Tizenegyedik évfolyam, 1912    |   Második szám    |    p. 62-64.
 

 

ÚJABB ADATOK A FELSŐMAGYARORSZÁGI RENESZÁNSZ ÉPÍTÉSZETRŐL

A reneszánsz-építészet Zólyom vármegyében című cikk (Művészet 1911. évf. 29., lap) részletesen szól a felsőmagyarországi reneszánszstílus mibenlétéről. Minthogy emlékei Felsőmagyarországon maradtak fenn a legnagyobb számmal, bízvást nevezhetjük ezután is így, jóllehet hasonló emlékek a régi Lengyelország területén, Csehországban, nálunk pedig, mint az újabb kutatások kiderítették, Erdélyben is vannak. Hogy az elnevezés már az életbe is átment, ennek Eperjes szab. kir. város építészeti szabályrendelete a bizonysága, amely szerint a város főutcájában új házat csak felsőmagyarországi reneszánszstílusban szabad építeni, nehogy a város legelőkelőbb részének az architektonikus harmóniája ormótlan tetőkkel és tornyokkal meg-zavartassék. Bármily tiszteletreméltó is a rendeletben megnyilatkozó szándék, túllő a célon s épp azért sok köszönet nincs benne. Az ily stílusban épült új házak Eperjesen a régieknek csak karikatúrái.

Hogy a felsőmagyarországi reneszánsz felvidéki vármegyéinkben általánosan elterjedt, azt az újabb kutatások mindinkább megerősítik. Bár a XVIII. századbeli Mansard-tetők divatjának a legtöbb emlékünk áldozatául esett, bízvást állíthatjuk, hogy ahány XVI—XVII. századbeli épületünk, különösen azonban kastélyunk van, az valamikor mind ebben a stílusban pompázott. XVIII. századbeli nagy átalakítások miatt azonban a legtöbb felvidéki vármegyékben stílusunknak csak nyomai maradtak meg. Liptó megyében a német lipcsei csúcsíveskori rom. kath. plébániatemplom tornyát a XVII. században ilyen reneszánsz-stílusban építették újjá, de a múlt században ismét átalakították. A zömök torony végén arkaturák helyett kosáríves pilléres folyosó húzódik végig mind a négy oldalon. Ezalatt a déli oldalon két bányász között a város kőből faragott címere van. Párkányáról a torony tetejének múlt századbeli átalakításakor leszedték az ormokból összerótt koronázatot s ennek a torony egyik oldalának megfelelő részét a templom falazott kerítésének kapuja fölött állították fel. Ezen a koronarészleten két negyedköralakú kőlap között, egy kétszer oly széles, zömök arányú, stilizált liliomra emlékeztető ormot láthatunk. Obolicsnon a XVI. században épült kastély emeletének sarkain konzolokon nyugvó hengeres erkélyeivel szintén ily stílű lehetett, de már 1710-ben átalakították. Madocsányban, a rombadőlt kastély törmelékei között még ma is vannak cifra orommaradványok. Ez a kastély Jókai Mór Páter Péter c. regényében is szerepel. Liptószentivánban egész sor kastély van; ezek közül azonban csak egy őrizte meg XVII. századbeli sgraffitó-díszítésének nyomait, aminők a liptóújvári vár feliratainál fogva érdekes falain is láthatók.

Turóc vármegyében Divéke község kastélya valamikor felsőmagyarországi reneszánsz-stílű volt. A sajátságos elrendezésű épület főhomlokzatán két négyszögletes torony ugrik ki; ezek emeletének belső sarkain hengeres erkélyek vannak. A félköríves kapu a hátsó homlokzaton van, amelynek két végéhez hátrafelé nyúlva derékszögben két épületszárny csatlakozik. A kapu felett hármas címer van, tulajdonosai kezdőbetűivel A. B. AB.P—BV.—I.S.— és évszám 1762, az átalakítás éve. A három címer képe: két haránt pólya alatt a csillagos félhold, jobb felé forduló ágaskodó kutya és ugyanígy ábrázolt ágaskodó szarvas. Jóval több nyoma maradt a felsőmagyarországi reneszánsz-stílusnak Necpállon, a Justh-család legrégibb kastélyán, amely ma magtárnak szolgál. A derékszögű négyszögalakú épület főhomlokzatának két sarkán négyszögletes tornyok ugornak ki, sarkaikon sgraffitó-quade-rezéssel díszítve. A tető Mansard-fedél, de a déli keskenyebb homlokzaton kiugró négyszögletes erkély párkányán még ma is félköríves és fecskefarkalakú ormok sorakoznak, mint hajdanában az egész épület emeletnyi magas oromfalán. A kastély déli ajtajának párkányán ez a felirat olvasható: Stet Domus Haec Fluctus Donec Formica Marinos Ebibet Vaut Totum Testudo Perambulabit Orbem. A. J(usth). D(e). N(ecpall) A. D. 1673 May. 10.

Ugyanez a felirat van Zólyom megyében az osztrolukai Osztoluczky-család kastélyában, ennek földszinti folyosóján kőbe vésve, de 1636. évszámmal. Ezt a kastélyt a XVIII. században szintén átalakították, de megvan XVII. századbeli építésének eredeti magyar nyelvű szerződése, amelyet Osztroluczky Miklós dr. ny. főispán szívességéből cikkünk végén egész terjedelmében közölhetünk.

Nyugat felé haladva Pozsony megyében Nagyszombatban is találunk felsőmagyarországi reneszánsz-stílű városi épületeket. Ezekről azonban a szomszédos Nyitra és Trencsén megye átkutatása után számolok be.

Erdélyben, mint Szinte Gábor szíves volt figyelmeztetni, több emeletnyi magas arkaturásan tagolt oromfallal s ezen koronázattal épült emlék van. Gyergyószárhegyen az egykori gróf Lázár-féle kastély 1631-ből nagyjában a sárosmegyei fricsi kastélyhoz hasonlít, oromfalait sgraffitó-alakok díszítették s szép csipkézett ormokból összerótt koronázata is

van. A falaknak reneszánsz-stílusunk szellemében való arkaturás tagozása erdélyi erődített templomok falkerítésén nem egyszer fordul elő. így a prázsmári templom magasított falkerítésén, amelyen az arkaturák a földszinti részen egy, az emeleten kettős félkörívvel záródnak.

A besztercei templom homlokzatát egy kiváló műtörténetírónk német reneszánsz-stílű-nek tartja. Valójában ennek fülkés tagozása azonos a felsőmagyarországi reneszánsz-stíluséval, csakhogy a csúcsíveskori épület átalakításánál az építőmester a templom nyeregtetejének megfelelően az oromfalat is lejtősen falazta s minthogy a német reneszánsz a háromszögletes oromfalhoz ragaszkodik, innen a besztercei templomnak ezzel való, de csak ebben nyilvánuló rokonsága. A templomot különben, mint azt a besztercei levéltárnak egy, a XVI. század első feléből fennmaradt bizonyítvány konceptusa nagy dicsérettel elismeri, Luganoi Péter olasz mester alakította át, aki akkoriban már lembergi polgár volt s egyike azoknak az olaszoknak, akik nálunk, Lengyelországban és Csehországban a velencei reneszánsz-stílusban gyökerező, de Magyarországon két század folyamán sok önállósággal tovább fejlődő építészeti irányt meghonosították.

*

A feljebb említett osztrolukai szerződés szövege szóról szóra így hangzik:

Anno 1641 die 20 Aprillis.

Én Abraham Arcz Selmecz Banian lakozó keömivesseknek egjk mestere wallom ez lewelemnek rendiben, hogj az Nemes és Vitez-leő Ostroluczky Menihart urral alkuttam megh hogj eő Kegyelmének Ostrolukán keőbeől hazat csinálok meljnek hoszassaga tizenhatotfel eőlni lesen az selesige penigli tizenketeőd-fel eől, az falaknak az teomeőrdeőkssige negj czipeleosni (lábnyi) az két szeögleten égj égj bastiat kereghdedet, az bastiaknak is azon teomeőrdeőkssige leszen, beleol az szelessige harmadfel eölni leszen, azon bastiakban két két bot (boltozat) leszen, padimontomokai és vakolassokal egjetemben, az keőfalnak magossága fundamentumai egjut, hatotfel eöl, ehez walamein leőweő liuk és Arniek sek kiwantatik azzal tartozom majd megh csináltatni kiweől az keőfalt megh wakolni és megh fejriteni tartozom, és az két szeőgletet faragot keőwekbeől tartozom csináltatni. Ere az munkára magam tartok mesbewereőt (vakoló munkást) és meshordot, az teőb munkást Ostroluczki uram tartozik tartani keőhordasra az meni kiwantatik. Az megh kewezet mun-katul ad énnekem eő kegyelme kirtpinzt florenos eőt száz és hetwen eőth búza negj-wen fertalj zoliomi. Item két masa (mázsa) broncza (juhtúró), Item 10 ako sser és két wezeő Artany Minden Ablakiul és Aitoktul ad eő kegyelme nekem florenos negjedfelet. Az kaputol ad eő kegyelme tizen eőt florenos. Ez az Comventio leőt az nemzetes Palasti Pai úr Szelenj János és Dúló Gábor urak eleőt. Actum in Ostroluka Anno et die ut supra.

mjnden két ablakiul ad eő kegyelme egj korponaj fertalj búzát.

Melchior Osztrolutzky
Abraham Artzt Kőmives és Kőfaragó.

 

A hátlapon későbbi írással olvasható:

1641.

Contractus cum Fabro Murario, ratione aedificandi castelli Osztroluczensis.

 

Az épület művészi kiképzéséről, oromfaláról itt szó sincs, de nyilván csak azért, mert az akkor szinte magától értetődött. A sgraffitódíszítésről is hallgat a szerződés, mert ez más mester feladata volt, mint tetőszerkezet is, amelyről szerződésünk szintén hallgat. Hogy sgraffitókkal a f első magyarországi reneszánsz épületeket, néha több évvel a kőmívesmunka befejezése után díszítették csak, erre a fricsi kastély példa, mely 1623-ban épült s csak 1630-ban jutott sgraffitóihoz.

D. K.

 
   Közreadja a Magyar Képzőművészeti Egyetem Könyvtára, 2002-2003