Az Asztrológusnő szobája, nappal.
Kristálygömb, füstölők, szelencék, misztikus képek a falon, stb. Az Asztrológusnő bő, keleties ruhában papírok és könyvek fölé hajolva számol. András széken ül, az ablakon át a szemben lévő tetőket nézi, a  hófogón fennakadt egy pöttyös labda.

ASZTROLÓGUSNŐ (bal kézzel számol, vonalaz, ír) Csináltak már önnek ilyet?
ANDRÁS Nem.
ASZTROLÓGUSNŐ Megkérdezhetem, mi a foglalkozása?
ANDRÁS Éppen munkát keresek.
ASZTROLÓGUSNŐ Mit dolgozott korábban?
ANDRÁS Voltam biciklis futár, kórházi ápoló, újságkihordó, kérdezőbiztos, földmérő, könyvesbolti eladó, takarító, éjjeliőr, óvóbácsi, szociális munkás, statiszta...
ASZTROLÓGUSNŐ Értem... Iskolai végzettsége?
ANDRÁS Gimnáziumi érettségi.
ASZTROLÓGUSNŐ Nős?
ANDRÁS Nőtlen.
ASZTROLÓGUSNŐ Testvérek?
ANDRÁS Van egy nővérem.
ASZTROLÓGUSNŐ Ő mivel foglalkozik?
ANDRÁS Fogorvos-asszisztens a klinikán, délután meg magánrendelőben dolgozik. Épp most megyek majd hozzá, tetszik tudni itt... (Mutatja, hogy melyik foga fáj.)... Fölül ez a fogam...
ASZTROLÓGUSNŐ Értem... Ő, mármint a nővére férjnél van?
ANDRÁS. Igen. Gergő a férje. Zeneszerző.
ASZTROLÓGUSNŐ Most megkérem, hogy meséljen kicsit az édesanyjáról, mit dolgozik...
ANDRÁS Édesanyám nyugdíjas, és Amerikában él. Most épp itthon van, tegnap érkezett, mindig hazajön karácsonyra.
ASZTROLÓGUS Akkor most nagy lehet az öröm.
ANDRÁS Még nem találkoztunk, elutazott Lillafüredre.
ASZTROLÓGUSNŐ Lillafüredre? Csak nem beteg?
ANDRÁS Rákos.
ASZTROLÓGUSNŐ Jobbulást kívánok.
ANDRÁS Köszönöm.
ASZTROLÓGUSNŐ Édesapja is Amerikában él?
ANDRÁS Kanadában.
ASZTROLÓGUSNŐ Ők elváltak?
ANDRÁS El.
ASZTROLÓGUSNŐ Ön odakint született?
GERGŐ Igen.
ASZTROLÓGUSNŐ Mikor került Magyarországra?
ANDRÁS Négy éves koromban.
ASZTROLÓGUSNŐ És a szülei? Ők kint maradtak?
ANDRÁS (zavarban) Minket a... nagynéném nevelt fel, mert a mama... Szóval, a mama az...
ASZTROLÓGUSNŐ (csönd) Mi volt a mamával?
 

7. Kép.
Filterezett fények, emlék a múltból: András anyja, Teri  fiatalon egy New York-i telefonfülkében, András gyerekként egy pesti bérlakásban, mellette Manyika, a nagynéni.

TERI Szia, kismackóm, hogy vagy?
ANDRÁS Beteg vagyok.
TERI Mi baj van?
ANDRÁS Tudod, mi, megfázok.
TERI Megfáztál és a mandulád?
ANDRÁS Nem az.
TERI Hát?
ANDRÁS Most nem tudom. Gyógyszert is írtak... Anyu, mikor jössz, hányat alszom?
TERI Már nem sokat. Sortájm.
ANDRÁS Hányat?
TERI Kétszer tizet meg négy.
ANDRÁS Hurrá. De a tizedik az már a huszadik lesz?
TERI Gyorsan fog elmenni.
ANDRÁS Négy napot észre se veszek, hogy alszok, és akkor már csak tíz.
TERI Kétszer tíz.
ANDRÁS Igen, és akkor tíz napot alszok, és akkor már csak négy.
TERI Nagyon jó. Ügyes vagy... Mondjál még valamit. Mi van Nórával?
ANDRÁS Iskolában van. Tegnap este lovacskáztunk.
TERI Lovacskáztatok! És jó volt?
ANDRÁS Nem.
TERI Veszekedtetek?
ANDRÁS Igen.
TERI Mindig hallgass Nórára, tudod, ő már nagylány.
ANDRÁS Igen, tudom... Anyu!
TERI Tessék.
ANDRÁS (sírva fakad) Mikor jössz már?
TERI Nemsokára... Szún. Majd telefonálok, jó? Figyelj, kismackóm, add most oda Manyikának, vele is akarok egy kicsit...
ANDRÁS Nem.
TERI Húszig számolsz, jó, és addig beszélek vele.
ANDRÁS Jó. Egy, kettő...
TERI Nem kell most számolni, majd mikor odaadod neki.

András odaadja a telefont Manyikának, hangosan számol.
 
MANYIKA Halló, itt vagyok, szia, igen, csak röviden... Én nem is tudom elmondani, de nagyon nehéz az Andriskával, nagyon hisztis... El kellene vinni pszichológushoz, bekakil rendszeresen például... Nem mer egy méterre elmenni tőlem a lakásban... Valami szorongás van benne, érted? Álmában nyöszörög, csikorgatja a fogát... Néha meg olyan idegrohamot kap, te, hogy ő nem öltözik fel vagy nem hajlandó reggelizni, a földre veti magát, habzik a szája, ordít torkaszakadtából...
ANDRÁS (a háttérből) Jön a húsz, nagyon vigyázz!
MANYIKA Még amit tudott, azt is elfelejti, nem hajlandó kanállal enni, kiköpi az ételt, nem köszön senkinek a házban... Tényleg ott tartok, hogy...
ANDRÁS (kitépi Manyika kezéből a telefont) Halló!
TERI Mackó, add vissza még egy percre, jó?
ANDRÁS Mert?
TERI Mert valamit mondott a Manyika, és hallgatni akarom, hogy befejezze, na.
ANDRÁS Nem! Nem adom, és azt is megmondom, hogy nem beszélhetsz többé a Manyikával. Most már elegem volt. Háromszor tízig számoltam.
TERI Az nagyon kevés.
ANDRÁS Figyelj! Figyelj, anyu. Tudod, mit mondtam neked ott az étteremben, emlékszel rá?
TERI Vat?
ANDRÁS Ha tudod, akkor mondd.
TERI Nem emlékszem, annyi mindent mondtál.
ANDRÁS Tudod nagyon jól.
TERI Hogy szeretsz?
ANDRÁS Nem.
TERI Hát?
ANDRÁS Kúval kezdődik.
TERI Kú?
ANDRÁS Kó!
TERI Kó?
ANDRÁS Kó, igen. Emlékszel?
TERI Kocsi?
ANDRÁS Igen. El van rakva?
TERI El van, persze.
ANDRÁS Hány?
TERI Három... El van rakva. Donvori.
ANDRÁS A dzsip is el van rakva?
TERI Jesz.
ANDRÁS És még?
TERI Hát a traktor, a kotrós meg egy gokart.
ANDRÁS Öt vagy négy?
TERI Négy.
ANDRÁS Várjál. A dzsip, a gokart, a kotró.
TERI Igen.
ANDRÁS És a traktor.
TERI Aha.
ANDRÁS Más autó nincs?
TERI Más nincs.
ANDRÁS Nincs ilyen beleülős?
TERI Nincs, macikám, nincs, mondom. Na jó...
ANDRÁS Mind a négyet akarom.
TERI Le kell rakjam, jó? Szia, macikám, mondom, puszi.
ANDRÁS Ne tedd le! Meséld még el a farkasos mesét! Leesik a mókus a fáról... egyenesen a farkas hátára... A farkas... a farkas... Hogy van tovább?
TERI A farkas meg akarja enni, de aztán megkegyelmez neki, ha elárulja, miért olyan vidám a mókus, és a mókus elmondja, hogy azért vidám, mert jószívű, a farkas meg azért szomorú, mert gonosz.
ANDRÁS Gonosz farkas! Gonosz farkas!
TERI (rövid csönd után, más hangon) Macókám, figyelj, akarok neked mondani valamit... Az a helyzet, hogy nem tudok hazamenni... itt kell maradnom Amerikában.
ANDRÁS Nem jössz haza?
TERI Nem.
(szünet)
ANDRÁS De telefonálsz?
TERI Majd meglátjuk... Nem tudom... Donno... Inkább nem... Jobb, ha most nem beszélünk egy ideig. (Leteszi a telefont.)
ANDRÁS (suttog) Mama.
 

8. kép.
Az Asztrológusnőnél. A 6. kép folytatása

ASZTROLÓGUSNŐ Az apjával tartja a kapcsolatot?
ANDRÁS Nem.
ASZTROLÓGUSNŐ Hogy emlékszik rá gyerekkorából?
ANDRÁS Az apámra? Bánatos és ideges. Szomorú a szeme.
ASZTROLÓGUSNŐ A nővérével jó a kapcsolata?
ANDRÁS Igen.
ASZTROLÓGUSNŐ Mi a legelső emléke a nővéréről?
ANDRÁS Egyszer meglestem őt. A haját fésülte meztelenül. Észrevett, és a törülközőt az arcomba dobta. Nedves volt, illatos és sötét.
ASZTROLÓGUSNŐ Mi a legelső emléke az édesanyjáról?
ANDRÁS Az első emlékem? Hogy mesél, elalvás előtt. Kék selyem pongyola van rajta. "A farkas és a mókus...", ezt meséli, mert ezt kérem. Aztán puszit ad mindenhova... Szerbusz, lábacska, szerbusz, fejecske... szerbusz, Andriska.
ASZTROLÓGUSNŐ (befejezi a számolást) Na... Akkor elkezdeném... Úgy látom, hogy az édesanyja az ön életének a kulcsa. Vele van egy ilyen bonyolult kapcsolata, egyébként a nővérével is, egy erős kötődés és egy erős hasonlóság, és ez valamiféle bűntudattal párosul... Az elárultatástól, a megaláztatástól való félelmében kettős életet alakított ki, egy misztikus belvilágot, és egy külső, alkalmazkodó viselkedést... Mindehhez az Iker jegy jó alapot teremt... Ön tripla iker, a Napja, az aszcendense és a Marsa is az Iker jegyében áll. (Nézi a horoszkópot.) Igen, az édesanyja hihetetlenül markáns karakter. Valójában olyan, mint egy férfi. Lehet, hogy ez az egész anyaság, meg minden, ami ezzel jár, áldozat volt a részéről. Tehát nem az ő szerepe, nem az ő dolga lett volna. Feláldozta magát. Ezért nem tud jó anya és jó feleség lenni, mert mindig ott van benne ez a férfias elem, ami ellenáll. Jó, megcsinálta, mert muszáj, de keserűséggel és mártíromsággal.
ANDRÁS Az anyám férfi?
ASZTROLÓGUSNŐ A kromoszómák csalhatnak, a csillagok nem.
 

9. kép
"14:30". Rendőrségi kihallgató szoba.
Teri és a Nyomozó az asztal két oldalán. A háttérben nyitott ajtó, emberek sétálnak a folyosón, beszélgetésfoszlányok (pl.: "Ma már felderítettem egy súlyos testi sértést..." stb.) A Nyomozó a jelenet elején rutinos, szenvtelen, később egyre érdeklődőbb, empatikusabb. Teri monológja alatt - ez a későbbi monológokra is vonatkozik - az elbeszélt események életkép-, pantomim- vagy fényképszerű módon megjelenítődhetnek.

TERI Engedjen el, kérem. Nem cián volt, csak bizmutpor. Bizmutot szórtam a pezsgőbe. Csak hogy emlegessék meg. Kérem. Várnak karácsonyra a gyerekeim, András és Nóra.
NYOMOZÓ András és Nóra... (Bekapcsolja Teri előtt a diktafont.) A gyerekei  Magyarországon élnek?
TERI Igen.
NYOMOZÓ Találkozott velük a megérkezése után?
TERI Nem.
NYOMOZÓ Lássuk csak.
TERI Daganat a mellyemben, a hasamban, hát az tiszta ráfizetés a magyar államnak, ha engemet letárgyalnak. A síromat fogják megbotozni?
NYOMOZÓ Tehát tegnap délelőtt megérkezett a menetrendszerű New York-i járattal, aztán anélkül, hogy bárkivel találkozott volna, elutazott Lillafüredre. Ismert ott valakit?
TERI Nem. Vagyis...
NYOMOZÓ (csönd) Ön a lillafüredi Csillag szálló igazgatója szerint tegnap este meg akarta mérgezni tizenegy alkalmazottját... Elmesélné elölről az egészet?
TERI (csönd) Hát az úgy volt, hogy még tavaly nyáron, otthon, Waterburyben, egyik nap aszondja nekem a Tóni, én fogok hazamenni Magyarországra, és aszondja, bé fogom járni egész Európát. Mondom neki, Tónikám, mondom, hogyan számítod béjárni, mondom, gyalog vagy autóbuszon, mondom, vonaton vagy repülőn, de olyan érdekesnek tűnt énnekem, hogy béjárja Európát. Én évente egyszer látom a gyerekeimet, ő meg csak úgy jókedvében béjárja Európát... El is ment, én meg benéztem csütörtökön az orvoshoz, és mondom az orvosnak, szeretnék elmenni menogramra, mondom, olyan érdekes érzést érzek a hónom alatt. Hát, aszondja, egész nyugodtan, aszondja, se nem árt, se nem használ. Vettek mingyá menogramot, másnap reggel már nyolckor telefonál az orvosi aszisztent, aszondja, jöjjön be a rendelőbe. Bemegyek, és aszondja nekem az orvos, aszondja, mit szólsz hozzá, iszol velem egy csésze kávét? Na, mondom, doktor Kemböl, mit akarsz te tőlem kérni, mondom, hogy ilyen aranyos vagy, mert hogy régi klájntja voltunk, de engem még soha nem kínált meg kávéval. Üljek le, aszondja, hogy na, aszondja, és ne féljek. Kicsit megdobbant a szívem, és gondoltam magamban, hóha. Aszondja nekem, aszondja, idadja a kávét a kezembe, aszondja, megint mondja, hogy ne féljek. Még bele se ittam a kávéba, csak a számhó vettem, na, de má akkó kezdtem egy kicsit ideges lenni, aszondja: van neked két csomó a melledbe... Három hónap múlva befutott az én drága Tónim, és meg akar csókolni. Még akkor a mellem be volt kötözve, mondom, idefigyelj, mondom, ha három hónapig nem volt szükség az én csókjaimra, akkor nekem sincsen a te csókjaidra szükségem. Azontúl minden áldott nap feltette azt a lemezt, én nem nagyon szeretem a magyar nótákat, de ez minden áldott nap föltette ezt a lemezt, hogy várjatok még őszirózsák, ne mondjatok búcsút a szép nyárnak, mondom neki, mondom, de megtetszett ez a nóta. Egyszer aztán mondja nekem a telefonba az öcsémnek a sógora, hogy aszondja, ide figyelj, aszondja, Teri, aszondja, hogy aszondja, történtek itten dolgok, Tóni, aszondja, megismerkedett egy kontyos nővel. Másnap felhív az egyik ismerősöm egy kávézóból, Teri, aszondja, gyere le, aszondja, a Tóni, aszondja, itt van, aszondja, már tíz órátul, aszondja, és itten az asztal tele van, aszondja, papírokkal, és ír. Lementem oda, engem nem látott, mert le volt ütve a feje, ahogy írt... Odamentem hozzája, mielőtt észre tért volna, és felvettem annak a nőnek a levelit. Hát, aszondja. Mondom, jóba vagy vele? Aszondja, igen. Nem is tagadta. Nézett a szemembe, és igen, aszondja, megcsináltam, megcsaltalak.
 

10. kép
"15:02". Fogorvosi rendelő, délután.
Kriszta és Nóra rendezkednek, előveszik a műszereket.

NÓRA Jé, új virága nőtt a kaktusznak.
KRISZTA Nem teszed föl a hajad?
NÓRA (kontyba fogja a haját) Ki az a pasas a váróban?
KRISZTA Paulai úr. Már kapott egy szurit.
NÓRA Olyan, mint Csubakka a "Csillagok háborújában".
KRISZTA A majom?
NÓRA Igen. A Harrison Ford barátja.
KRISZTA Csubakka... Csak ő van kint?
NÓRA Igen. András jön később, kiesett egy tömése. Most van az asztrológusnál, akit ajánlottál.
KRISZTA Igen? Na, kíváncsi vagyok. Szerintem jó fej az a nő. Nekem nagyon jókat mondott.
NÓRA Gondolod, az Andrással is kezd valamit?
KRISZTA Biztos. Anyád megérkezett?
NÓRA Meg, de képzeld, egyből továbbutazott. Nem is találkoztunk. Ferihegyről egyenesen Lillafüredre ment... Egyszerűen nem értem. Olyan rossz érzéseim vannak. Telefonált Zsabó Vancouverből, valakitől hallotta, hogy megint találtak valamit a mamánál az orvosok...
KRISZTA Jézusom.
NÓRA Egy kisebb daganatot a karjában, bár állítólag nem rosszindulatú.
KRISZTA Borzasztó. Tóni?
NÓRA Tóni? Tóni megint becsajozott. Ezt is a Zsabótól tudom.
KRISZTA Becsajozott? Milyen ember ez?
NÓRA Nem tud kibújni a bőréből.
KRISZTA Ne haragudj, de erre csak egy pasi képes... Síkideg vagyok a pasiktól. Az ilyet, öregem... Nem is tudom, mit érdemel az ilyen. El tudod képzelni, hogy egy nő ilyet csináljon? Hogy beteg a párja, és akkor ő...
NÓRA Nagyon összejött a mamának most minden. Meghalt az öccse, a Zoli bácsi, aztán a betegség, a Tóni...
KRISZTA Nórikám, te is olyan sápadt vagy. Mi van a, izé, hogy hívják? Dani? Még mindig...?
NÓRA Tegnap voltam nála... Ültek ott a tévé előtt a Kristóffal... Egy üveg bort megittak már... Meg füvet szívtak... Kenyérmorzsát kevertek bele meg sót... "Honfoglalás-joint", ezen röhögtek... Próbáltam jó pofát vágni, aztán a Dani mondta, hogy bocs, de most nem tud velem foglalkozni, mert amint látom, más dolga van, és...
KRISZTA Nem hiszem el.
NÓRA Nagy kegyesen megbeszélt velem ma délutánra egy találkozót.
KRISZTA Mind egy szálig elmebetegek. Pszichopaták. Hol találkoztok?
NÓRA A Király cukrászdában.
KRISZTA És a Gergő? Nem gyanakszik?
NÓRA Nem hiszem. Van most egy projektje a Leventével. Projekt, érted. Mi is? Igen, phone art. Ez a phone art most a projekt. Tudod, mi az a phone art? Egész nap telefonba énekelnek a Leventével.
KRISZTA Mit csinálnak?
NÓRA Telefonba énekelnek. Ez a projekt. Ez lesz a Tavaszi fesztiválon a  koncert. "Csodálatos vadállatok", az a címe.
KRISZTA Komolyan mondom, az isten állatkertje. (Elkészülnek a műszerek kipakolásával.) Na, akkor, behívod a... a Csubakka urat!
NÓRA (kiszól) Tessék befáradni.

Paulai úr beóvatoskodik.

KRISZTA Paulai úr!
PAULAI ÚR Uh.
KRISZTA (a fogorvosi székre mutat) Tessék parancsolni! (Rákanyarítja a nejlonkötényt.) Elzsibbadtunk?
PAULAI ÚR (bólint) Huh.
KRISZTA Nyissuk ki... Jó nagyra!... Ez az. (Megkopogtatja a fogat, Paulai úr lába megrezdül.)
KRISZTA Kérünk még egy injekciót?
(Paulai úr a fejét rázza.)
KRISZTA (elkezdi kitamponozni Paulai úr száját) Milyen kicsi a szájunk, alig lehet odaférni... Szeretjük a zenét? (Paulai úr biccenteni próbál) Nem mozgunk... Tegnap voltam a Zeneakadémián... Az egyik darabnak az volt a címe, hogy - tudunk angolul? (Paulai úr nyög valamit.)... Az volt a címe, hogy "St Francis interrupted by a bird"... Vagyis "Egy kismadár félbeszakítja Szent Ferenc beszédét"... Felénk fordulunk. Így! Ez az! Jó nagyra. - "St Francis interrupted by a bird"... Így... Kinyit. Lazán. Nagyobbra. Itt?... Érzékeny?... Nna!... Most nyissuk ki jó nagyra... Nagyra... Ez az! (Közelít a fúróval.)
 

11. kép
A kihallgató helyiség. Nappal.
Terivel szemben már két nyomozó ül, mindketten elmélyülten koncentrálnak Teri beszámolójára. Arcjátékkal, indulatszavakkal kommentálják az eseményeket. Úgy tűnik, a "közhangulat" egyre inkább Teri oldalán áll. A monológ közben újabb érdeklődők lopóznak be a folyosóról a kihallgató helyiségbe.

TERI Az ördögök akarták vagy az angyalok, nem tudtam tőle megszabadulni, annyira le voltam vele foglalva, hogy nem volt normális eszem gondolkozni. Onnat kezdődött persze, hogy annak idején miatta hagytam el a gyerekeimet, miatta hagytam őket Magyarországon, már akko nem vótam észnél... Elmegyek az orvosomhoz, megvizsgál engem, megvizsgál mellem, szemem, mindenem, és feküdtem még ott az asztalon, a rendelőbe ott volt a nörsz is, és aztán letette a keziből azt az instrumentot, amivel alulról vizsgált, hogy megtapogassa a hasamat, és aszondja nekem, aszondja, aszondja, hogy Teri, teneked van egy újabb daganat a hasadba... Beadták az intervénuszt, először be kellett venni egy tablettát, akkor utána betették a karomba, és az ment három és fél napig. Aztán minden nap tizenegy órától tizenkettőig kaptam a kímót, azt likvidbe, hogy olyan folyadékba kaptam, de azt úgy kell elképzelni, mint hogyha tüzes vasat forgattak volna az egísz testembe... Hívtam az öcsémet, a Zolit, nappal is, este is, mindenféleképpen, és nem kaptam tőle választ. Felhívtam a barátnőméket Zalaváron, és nem a barátnőm vette fel a telefont, hanem a férje, a Kálmán. Ahogy beszéltem neki, úgy nagyon halkan ő megfordulhatott, és mondja a feleséginek, aszondja, mert én mondtam neki, hogy ide figyelj, Kálmán, mondom, menjetek már át a Zolihoz, mert napok óta nem kapok egyáltalába semmiféle választ, amikor hívom, hogy nem-e valami problémája van. És ahogy én beszéltem, Kálmán megfordulhatott, és olyan nagyon halkan mondta a feleséginek, te képzeld, aszondja, ez még nem tudja, hogy az öccse meghalt... Beültem az autóba, és addig mentem körű, amíg nem láttam a Tóninak az autóját valamelyik motelnak a bícsen ottan a parkolójában. Nem akartak beengedni, mondtam a menidzsernek, hogy mi történt, mer meghagyta, hogy még véletlenségből engem ne engedjenek be hozzája. Nem azé, hogy én annyira, csak kellett valaki, aki a könnyeket lássa, vagy egy, nem kap egy ölelést vagy egy bíztató mozdulatot, vagy má azt se tudom, hogy tényleg mit beszél az ember... Mondom neki, Tóni, mondom, képzeld el, mondom, hogy meghalt a Zoli, meghalt az öcsém... Mire azt mondja nekem, aszondja a Tóni, igen, aszondja, mindenki meg fog halni.

Bejön egy rendőrnő tálcával, szendvics, kávé, és Teri elé teszi. A nyomozó kikapcsolja a diktafont.

RENDŐRNŐ Tessék fogyasztani.

Teri csodálkozva néz, mint aki most ébred fel.
 

12. kép
"16:11". Nóra és András Nóra parkoló autójában. Miközben beszélgetnek, Nóra előveszi a tarkavirágos piperetáskáját, a visszapillantó segítségével sminkeli magát.
 
ANDRÁS Kérsz egy rágót?
NÓRA Nem.

András bekap egy rágót, arcához kap, megmerevedik.

ANDRÁS Jaj.
NÓRA Andriskám, édesem, miért eszel most rágót? Kiesik az új tömés. Köpd ki, ott a szemét.

András keserves arccal lenyeli a rágót.

NÓRA Lenyelted?
ANDRÁS Le.
NÓRA Megeszed a rágót. Ezzel idegesítesz húsz éve.
 

13. kép
Nóra és András Nóra autójában, délután. Nóra vezet. Karácsony előtti csúcsforgalom, tömeg, emberek csomagokkal a zebrán, fények, feldíszített áruházak.

ANDRÁS Valahogy az az érzésem, hogy minden nap elfelejtek valamit.
NÓRA Tudod, mi a baj veled?
ANDRÁS Tudom, persze, hogy tudom. Az a baj velem, hogy nem érzem jól magam ebben a csodálatos világban. Nem érzem jól magam ebben a csodálatos világban, mert ez a csodálatos informatikus, technopartis, bétés, yuppis, eurós világ engem elszomorít és kikészít és taccsra vág... És ráadásul mindezt valahogy olyan viccesen teszi. Igen, úgy készít ki, hogy viccet csinál belőlem. Egyáltalán mindenből viccet csinál. A nevetségesség, igen, a nevetségesség ennek a csodálatos világnak a fő eszméje.
NÓRA Túlzol, kisszívem.
ANDRÁS Vegyük a szerelmet. Régen a nő nő volt, a férfi férfi. Szerelmük rítus volt és beteljesülés. Ma a szerelmük "járás" és szex. Szerintem ez egy vicc.
NÓRA Összevesztél az Eszterrel?
ANDRÁS (megzavarodik) Milyen Eszterrel?
NÓRA A barátnőddel, milyen Eszterrel.
ANDRÁS Nincs barátnőm.
NÓRA Szóval megint összevesztetek.
 

14. kép
Megérkeznek a Király cukrászdához, Nóra leparkol. Késő délután.

NÓRA Nem is mondtad, mi volt az asztrológusnőnél.
ANDRÁS Semmi.
NÓRA Valamit csak mondott.
ANDRÁS Ja, igen, tényleg, mondott egy érdekeset. Azt mondta, hogy a mama eredetileg férfi volt, csak elcsúsztak a kromoszómák, és így nő lett szegény. Meg kellett neki szülni minket és főzni meg takarítani meg szájat rúzsozni meg kacéran vihorászni kellett neki a férfiak hülye viccein. Kacarászni kellett és riszálni, amitől a lelke mélyéig undorodott.
NÓRA A mama túlságosan is nő, épp az a baja.
 

15. kép
"17:10". Király cukrászda.
Dani és Nóra a galérián. Előttük üres kávéscsészék, elnyomott csikkek a hamutartóban. Még egy pár van a sarokban összebújva. Dani és Nóra némán néznek, mint akik végzetes holtpontra jutottak a beszélgetésben.
 
DANI (szedelőzködik) Mennem kell.
NÓRA Holnap? Találkozunk?
DANI Holnap?
NÓRA Ötkor? Nálad?
DANI Meddig érsz rá?
NÓRA Úgy hétig.
DANI Inkább ne. Öttől hétig velem, aztán a Gergő, még van a délelőtt meg a délután... Négy-öt pasit futtathatsz.
NÓRA Ezt most muszáj?
(Dani feláll.)
NÓRA (önuralommal) Várjál. Várj egy kicsit.
DANI (állva) Igen?
NÓRA Nem ülsz le?
(Dani leül kabátban.)
NÓRA (akadozva) Nem akarok neked rosszat okozni... Nem akarok a terhedre lenni... Ha már nem kellek neked... Ha nem szeretsz, akkor...
DANI Hagyjuk ezt, jó? (Megint fel akar állni.)
NÓRA Ne, maradjál. El akarok valamit mondani... Nézd. Három napja nem vettem le a pólódat, hogy érezzelek, hogy rám simuljon a melegséged, az illatod... Megyek az utcán, eszembe jutsz, és majdnem elájulok, meg kell állnom nekitámaszkodni a falnak... Éjjel a közös kazettánkat hallgatom, a leveleidet olvasom, és megőrülök, annyira hiányzol.
DANI (csönd) Másfél éve ígérgeted, hogy szakítasz a Gergővel. Másfél éve várok. Elfáradtam.
NÓRA Meg fogom próbálni. Ő is tudja, hogy vége. Mind a ketten tudjuk. Csak nagyon nehéz. Túl régóta vagyunk együtt. Egy kicsit... egy kicsit még légy türelemmel, kérlek.
 

16. kép
A kihallgató helyiség. A kihallgatás folytatása. A nyomozók lenyűgözve hallgatják Terit.
 
TERI Szereztem ciánsót az üzemből, ahol azelőtt dolgoztam, hogy megöljem magam, de nem bírtam magamat megölni... Eljöttem Magyarországra, bejelentkeztem a hotelba Füreden, hogy én a Zsohár Antaléknak, a Tóniéknak nagyon jó barátja vagyok. Zsohár Antal, mondom, szakított az élettársával, és, mondom, úgy tudom, hogy ő megismerkedett itten, mondom, egy fiatal, szőke nővel, nem tudtam én semmit, csak úgy rándomra rámondtam. Küldött egy kis ajándékot, de mondom, a rokonok gyerekei úgy szétszedték a csomagomat, hogy elvesztettem a nevét. Odamegyek a főnökasszonyhoz, mondom, szeretném, hogyha segítségemre lenne. Aszondja, van itt, aszondja, egy ilyen recepcionista, Bernadett, aszondja, azzal volt nagyon jóba a Tóni, azzal eljártak, ott aludt a Bernadettnél, aszondja, és virágot és mindenfélét vett neki... Bemutat engem a Bernadettnek, aszondja, mingyá bemutatom, bemutat a Bernadettnek, mondom, ide figyelj, mondom, mondom, maga az a fiatal hölgy, mondom, aki a Zsohár Antallal, mondom, megismerkedett? Igen, aszondja... Mondom neki, legyen szíves, de már akkor nekem annyira reszketett a kezem, aszondja, hogy mi baj van? Ó, mondom, nekem van ez a reszketési betegségem, és mondom, nem tudok ellenállni. Elkezdtünk beszélni, és ugye mondta, hogy mi történt, elmondta ő, hogy jóba volt a Tónival, és aszondja nekem, aszondja, tetszik tudni, aszondja, hogy aszondja, ő aszondja, hogy a Tóni bácsi, aszondja, nagyon aranyos volt, megígérte, hogy ütet viszi Kanadába, ő egyedül álló férfi, feleségül veszi őt, hogy őneki miket vett, és mit csinált, elvoltak ők mindenhova... Mondom, ide figyelj, mondom, tudja maga igazolni, mondom, hogy tényleg, mondom, maga az a hölgy, mert, mondom, Tóni, mondom, magának küldött, mondom, egy kis csomagot, és, mondom, én nem tudom addig, mondom, azt odaadni magának, amíg nem igazolja nekem valami elfogadhatóval, hogy ez maga, mert, mondom, énnekem azt meg kell mutatni, hogy én a rendes, annak adtam oda, akinek ő küldte. Ó, aszondja, hogyne, mingyá kinyissa a fiókot, és kiveszi onnat azokat a leveleket, amit Tóni küldött nekije. Na és akkor én beleolvastam azokba a levelekbe... Mondom a főnöknőnek, én is akarnák egy nagyon szép pártit rendezni, mondom, mivel a Zsohár Antal így kitett magáé, mondom, én is akarnák valami pártit csináni. Meghívtam az egész személyzetet, kivettem egy szobát, még azt a szobát akarták adni, amiben Tóni volt, mondom, azt ne, inkább azt a kerti szobát, és meghívtam mindenkit. Én vettem meg az italokat, először a szobámba hozattam a rekeszeket a fiúval... Föltettem azt a téprikódert, az a kis rikóder, ami van, és mindenki cigerettázott, mindenki nagyon jól érezte magát. Mikor láttam, hogy akinek kellett, ivott az italból, leállítottam a zenét, mondom, hogy hölgyeim, mondom, bocsánatot kérek egy pillanatra, mondom, én szeretnék, mondom, valamit maguknak mondani... Nagyon csinosan voltam felöltözve, és kiálltam oda középre, mint egy szónok... És fölnézek, hogy amilyen borzalmas fájdalmat okoz nekem ez az egész, ugyanolyan érdekes is, hogy most mi lesz... Már akkor elhallgattak, és, mondom, én, mondom, én a Zsohár Antal élettársa vagyok... És hogy miért jöttem ide - most mindannyian el fogtok pusztulni... Mikor az atombombát ledobták Hirosimára, az nem csinált nagyobb csendet... A poharakat a fény felé fordították, és egyszerre kezdtek el sikítani...

Csend. A nyomozó kikapcsolja a diktafont. Fel-alá járkál.

NYOMOZÓ Kedves Teri, azt tudja, hogy előzetes letartóztatásba kellene helyeznem.?

A többiek a Nyomozót nézik, mintha néma könyörgéssel.

NYOMOZÓ Tudna hova menni éjszakára, ha most elengednénk?
TERI  Igen. A lányomhoz.
 

17. kép
"18:30". Nóra és Gergő lakása.
Nóra cigizik, Gergő nézi, előtte az asztalon svédkeserűs üveg. A macska a radiátor előtt alszik.

GERGŐ Tudod, melyik állatot vettük ma a Leventével? A hangyát.
NÓRA A hangya néma.
GERGŐ A mi hangyánk énekel. (Csönd. Nem tud magával mit kezdeni, Nórát bámulja.) Nóra.
NÓRA Tessék.
GERGŐ Te, izé, nagyon le vagy most punnyadva, nem? Egyébként nem baj, nekem tök bejön. Egy ilyen szilfidszerű, szplínes, vampoid őrület, de közben meg...
NÓRA Nem maradnál kicsit csöndben?

Gergő hallgat, de aztán nem bírja.

GERGŐ Tudtad, hogy a hangya egyáltalán nem alszik? Egész élete éberség és munka. Te jutottál eszembe a hangyáról. Te is rossz alvó vagy... (Nézi Nórát.) Meg akarod dönteni a távolba nézés világcsúcsát?... (Kitölt a svédkeserűből egy kis pohárkába.) És azt tudtad, hogy az orrunk meg a fülünk egész életünkben nő? Egészen lassan, de állandóan növöget, egész a halálunkig... (Nóra nem válaszol.) Nem lehet valaki állandóan depressziós.
NÓRA El akarok válni tőled.

Csönd.

GERGŐ Szabad tudnom, miért?
NÓRA Nem passzolunk egymáshoz.
GERGŐ Eddig passzoltunk.
NÓRA Sose passzoltunk.
GERGŐ Mégis, mi a baj?
NÓRA Te vagy a baj.
GERGŐ Utálsz?
NÓRA Nem.
GERGŐ De, tudom, utálsz... Utálod, hogy rágom a körmöm, hogy infantilis vagyok, hogy zajongok a moziban, hogy idegenekkel veszekedek az utcán, utálod, ahogy beleszólok a telefonba, ahogy a szám szélét rágom, ahogy mozgok, ahogy eszem a tévé előtt, ahogy énekelek zuhanyozás közben, utálod, hogy olyan lassan készülök, mint egy menyasszony, hogy összepisilem a vécédeszkát, hogy dirigálok, hogy cukkollak, utálod, hogy mikor beteg vagy, nem törődök veled, utálod, hogy sose fogok felnőni, hogy minden lében kanál vagyok, utálod, hogy kutatok a táskádban, utálod, hogy állandóan izgek-mozgok, utálod, hogy férfi vagyok, hogy vágyaim vannak, utálod velem a szexet, utálod, hogy nem tudom, mikor elég, utálod, hogy csajozok, utálod, hogy találkoztunk, hogy élek, hogy lélegzek... de legesleginkább azt utálod, hogy nem tudsz elhagyni.

Pauza.

NÓRA Csajozol?
GERGŐ Nem csajozok, ez az egy nem igaz.
NÓRA Csajozol.
GERGŐ Nem.
NÓRA Flörtölsz.
GERGŐ Nem flörtölök.
NÓRA Fogdosod a csajokat, ilyen típus vagy, nem bírod ki.
GERGŐ Fogdossa őket a...
NÓRA Ha nem tudsz normálisan beszélni...
GERGŐ Esküszöm a mindenható atyaúristenre, hogy nem flörtölök és nem fogdosok senkit.
NÓRA Csak a Julikát múlt héten a Tölgyfában.
GERGŐ Nem fogdostam a Julikát a múlt héten a Tölgyfában.
NÓRA De fogdostad.
GERGŐ Ne csináld ezt... Ne tedd ezt, könyörgöm... Néha veszekszünk, de nem ez a fontos... Nem számít... Ha egy jégkunyhóban lakunk az északi sarkon, nekem az is jó... Ha nem szólsz hozzám, nem baj... Csak ne hagyj el... Nézd meg, az ingedet hordom, hogy mindig érezzem, hogy velem vagy...

Nóra hisztérikusan nevetni kezd. A macska feltápászkodik a radiátor elől, álmosan nyújtózkodik, aztán valamire fülelni kezd. Csöngetnek.
 

18. kép
Nóráék lakása, este. Nóra, Gergő a szobában, András a kabátját veszi le az előszobában.

NÓRA (mandarint pucol) Kérsz?
GERGŐ Svédkeserű után nem ízlene.
NÓRA Mindig kitalálsz egy ilyet, hogy svédkeserű. Mondhatnád egyszerűen, hogy nem kérek.

Bejön András, lehuppan egy fotelba.

NÓRA Kérsz mandarint?
ANDRÁS Ez ilyen génkezelt mandarin?
NÓRA Miért lenne génkezelt?
ANDRÁS Ahogy nézem a méretét.
NÓRA Miért, szerinted mekkora egy mandarin?
ANDRÁS Ezek gyanúsan nagyok.
NÓRA Szerintem nem nagyok, de mindegy.
ANDRÁS És tele van maggal.
NÓRA Nincs is benne mag.
ANDRÁS Egye meg a Gergő az enyémet is.
NÓRA Ő nem eszik, mert most ivott svédkeserűt.
ANDRÁS Ja? Akkor én is inkább kérek svédkeserűt.

Gergő odaadja az üveget és egy poharat. Nóra kimegy. Csönd.

GERGŐ Kérsz cigit?
ANDRÁS Leszoktam.
GERGŐ Igazad van. (Rágyújt. Csend.) Én nem tudok leszokni.
 

19. kép
"19:05". Előszoba. Este. Csöngetés. Nóra kijön a szobából, kinyitja az ajtót, Teri az.

NÓRA Mama!

Nóra segít letenni a táskát, felakasztani  Teri kabátját.

NÓRA Hogy vagy?
TERI Jól.
NÓRA Menjünk be, itt van András is.
 

20. kép
Később, négyen Nóráék szobájában.

NÓRA Éhes vagy? Van leves és főztem ratatouille-t.
TERI Köszönöm. Talán később.
NÓRA Kávé, tea, üdítő? Mit szeretnél, anyu? Vagy le akarsz pihenni? A kisszobában megágyaztam neked.
TERI Nem, jól vagyok.
 

21. kép
Ugyanott, később. Vacsora után Gergő mosogat a konyhában, Nóra viszi ki a tányérokat, Ciceró lábatlankodik, Teri és András az asztalnál ülnek.

TERI Sápadt vagy.
ANDRÁS Tudod, mi, megfáztam. (Iszik, fogához koccan a pohár.)
TERI Vitaminokat kéne enned. Gyümölcsöt.
ANDRÁS (kis szünet) Mit csináltál Lillafüreden?
TERI Ajándékokat vittem egy ismerősnek. Azt akartam, hogy karácsony előtt megkapják.
ANDRÁS Meddig maradsz?
TERI Még nem tudom.
ANDRÁS Emlékszem, régen ilyenkor mindig elkezdtem számolni, hogy mikor mész vissza.
NÓRA András!
ANDRÁS Egyszer meg még december elején telefonáltál Amerikából... Beteg voltam, nem mentem óvodába... Manyikával voltam otthon... Kanalas orvosság, kúpok... És akkor telefonáltál...Hogy örültem...! Mondtad, hogy nemsokára jössz... Igen, mindenféléről beszéltünk, és akkor a végén egyszer csak azt mondtad, hogy mégse jössz, egyáltalán nem jössz haza. Szerbusz, kismackóm. Ennyi. Vége. És letetted.

Teri nem tud megszólalni. Gergő befejezi a mosogatást, bejön.

NÓRA András, ez hülyeség.
ANDRÁS Pedig előtte még arról is beszéltünk, hogy hány nap múlva jössz haza. Kiszámoltuk a napokat. Nem emlékszel?
NÓRA Ez mikor volt szerinted?
ANDRÁS Négy éves voltam. Nyolcvan, december.
NÓRA Nem ez volt véletlenül az az év, mikor a görkorcsolyát kaptad?
ANDRÁS Végig azt mondta, jön haza, és akkor egyszer csak kijelentette, hogy mégse tud hazajönni. Nincs pénze, nem engedi el Tóni, mit tudom én.
NÓRA Minden évben hazajöttél, ugye, mama? Minden karácsonykor itt voltál.
ANDRÁS Azt gondoltam, én vagyok a hibás, mert megbetegedtem. Egy beteg gyerek nem érdemli meg, hogy ajándékot kapjon a mamájától karácsonyra. Jobb is lenne meghalni, nem okoznék több gondot.
NÓRA Ezt az egészet csak kitaláltad a négyéves kis lázas agyaddal. Minden évben együtt karácsonyoztunk a mamával.
ANDRÁS Értem én ezt. Fájdalmas. Inkább változtassuk meg a múltat. Csakhogy ez az enyém. Ez én vagyok. Nem vehetik el tőlem... De most tényleg nem emlékszel? Még azt is megkérdeztem, azt a farkasos mesét, amit este szoktál mondani. A mókus és a farkas. Ráesett a mókus a fáról a farkasra. Felszökött a farkas, hamm, bekaplak.
NÓRA Nem mondja, hogy hamm, bekaplak... A mókus kezd könyörögni, hogy engedje el.
ANDRÁS Mindegy, nem ez a lényeg.
NÓRA Rosszul emlékszel, a mama minden évben hazajött.
ANDRÁS Lehet, hogy csak álmodtam az egészet? Lehet, hogy most is álmodok?
GERGŐ András, ezt így nem lehet...
ANDRÁS Te ne szólj bele. Nem tudsz semmit.
GERGŐ Így nem lehet beszélni.
NÓRA Mi az, amit nem tudsz megbocsátani?
ANDRÁS Megbocsátani? Ennyi lenne az egész? Azt mondod, bocsássak meg? Jó. Megbocsátok. Megbocsátottam. Minden meg van bocsátva. És akkor? Akkor most mi van? Mostantól halleluja?
TERI Rossz anyátok voltam.
NÓRA Nem.
ANDRÁS Egyetlen hétig voltál anyánk évente. Ezalatt akartál mindent bepótolni. Kedves voltál, aranyos voltál, gyorsan egy kicsit neveltél is minket. De már nem tudtad, hogy élünk, nem ismerted a szabályokat. Nem tudtad, mennyibe kerül egy csoki, nem tudtad, milyen tévéműsorok vannak. Angol szavakat kevertél a beszédedbe. Pokollá változtattad a karácsonyt.
NÓRA András!
TERI Csak azt tom mondani, hogy nagyon szeretlek.
ANDRÁS Késő, mama, késő. (Feláll, és elmegy.)
 

22. kép
"20:47". Városliget, este. Sötét, csak lámpák fényköre. András egyedül sétál, látszik a lehelete. Nedves aszfalt, kopasz fák.
 

23. kép
 Teri fekszik az ágyban Nóráéknál, aludni próbál. Hosszú, ősz haja ki van bontva. Gergő dolgozik, dúdol, Nóra a fürdőszobában a tükörben nézi az arcát.
 

24. kép
"22:05". Nóráék konyhája, éjszaka. Nóra kijön, iszik egy pohár tejet.  Teri is megjelenik hálóingben, mezítláb.

NÓRA Kérsz egy kis tejet? Csinálok hozzá szendvicset is. Alig ettél.
TERI Köszönöm, csak egy kis tejet. Gergő alszik?
NÓRA Dolgozik. (Csend.) Mama, mit csináltál Füreden?
TERI (csönd) Ha valaki nekem azt mondja, hogy egy férfiért lemondok rólatok... Minden évben megpróbáltam, mondom, hogy most... Hogy, mondom, most tényleg vége, hogy hazajövök végleg. És nem bírtam ki... Én a Tónit, akármilyen ember, mindig szeretni fogom. Ezt elfogadtam. De most, most haza fogok jönni. Itt akarok meghalni Magyarországon.

Átölelik egymást. Kibontakoznak.

TERI Mintha valaki más élte volna az életem helyettem.
 

25. kép
András a Városligeti tónál, az egyik pecás fiú otthagyta a kesztyűjét a földön, András fölveszi.
 

26. kép
Ugyanott, később. András egy padon ül, kesztyűbe bújtatott kezét babusgatja.

ANDRÁS Tente, baba, tente... Csicsíja, babája... Csicsikáljál szépen. Gúdboj. Egy-kettő-három. Nem szabad félni. Meséljek valamit? Igen? Esti mese? Kedves gyerekek, egyszer a mókus leugrott az ágról és egyenesen az alvó farkasra esett. Felszökött a farkas. A mókus kérlelte, engedj el, farkas. A farkas ekkor így felelt, elengedlek, de előbb mondd meg, miért vagytok ti, mókusok olyan vidám teremtések? Nekem mindig rossz kedvem van, ha meg titeket figyel valaki, azt látja, hogy állandóan ugráltok és játszadoztok. Felelte a mókus: előbb engedj fel a fára, onnan megmondom, mert idelenn félek tőled. A farkas elengedte, a mókus felszaladt a fára, és onnan adott feleletet. Azért vagyunk vidámak, mert jók vagyunk, s nem bántunk meg soha senkit. Neked viszont azért van rossz kedved, mert a rosszaság bántja a szívedet. Mert rossz vagy, farkas... Na? Hogy tetszett? Még mindig félsz? Számolj tízig. És ha még mindig félsz, kezdd elölről... Egy, kettő, három, négy, öt, hat, hét... Így is félsz?... Ne félj.
 

27. kép
"06:41". Reggeli szürkület, ugyanott. András a padon, kezében a kesztyűvel, mozdulatlanul. Lassan szállingózni kezd a hó.

 
         VÉGE

Bibliográfia

GARACZI László
Plasztik
Magvető, 1985

A terület visszafoglalása a madaraktól
Magvető, 1986

Tartsd a szemed a kígyón!
Holnap, 1989

Nincs alvás!
Pesti Szalon, 1994

Bálnák tánca
Pesti Szalon, 1994

Mintha élnél
Jelenkor, 1995, 1999

Pompásan buszozunk!
Jelenkor, 1998

Az olyanok, mint te
Jelenkor, 2000

Csodálatos vadállatok
Jelenkor 2001

Lemur, who are you?
Noran, 2002

Nevetnek az angyalok
Jelenkor, 2002

"Prédales"
Magyar Lettre Internationale, 25

"Tánc, méreg, alkohol"
Magyar Lettre Internationale, 27

(Farkas Zsolttal, Kukorelly Endrével, Marno Jánossal, Németh Gáborral)
"Beszélgetés a posztmodernr+l"
Magyar Lettre Internationale, 29

"Mész, mész és csak kolbász"
Magyar Lettre Internationale, 32

"Találkozás a bolondok tornyában.
A kanál"
Magyar Lettre Internationale, 34

"Jó lesz nekünk"
Magyar Lettre Internationale, 37

"Versek 1981-ből"
Magyar Lettre Internationale, 38

(Németh Gáborral és Szilasi Lászlóval)
"Beszélgetés a regényről"
Magyar Lettre Internationale, 39

(Nagy Ildikóval)
"Literaturexpressz 2000"
Magyar Lettre Internationale, 41

"A biotörpe"
Magyar Lettre Internationale, 45

"Egy ego megtisztítása"
Magyar Lettre Internationale, 47

"Részeg pogácsa"
Magyar Lettre Internationale, 48


Kérjük küldje el véleményét címünkre: lettre@c3.hu


C3 Alapítványc3.hu/scripta/

stílus 1 (fehér)
stílus 2 (fekete)

+ betűméret | - betűméret