stílus 1 (fehér)
stílus 2 (fekete)

+ betűméret | - betűméret   



BOZSIK PÉTER - KARÁCSONYI PETRA - CSANTAVÉRI ORLANDÓ

Karácsonyi Petra (neve természetesen álnév, a szülők kérésének tettem eleget ezzel) 1966-ban-ban született Szabadkán. Általános iskoláit Csantavéren, középiskoláit Szabadkán végezte. Az Újvidéki Bölcsészettudományi Karon diplomált 1991-ben, majd az ELTE-n hallgatott néprajzot. 1999 tavaszán autószerencsétlenség áldozata lett. Diplomamunkáját (Csantavéri népi emlékezet) és a két, fekete fedeles füzetet az édesapja küldte el e sorok írójának. A füzetek érdekessége, hogy a történetek többsége eredetileg is a versbeszéd technikáját követi. A címet, Csantavéri Orlandó, magam adtam. (A közreadó)

Apám mesélte

amikor auschwitzban járt

akkor hitte el igazán a holocaustot

a szakszervezet vitte el üdülni

így járta be fél európát

németország svájc

a kutyaszaros párizst nem szerette

ez még a hetvenes évek első felében történt

később ahogy fogyott tito

húszmilliárdja

jött az olcsóbb keleti tömb

csehszlovákia lengyelország

a legvégén szerbia banjái

arandjelovac soko banja

gyógyfürdői

a lengyel út egyik állomása volt

auschwitz

szerettem ezeket az utakat

mert mindig különös ajándékokkal tért haza

mikor megláttam a gyerekcipőket

precíz németséggel sorba állítva

már elkezdett kavarogni a gyomrom

a filmvetítés legelején kimentem

mondta

azokat a cipőket utólag

nem lehet úgy odatenni

ilyenkor mindig megcsóválta a fejét

ezen a lengyel úton kefélte meg

egy ottani fejes feleségét is

valami testvérvállalat üzemmérnökének nejét

egonnak hívták

amire csak azért emlékszem

mert én írtam meg neki a csantavéri templomot ábrázoló

képeslapot

dobro sam stigo dom

stevan

félrelépését csak később mesélte el nekem

kamaszkoromban

mintegy mellékszálaként

szexuális nevelésemnek.

*

Hát azt a kis lökött srácot

sosem felejtem el

jó ha megvolt tizennyolc

ha bepöröl még börtönbe kerülök

hogy megerőszakoltam

de ilyen mohón nem

kapaszkodott belém senki

mindenáron azt akarta

hogy én legyek fölül

olyan nevetségesen ügyetlenkedett

azt hittem

menten elnevetem magam

utána úgy éreztem magam

mintha farkaskutya marcangolt volna szét

egy rózsabokorban

jóval később

csak jóval később

már otthon

saját gyerekkori ágyamban

lágyultam édes dallammá

mintha csak fehér angyalujjak

pengetnék testemen egy hárfa húrjait

*

A csantavéri zsidó temető

a lőwy-ház udvarában található

sosem volt bátorságom bekopogni

hogy megnézzem

pedig volt idő mikor rendszeresen

jártam a temetőket

újvidéken a temetőn keresztül vitt haza utunk

a trafikszobába

ahol reggelre úgy fagyott be a víz a lavórba

hogy nem lehetett kiütni belőle

csantavéren is sokszor jártam temetőbe

gyönyörködtem és szörnyülködtem

a mauzóleumok pompáján

ritkábban egyszerűségén

mértéktelenségén és szellemi sivárságán

(a csantavériek nem tudják

nem akarják tudomásul venni hogy isten

nem szereti a giccset)

nem véletlen hogy egyik szemináriumi dolgozatom

témáját innen választottam

a csantavéri kistemető sírfeliratainak helyesírási problémái

(gazsi pap is ide temetkezett

a szegények mára bezárt temetőjébe

talán hogy jobban mutasson óriási mauzóleuma

a nagytemető a tehetősebbeké volt)

bár nem én írtam meg

hanem margit istván alias pityóka

(mellesleg református)

a bácsfeketehegyi sörfolt könyvkiadó

(idézet az impresszumból:

megjelent egy példányszámban az ára

egy konyak vagy valami más)

főszerkesztője

nem mertem bemenni a zsidó temetőbe

bekopogni ismeretlenül egy házhoz

amelynek udvarában temető van

a lőwyek is elköltöztek csantavérről

jólmenő pékséghálózatuk van szegeden és környékén

(unokahúgom is ott dolgozik)

így folytatják a csantavéri zsidó hagyományt

ha van ilyen

hiszen az első malmokat zsidók építették ott

a múlt század szabadka környéki két antiszemita

botránya közül csantavérhez fűződik az egyik

dankó takács jános megvádolta

fürst sámuel gabonakereskedőt

hogy legyilkoltatta kiskorú öccsét

és vérét rituális célokra fölhasználta

a szabadkai hatóságok pártatlanságának köszönhetően

az ügyre hamarosan fény derült

az elveszett gyereket sértetlenül megtalálták

zenta környékén

ahogyan azt klein rudolftól megtudhatjuk

a múlt és jövőből

a közelmúltban mikor ismét otthon jártam

a panoráma nevű kocsmában

amelyet a csantavériek nemes egyszerűséggel

csak pinarámának neveznek

asztalomhoz tántorgott kalmár

aki a foglalkozására nézve molnár

a fidelinkában dolgozik

így hívják a malmot

és azt mondta eladtátok az országot a zsidóknak

az elnökötök is zsidó

melyik akartam kérdezni

de átölelt

százötven kiló antiszemitizmus

nem semmi ahogy pesten mondanák

megtartottam

ám nem jutottam szóhoz

hatalmas zsíros mellkasa az arcomra tapadt

nagy nehezen kibontakoztam az öleléséből

kiszédelegtem a kocsmából

kicsit részeg voltam magam is

a töméntelen töménytől

(pelinkovác)

anyám minibiciklijére pattantam

és egészen hazáig a sajtó és a médiák

hatalmáról morfondíroztam

mondhatom nem jutottam semmire

otthon a csantavéri újságban még elolvastam

hogy a nobel-díjra előterjesztett

zsidó származású biológus

dr. yoel margalith

aki baktériumokkal irtja a szúnyogokat

és akit a nagy utcáról hurcoltak el auschwitzba

jövő nyáron eljönne üdülni hét napra

szülőfalujába egy ismerős családhoz

miután a ben-gurion egyetemen kidolgozzák

hogy a biológiai szúnyogirtás

fegyvere bevethető-e

bácskában.

*

Gazsi, a pap

rendes nevén gáspár menyhért

prédikációit jó lenne beszerezni

ha lejegyezte azokat egyáltalán

a nők nem kedvelték

mert asszonyállatoknak nevezte őket

a legfőbb rossz hordozóinak

és mindig arról beszélt hogy bűnbe viszik az embert

ami alatt természetesen a férfiakat értette

hatvanháromban még élt

ő keresztelt meg

keresztanyám szerint visítottam mint a vágási malac

gáspár atya

(csak a háta mögött nevezték gazsinak)

negyvenegyben a magyarok bevonulásakor

megmentette néhány szerb család életét

akik nála kerestek menedéket

mondván hogy ezeknek az embereknek

nincs más bűnük csak az hogy szerbek

a magyar csendőrök engedtek a felsőbb hatalom

földi helytartójának

gáspár atya hű volt szent antal hagyományához

szinte remeteként élt a paroklyán

ahogyan a keresztény szerzetesség megalapítója

a hiúság halála után legyintette meg

a mára már használaton kívüli kistemetőben nyugszik

kicsinek épp nem mondható mauzóleumában.

*

Így emlékszem

arra a nőre, akinek haja Kóbor Jánoséra,

az Omega együttes énekesére emlékeztetett.

(Akkoriban ez volt a kedvenc zenekarom.)

Egy kisvárosi ifjúsági házban jöttem össze vele,

bár ha pontosabban fogalmaznék,

akkor a határozatlan névelő helyett

nyugodtan használhatnék határozottat is,

hiszen mégiscsak a szülővárosomról van szó,

amely tulajdonképpen nem is város, hanem falu,

csak a lakosságának számából lehetne kisvárosra asszociálni.

De hát nem lehet. Nevezzük a falut Cc.-nek.

Szóval ifjúsági ház, Kóboros, ondolált szőke haj,

bőrnadrág, levegőáramlás, ahogy csaptam neki a szelet.

Végül legényszobámba csaltam,

illetve hát jött a barátnője is a barátommal.

Akkor még udvarias fiú voltam, az övéké lett az ágy,

a miénk meg egy lukas úszópárna a szoba másik sarkában.

Nem kellett sokat vacillálni, és ez nekem nagyon tetszett,

kezdő voltam akkoriban még ebben a sportágban.

Hogy is hívják, kefélés.

Igaz, később sem tanultam meg nőknek udvarolni.

(Bár ebben minden alkalommal mindenki kezdő,

mondja nőcsábász barátom.)

A rossz tapintású műbórnadrágot is viszonylag

gyorsan lecibáltam róla, a többit már előbb,

de ez volt a legnehezebb, erre határozottan emlékszem,

meg arra is, valahogyan túl közel kerültünk a falhoz,

és a ritmikus mozgásnál a homlokom állandóan beleütődött.

Puha tenyerével igyekezett tompítani a becsapódást.

Kevés eredménnyel, mert roppant hevesen

és erőteljesen működtem, ahogyan az egy tizenhét

éves kamaszhoz illik.

Mikor elélveztem,

a barátom és a másik csaj már nem voltak az ágyon.

Mondtam neki, menjünk akkor mi föl.

Azt szerettem volna mindenáron elérni,

hogy rám üljön. Egyre azt suttogta,

hogy nem tudod, nem tudod,

de aztán csak összejött valahogyan a dolog.

Hazáig kísértem. Útközben derült ki,

hogy huszonhat éves, Németországban él,

és gyerekekre vigyáz, abból él. Barátom,

aki bevallotta, hogy neki még egy nyomorult petting sem jött össze,

nőügyekben jártasabb lévén, megkérdezte,

hogy milyen volt. Válaszomra, hogy mit gondolsz,

milyen lehet egy huszonhat éves csajjal kefélni,

eltátotta a száját.

(Nagyon büszke voltam magamra.)

Koton nélkül basztatok, mi?, kérdezte. Igen, mondtam.

És mi van, ha fölcsináltad? Semmi, mondtam,

a bíróságon majd azt mondom, hogy megerőszakolt.

Még kiskorú vagyok.

Így emlékezem.


Kérjük küldje el véleményét címünkre: lettre@c3.hu

http://www.c3.hu/scripta

http://lettre.c3.hu
 


C3 Alapítvány        LETTRE - EPA

stílus 1 (fehér)
stílus 2 (fekete)

+ betűméret | - betűméret