Megszedtem a gombát, teletömve hátizsákom, szatyrom, s visszatértem kis lakunkba, hogy elköltsem kiadós reggelimet, melyhez nejem szerezte be a hozzávalókat a helyi szövetkezeti szaküzletben: Maasdam sajtot (kilója 34 "denominalizált", azaz új rubel), diétás tojást (4,6 rubel darabja), fehér kenyeret (2,6 rubelért), "Paraszt" márkájú vajat (4,2 rubel belőle 10 deka), mindehhez nescafét (elfelejtettem, mennyi volt aznap, azt viszont nagyon is pontosan megjegyeztem, hogy egy dollár éppen 7 rubelt ért). Mire mindent akkurátusan előszedtem, kis családom (mely áll fönt említett nejemből s erősen kiskorú gyermekemből) is ébredezni kezdett, s lelkesen csatlakozott a vidéki reggeli örömeinek élvezetéhez. A gyerek öröme persze csak addig tartott, míg egészséges Danone joghurtra nem cseréltem kezében a kétliteres muanyag Coca-colás üveget, melyhez ez az "új nemzedék" úgy hozzászokott, mint mi annak idején a "Moszkovszkaja" vodkához és a "Kavkaz" édesborhoz. Hiába, új idők, új italok!
Az épp kitörni készülő konfliktust autózúgás akasztotta meg, kivénhedt Opel kanyarodott be az udvarra: saját dácsával nem rendelkező barátaink érkeztek, hogy ily módon lélegezzék be a jövő hétre szükséges ózont, s töltekezzenek fel mindenféle erdei jóval. Kifogástalan erkölcsiségu páros, középosztályunk jeles képviselői, akikre - miként Elnökünk szokta volt mondani - úgy fog Oroszország támaszkodni, mint sánta ember a botjára. A férj, hajdani rock-zenész, orvosi segédlettel sikeresen megszabadult az alkohol s más szenvedélyek rabságától, felesége pedig egy nagy presztízsu cég munkatársa, melyek mostanában oly szaporán teremnek megújult hazánkban, mint a föntebb leírt gombák. Az asszonyka fizetése 700 m.e. (m.e. - "megállapodás szerinti egység", azaz dollár, csak ezt nem szabad mondani), angol nyelvvizsgája van, miután sikeresen elvégzett egy tanfolyamot a Kreml tőszomszédságában. Komoly, átszellemült társalgás folyt: muvészetről, politikáról, a jövendőről, Oroszországról, mely a bolsevikok bune folytán átélt keserves történelmi megpróbáltatások után végre visszatérhetett a civilizált népek családjába. Ezen emelkedett hangulatban javasolta valaki, hogy ugyan, ne vesztegessük az időt: tekintsük meg az Új-Jeruzsálem Kolostort, az orosz pravoszlávia e nevezetes bölcsőjét, melynek pompázatos épülete alig pár versztányira magaslik tőlünk: Nyikon pátriárka emeltette a 17. század alkonyán a ma Isztrának nevezett kicsiny városkában. Így is történt: a társaság pillanatok alatt összeszedelődzködött, s kisvártatva már ott gyönyörködtünk az Ó-Jeruzsálemi szent hely képére és hasonlatosságára épült templomban, ahol hívők és hitetlen turisták egyaránt áhítatos csendben szemlélték az eredeti alakjában helyreállított alkotást. Az újraaranyozott kupolák se feledtethetik a tragédiát, az értelmetlen rombolást, még ha ezúttal nem is a bolsevikok, hanem a fasiszták voltak a tettesek - kockáztatott meg valaki egy ellenvetés, arra utalva, hogy lehetne találni hasznosabb célt is az amúgy is üresedő kincstár rubel millióinak, a társaság többsége mégis az orosz szellem eme ragyogó emlékmuvének fontosságára voksolt.
Még javában folytattuk e metafizikai magaslatokba szárnyaló vitát, amikor fáradtan, de elégedetten hazatérve, automatikusan bekapcsoltuk a tévét. A hír azonnal visszarántott a nagyon is fizikai orosz valóságba: Jelcin elnök menesztette Kirijenkót, a tőzsde összeomlott, bankok sora ment csődbe. Azonnal a szokásos reakció: irány a bolt, vegyük, ami vehető - de elkéstünk. A kis vidéki üzlet polcai pillanatok alatt kiürültek...
Néhány napra rá a baráti házaspár hölgytagját elbocsátották a nagy presztízsu cégtől, a férj összes megtakarított valutája odaveszett a bankban, bánatában megint leitta magát, és összetörte az öreg családi Opelt. Az, hogy a Maasdam sajtok és joghurtok visszatértek "őshazájukba", már észre sem vette senki...
Egyszóval, új életet kezdtünk, megint. A dollár 17 rubelen állapodott meg, ki tudja meddig. Mindenesetre mi, a nejemmel lesóztunk egy hordó gombát, egy hordó káposztát, egy hordó uborkát. Vettünk egy mázsa krumplit, s hozzá pálinkafőzőt.
És reménykedünk, ahogy Csehov írta, hogy megpillantjuk egyszer a gyémántos eget is.
KISS ILONA FORDÍTÁSA
Észrevételeit, megjegyzéseit kérjük küldje el a következő címre: lettre@c3.hu