ARMANDO DA SILVA CARVALHO
3
Mormolódásaidra is jut majd
idő.
A dúdoló csermelyekre. Róma
és a kultúra
hamis szökőkútjaira.
A barbárok fémfajtákat
olvasztanak a mezsgyén.
Kiáltozásuk hallani míves
munkák felett.
Föl nem tartja őket hó,
tűző napsugár sem,
hatalmas tengerszem a ma, hová beömlik
mindaz a név, mi elhangzott már
esküvéseken.
Ha úgy tetszik, megvetheted Afrikában
is ágyad
s a lángragyúlt vér
majd követi a zenét
éjszakákon át Maginot-vonal
s kobalt között.
Legnyugodtabb forrásból a
legjobb pár szót majd válaszd ki:
mosolygón a mama a gesztenyésben,
a gitár némán a szobaszegleten,
a kötény-rejtett kenyér
pironkodása.
Nem fogja tőled komolyan venni senki
e reggelt.
Öntudatos vázák törzsét
széttöröd
iszol aranyszín vizeletből|
és irodalmi átriumok bensején
nyújtózkodol
Új készülékeddel
igazítasz szakállán
az érzések kamasz mezejének.
11
Magányos, népi dallamok és
politikusok vad érvelései
között a föld végzi
dolgát fermentumával,
mit még közösségek
sok szája erjesztett.
Minden héten magába szív
téged és feloldódik
egy míves test élő
árapályaiban.
Egy stilisztikai pillér a gazdaság.
Népszónokot utánoznak
színházi emberek
s az egyenruhák fogalmai
a tragikum művészetén
elterpeszkednek.
A szexus, azt mondod, magát meg
nem határozza.
Az értelmet nem említve
Visconti kijelentette
a föld munkás egésze
retteg.
Pasolinit meggyilkolták önnön
mítoszai.
A szolidáris kéz még
nem jelenhetett meg
a Kerék keltette oda-vissza forgószelek
kérlelhetetlen
vágtája közt az ok nélküli
mártírok mezőjén.
Egy eszelős tan szűzeinek
hősei táncoltak egy fehéresen
épp csak izzó neonfényű
flóra közepette,
lépésnyire a festői
élettől.
A mozivásznak csak a Fallosz
kozmopolita fővárosainak
és az akadémizmus extra szivarjának
szőrös, groteszk gépezetével
jönnek jól ki.
Álcázva játszotta
e játékot.
Mindennapos munkái közt a föld
sok árvája fölött
tovább remeg.
Világ és nemek proletárjai
egyesüljetek.
Észrevételeit, megjegyzéseit kérjük küldje el a következő címre: lettre@c3.hu