stílus 1 (fehér)
stílus 2 (fekete)

+ betűméret | - betűméret   



Kukorelly Endre
Keret és tükör. Szófia-képzelet
 
Miközben ír, a bolgár író így morfondírozik: “Miért is írjam tovább? Sem így, sem úgy nem fognak megérteni!” Miközben olvas, a bolgár olvasó folyton csak arra gondol: “Miért olvassam tovább? Így is, úgy is minden világos!”
(Alekszandar Kjoszev)

Az ország történelmi fejlődésének helyébe a dolgok átkeresztelésének és átértelmezésének a sorozata lépett. Népünk furfangos elnyomói átkeresztelték Bulgáriát egy ugyanilyen nevű országra.
(Arni Kiszilenko)


Minden képzelet ellenére. Valamikor, tizenvalahány éve, egy hónapon keresztül utazgattam Bulgáriában. Létezik ilyesmi. Volt, tényleg, Bulgária. Árusítanak mindenhol egy Népnápolyi nevű édességet. Fölkelek, felhúzom a cipőmet, este pedig, éjfél felé, megszabadulok. Reggeli, aztán gyaloglás egész nap, olykor leülök és jólesőn nyomkodom a talpamat. Mindenki bolgárul beszél, határtalanul kedvesek, mindent lehet érteni. A szocialista országokkal való együttműködés eredményeképpen terebélyesedtek ki. Főképp a tengerparton, ahol pompás szállodák tömege bizonyítja a szabadságát elnyert bolgár nép alkotóerejét. Egyszer Bacskovóban ránk esteledett, bekopogtunk egy házhoz, és ott aludtunk. Adtak pálinkát. Kenyeret és mézet. Zörögsz az ablakon, aztán vársz kicsit, este van mégis. Csak úgy kopogtattam, a begörbített mutatóujjammal. Első koppanás, még egy, még. Már félig alszol, amikor bejönnek megkérdezni, nem kívánsz-e valamit. Az ikonokat nem nagyon tudom megjegyezni. Arhangel Mihail vzima dusata na bogatija, 1702, Etropole, a nagydarab Mihály elviszi a gazdagok lelkét. A gazdag ember kicsi, és belekapaszkodik a Mihály rövidnadrágjába, Mihály pedig fogja a gazdag fejét, de nem néz oda. Az Alekszandar Nevszki ikonmúzeuma például nem változik, és mégpedig a felejtés ellen nem. Elképzelem, ami.

 *
Ha hideg uborkalevest (tarator) és báránysültet (agniesko) eszel, jól jársz. Egyébként minden van, és, ha lehetséges, akkor még jobban van minden, mert adnak rá, hogy legyen, tehát nagyon virulnak a dolgok. A háttér miatt virít. Farmer és svájci csoki, árak lejjebb, mint bárhol, de csak kicsivel. Nem annyira lent, nem a száz dollár körüli fizetésekhez igazítva. A negyven dollár körüli nyugdíjhoz pedig semmi sem igazodik. Ekkora fekete béemvék bucskáznak a hihetetlen felfagyásokon: új béemvék, vadonatúj, szovjet típusú, viszont nem annyira régi felfagyások. Csak a szovjet-divatcikk napszemüveg a régi, hordják esőben és alagútban.

 *
Az esemény most az, hogy a VISZ-2 magántestőr-cég három emberét egy bérgyilkos kinyírta. A bérgyilkos tartozik valakinek, a testőrök megbízásból behajtanák, de a bérgyilkos kifigyeli és lelövöldözi őket, ez van kedden. Szerdán pedig lelövik a VISZ-2 főnökét, bizonyos Vaszil Ilijev birkózót, de nem a bérgyilkos volt, hanem nem lehet tudni, hogy kicsoda, mert a bérgyilkost a rendőrség már letartóztatta. Épp a rilai kolostor felé menet autózunk egy szakaszon a temetési konvojban, fekete limuzinok, lógnak le két oldalt a koszorúk, mindenki ott van, aki számít, Balakov és Trifon Ivanov, este mutatják őket a tévében. Társaság. Elegánsak. Virító. A bérgyilkost másnap óvadék fejében kiengedték. A rilai kolostor szép volt.

 *
Nem csak Ikarusz buszok vannak, mert állítólag a főpolgármestert, nem tudom elképzelni, megvesztegették volna, és ezért vett mercédesz buszokat is. De az nem vált be, mivel a légkondicionáló elromlik, viszont az ablakokat nem lehet kinyitni. Viszont nem lopják le a buszról a jelvényt, de a buszmegállókat ellopják, táblát, oszloppal. Mindenki tudja, hogy körülbelül hol vannak a megállók, és azok tényleg ott is vannak. Létezik még Csavdar márkájú busz is Botevgrádból.

 *
Luciano egy bolgár láncolat, cukrászdalánc L. Pavarottiról elnevezve. Finom sütik, színes tortafantáziák bolgár alapanyagból. A dizájn is az, nyugat-bolgár, formák, fémek, bolgár műanyag. Pestre betörne a Luciano, az jó volna, és ott szépen terjedne.

 *
levelet küldött Hriszto Javasevnek
aki egykor szintén bolgár képzőművészként kezdte, melyben felajánlották neki, hogy csomagolja be Bulgáriát. A levelet a Narodni Kultura című lapban
és azóta mindnyájan Christóra várunk. Keret és tükör.
nem fog jönni
Ennek több oka van. Egyrészt Bulgária nem az a hely, ahova az ember szívesen megy, másrészt (Ivan Krasztev)

 *
Ha sétálsz, beszélgettek, közben figyelsz a lábod elé a repedések miatt, ők meg téged figyelnek, hogy nem sértődsz-e meg a repedések miatt. Ingatják a fejüket, mintegy rajtam keresztül figyelik a repedéseiket. Én meg nyilván rajtuk keresztül figyelem, ahogy rajtam keresztül figyelnek, marhára ismerős, pont mint amikor a kutyaszart kerülgetem Pesten egy úgynevezett nyugatival. Lehet, hogy nincs is ilyesmi. Leghelyesebb, ha többször is a futballra térek át a kelleténél, de ne csak sztojcskovozzak, mert az lapos, hanem például: Szirakov elegáns. Ezt, mivel le van írva a könyvemben, nyugodtan mondom, sőt meg is mutatom nekik. Kiderül, kiderítik, hogy Szirakovval egy napon születtem, és hogy a Sztojcskov tulajdonképpen kifejezi a bolgár lelket, mely nyers.
 Nyers, mondja, és a szemedbe néz egy finom, hihetetlenül finom bolgár lány. Nyers. Ők nyersek, mondja, és, alig hiszed el, szomorúan mosolyog hozzá. Egy bolgár durva.
 Ugyanis ez itt valószínűleg az egyetlen hely a világon, ahonnan fölfele néznek, fölfelé és szeretettel  “a magyarokra”. Úgy, ahogy vagyunk, abban a szerencsétlen állapotunkban. Szófia képzelet. Legjobb, ha bolgárokkal a futballról beszélsz, mert abban jobbak. Egyszer véletlenül ráléptem egy csatornafedélre, és majdnem belebillentem, de aztán mégse.

 *
Vendéglátás, unalmas. A bolgárok barnák. Elég alacsony egy bulgár, jó szándékú, kerek a feje, kerek-barna arcok. Téged a te vendéglátód untat. Úgy folyik a fény, mint a kávé. Megkapod az ágyneműdet, be lesz mutatva a kulcshasználat meg a boyler a fürdőszobában. Vendég vagy, bemutatkozol a boylernek. Magad is elcsodálkozol rajta, csöppet sem egyszerű berendezés, egész bonyolult, csavargatod, állítgatod a csapot, beállítod optimálisra. Vendégségben lenni nagyon, nagyon unalmas. De váltakozik a nyomás, folyton utána kell állítani. A háziak veled figyelmesek. Ha vendégül látnak, és mindent megtesznek érted, az kényelmes, és nagyon, nagyon, nagyon, nagyon, nagyon unalmas. Ugyanis nem szarnak rád, hanem lesnek, lesik, mit akarsz, és ha kitalálták a gondolatodat, akkor teljesítik. Lassan, de alaposan. Mindig kitalálják a gondolatodat, pedig igyekszel nem gondolni semmire. Felállsz, otthagyod őket. Hol?
 

Bibliográfia

KUKORELLY Endre
A Memória-part
Magvető, 1990

Egy gyógynövénykert
Magvető, 1993

Napos terület
Pesti Szalon, 1994

Mintha már túl sokáig állna
Jelenkor, 1995

Kedvenxc
Jelenkor, 1996

H.Ö.L.D.E.R.L.I.N.
Jelenkor, 1998

Rom. A Szovjetónió története
Jelenkor, 2000

“A Közért. Megjegyzések az irodalomról”
Magyar Lettre Internationale, 20

“Édes Kelet. Berlin szívközép”
Magyar Lettre Internationale, 22

“Irónia és melankólia”
Magyar Lettre Internationale, 24

“Rom. A szovjetónió története”
Magyar Lettre Internationale, 37

(FARKAS Zsolttal, GARACZI Lászlóval, MARNO Jánossal, NÉMETH Gáborral)
“Beszélgetés a posztmodernről”
Magyar Lettre Internationale, 29

(GARACZI Lászlóval, NÉMETH Gáborral)
“A 84-es kijárat”
Magyar Lettre Internationale, 32

(Lucas CEJPEKkel és Margret KREIDLlel)
“Egy másik Alte Schmiede beszélgetés”
Magyar Lettre Internationale, 34

KRASZTEV Péter (szerk)
A mutáns egzotikuma
Bolgár posztmodern esszék
2000 - Orpheus, 1993
 


Kérjük küldje el véleményét címünkre: lettre@c3.hu


C3 Alapítványc3.hu/scripta/

stílus 1 (fehér)
stílus 2 (fekete)

+ betűméret | - betűméret